73 találat a(z) ehofizetés cimkére

Őstermelő ehója munkaviszony mellett Kérdés

Tisztelt Szakértő! Főállása (munkaviszonya) mellett mezőgazdasági őstermelő tevékenységet folytató éves bevétele 5 millió forint, jövedelme 3 millió forint. Őstermelésből szerzett jövedelme után szja-fizetési kötelezettség mellett, 27 százalékos eho fizetésére kötelezett (?). A 1453-as bevallás kitöltési útmutatója szerint: „A biztosított mezőgazdasági őstermelő a százalékos mértékű eho alapját csökkenti 2014. évben a Tbj. 30/A §-a alapján megállapított járulékalapjával. Azaz a biztosított mezőgazdasági őstermelő jövedelméből mentes a százalékos eho alól a járulékalapként szolgáló rész. Ez azt jelenti, hogy az őstermelőt terhelő eho alapját csökkenteni kell az őstermelő által fizetendő járulékok alapjával, vagyis a 27 százalékos ehoalap megállapításakor a jövedelem összegéből a járulékalapot képező jövedelem levonását követően mutatkozó különbözetet kell figyelembe venni. Fenti esetben az őstermelő nem őstermelőként, hanem munkavállalóként biztosított. Munkaviszonyában (körülbelül 3 millió forint jövedelme után) megfizeti a 7 százalék egészségbiztosítási járulékot (ez körülbelül 210 ezer forint). Hogyan alakul az ehofizetési kötelezettség (számszerűen)? Figyelembe vehető-e a munkavállalóként befizetett 7 százalékos egészségbiztosítási járulék, ha igen, az ehoalap vagy az eho összegének számításánál? Ha így nem csökkenthető az eho összege, van-e rá más lehetőség? Válaszukat köszönöm!

Üzembentartói jog átruházásából származó jövedelem Kérdés

Tisztelt Szakértő! Magánszemély ellenérték fejében átruházná gépjárműve üzembentartói jogát saját kft.-je részére. Kérdés: magánszemélynél milyen bevételnek minősül (összevonandó vagy elkülönült)? Az szja-n kívül terheli-e eho (14 vagy 27 %)? A kft.-nek – kifizetői minőségben – kell-e levonni a jövedelmadót és ehót, vagy ez a magánszemély bevallási és befizetési kötelezettsége az éves személyijövedelemadó-bevallásában? Köszönöm.

Külföldön biztosított személy jövedelme utáni eho Kérdés

Tisztelt Adózóna! Az ahóról szóló 1998. évi LXVI. törvény 5. § (3) bekezdésének értelmezését kérném Önöktől. Eszerint „A Tbj. 13. §-ában említett közösségi rendelet hatálya alá tartozó, másik tagállamban biztosított személy jövedelme után nem kell egészségügyi hozzájárulást fizetni. Az egészségügyi hozzájárulás-fizetési kötelezettség alóli mentességet a természetes személy az illetékes külföldi hatóság által kiállított, a másik tagállamban fennálló biztosítást tanúsító igazolással igazolja.” Egy magyar állampolgár évek óta Bécsben lakik, és egy osztrák cég alkalmazottjaként ott dolgozik (van magyarországi lakcíme is). Tehát egy másik EGT-tagállamban minősül biztosítottnak, és ezt igazolni is tudja (A1 lappal). Ez a személy Magyarországon alapított egy céget, ahonnan részére rendszeres jövedelmet, valamint osztalékot fizettek. Kérdésem: kell-e az osztalék után százalékos ehót fizetnie, illetve a magyarországi más jövedelme után van-e eho-fizetési kötelezettség? Ha nincsen, akkor a kifizetett osztalék után a cég által levont ehót a magánszemély az szja-bevallásában kérheti-e vissza, vagy a cégnek kell-e ezt önellenőrzéssel visszaigényelnie? (Az szja-bevallás jelenlegi formája, tartalma, mintha csak a 450 000 forintos felső határon túlvont eho visszatérítésére szolgálna, arra nem utal a bevallás, hogy a nulla eho kötelezettségű osztalékból levont eho is visszaigényelhető lenne...) Válaszukat köszönöm: Várkonyi Györgyi

Nyugdíjas igazságügyi szakértő ehofizetése Kérdés

Tisztelt Adózóna! Öregségi nyugdíjasként és adószámos magánszemélyként igazságügyi szakértői tevékenységet végzek, számlaadási kötelezettséggel. Más jövedelmem nincs. A kifizető egyrészt rendőrkapitányság, másrészt bíróságok. Utóbbiak a peres felek által letétbe helyezett összegeket fizetik ki a számlám ellenértékeként. A kifizetők nem kértek nyilatkozatot tőlem, illetve nem is vontak le semmit a kifizetéskor. Kérdésem: Milyen százalékos ehót kell fizetnem, 14 vagy 27 százalékosat? Köszönettel kérem – a lehetőségekhez képest – gyors válaszukat. Tisztelettel!

Felhasználási szerződés: így kell adót és járulékot fizetni Cikk

Gyakran felvetődik a kérdés, milyen adózási szabályok vonatkoznak a felhasználási szerződésekre. A válasz azért sem egyszerű, mert nem egyértelműek az erre vonatkozó törvényi rendelkezések. Cikkünkben a Nemzetgazdasági Minisztérium által képviselt álláspontot mutatjuk be.

2014. évi adóbevallás Kérdés

Tisztelt Adózóna! Kolléga visszaváltotta a részvényét. Ilyen papírt kapott: "Összevont Igazolás, Ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó jövedelemigazolás", 2015. 02. 09-én állították ki (2014.01.01-től 2014.12.31-ig tartó időszakra). Nyereség összesen: 69.687,- Adóalapot csökkentő járulékos költségek: 4.560,- Számított adóalap: 65.127,- Normál, 8 órás munkahelye van, beosztott. (Munkáltatótól megkapta az M30-as igazolást.) Hogyan kell kitölteni az adóbevallását, melyik sorba, mit kell írni? Kell-e szja-n kívül ehót is fizetni? Előre is köszönöm a választ.

Szja-bevallás Kérdés

Tisztelt Szakértő! A munkavállaló kapott egy járulékigazolást, amely tartalmazza az éves levont, illetve megfizetett járulékokat, s azon százalékos eho címén nulla szerepel. A munkáltató elvileg a cafetériakereten felül adott a munkavállalónak x forint magánnyugdíj-pénztári hozzájárulást, ami a magánnyugdíj-pénztár igazolása szerint ez munkáltatói befizetés és nem adomány. Ebben az esetben a munkavállalónak be kell-e vallania azt az szja-bevallásban? Illetve jól gondolom, hogy a munkáltatónak ez szja- és ehokötelezettséget eredményez, vagy van olyan lehetőség, mely szerint a munkavállalónak kell megfizetnie az szja-t és az ehót (az adomány lehetőségén kívül)? Várom mielőbbi válaszát.

Külföldi magánszemélynek fizetett osztalék utáni adózás Kérdés

Tisztelt Szakértő! A kérdésem az lenne, hogy magyar zrt. osztalékot fizetne év végén a 2014. évi nyereség után külföldi magánszemély részvényesének. Kell-e levonni tőle adót vagy ehót? Adózik-e Magyarországon, hogyha ő egyébként nem kötődik Magyarországhoz, nem él itt életvitelszerűen, nincs adóazonosítója, se TAJ-száma? Be kell-e őt vallani a 08-as bevalláson? Várom válaszát. Köszönettel.

Pótbefizetés osztalék-követelés átadásával Kérdés

Tisztelt Szakértő! Ha egy társaság tagjai a pótbefizetést nem pénzbeli szolgáltatás útján, a társaság által még ki nem fizetett osztalékból származó követelésük átadásával teljesítik, kell-e személyi jövedelemadót és egészségügyi hozzájárulást fizetni a követelés átadásakor? Ha igen, a pótbefizetés értéke az osztaléknak a levont adókkal csökkentett nettó értékével egyezik meg? Válaszát előre is köszönöm.

Osztalékelőleg ehója Kérdés

Tisztelt Szerkesztőség! 2014. évben osztalékelőleget fizetett a bt. a magánszemély tagoknak, akik 2015. 03. 30-án elfogadták a 2014. évi mérlegbeszámolót a tagok, és meghatározták az osztalékot (ugyanannyit, mint amennyi az osztalékelőleg volt). Kérdésem az eho megfizetésére vonatkozik. Az szja-bevallással együtt 2016. 05. 20-áig kell csak megfizetnie a magánszemélynek, és akkor kell bevallania is, gondolom a magánszemélynek a saját bankszámlaszámáról kell elutalni? Vagy 2015. 04. 12-iég kell előlegként megfizetni? Köszönöm.

Üzletrész-értékesítés piaci ár felett Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy magánszemély kft.-üzletrészt ad el egy másik kft.-nek. A vételár meghaladja a piaci értéket. Kérdésünk, hogy a piaci értéket meghaladó vételárrész után fizetendő 27 százalék eho a kifizető társaságot terheli-e, vagy azt a magánszemélynek fizetendő vételárból (szerzési értékkel csökkentve) kell levonnia a kifizetőnek? Válaszukat köszönjük.

Magánszemély által nyújtott kölcsön II. Kérdés

A fenti címen korábban feltett kérdésre adott válasz alapján felmerült kérdések: A kifizetőnek mikor kell az adót levonni? A részletek visszafizetésekor (nem tudjuk a tőkét és kamatot a részleteknél elkülöníteni), vagy év végén egy összegben? 14 százalékos ehót is le kell vonni? Továbbá: a társaságnak van-e a kifizetett kamattal kapcsolatban adóalap-növelő vagy -csökkentő tétele?

Dolgozói részvényvásárlási program Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy külföldi tulajdonban lévő, hazai vállalkozás anyacége lehetőséget kínál a magyar cég dolgozóinak arra, hogy kedvezményes áron vásároljanak a külföldi anyacég részvényeiből. A kedvezményes árú részvényvásárlással kapcsolatban a következő kérdéseim vannak: 1. A piaci ár és a tényleges vételár különbözete egyéb jövedelemként, 16 százalékkal adózik? Az adó alapját nem kell korrigálni? 2. Mivel a külföldi anyacég nem kifizető, a magánszemélynek kell bevallani és megfizetni az 1. pont szerinti jövedelem után a 27 százalékos ehót? 3. Ha a magánszemély fizeti meg a 27 százalékos ehót, akkor az szja alapja a jövedelem 78 százaléka (Szja tv. 29. §), vagy a teljes különbözet után kell szja-t fizetni? 4. Van-e a tranzakciónak egyéb adó-, járulék- vagy illetékvonzata? Köszönettel: Somogyi Péter

Katás cégből kivett jövedelem Kérdés

Tisztelt Szakértő! Családi bt.-nk kata alá jelentkezett be 2014. évre. A 2013. évi nyereséget a szokásos osztalékként nem tudtuk kivenni, mert a 1371 nyomtatvány 06 lapja a jóváhagyott osztalékot az eredménytartalékban lévő összeggel összevonva adóztatta le, mint osztalékot kiváltó adót! Ehót és szja-t a tagoktól nem vontunk le, a klasszikus osztalékszámfejtést nem tudtuk értelmezni. Az osztalékot a mai napig nem vettük ki a bt.-ből. Kérdéseim: Az ehót mikor, és hogyan kellett volna megfizetni? A tagok mit valljanak be a 1453-as szja-bevallásukban? A bt. beltagja és egy kültag személyesen közreműködik, tehát fizetjük a tételes adót a bejelentett "kisadózók" után. A bt. második kültagja személyesen nem működik közre, nem jelentettük be "kisadózónak". A 2014. évi működés teljes évben katás. Osztalék nem értelmezhető, de mikor, és mit vehetünk ki jövedelemként? Hogyan kell megállapítani a jövedelmünket a bt.-ből? Ha nincs osztalék, kell-e a nem személyesen közreműködő tulajdonosnak is jövedelmet juttatni a tulajdoni része után? Taggyűlés dönthet úgy, hogy csak a dolgozó tagok kapnak a jövedelemből? Köszönettel: KM

Osztalék – eho Kérdés

Tisztelt Szakértő! Azt szeretném megkérdezni, hogy az osztalék ehokötelezettségének megállapításakor lehet-e előre kalkulálni a munkabérből éves szinten levont 4+3 százalékos egészségbiztosításijárulék-mértékkel a 450 ezer forintos korlát miatt? Ha feltételezem – a munkaszerződés alapján –, hogy a munkabérből éves szinten le lesz vonva 450 ezer forint egészségbiztosítási járulék, de az osztalékfizetés májusban történik, kell-e az osztalékból ehót is levonni?

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!

Kérdések és válaszok

Oroszország, áfabevallás

Bunna Erika

adótanácsadó

Alanyi mentes szolgáltatás nyújtása

Bunna Erika

adótanácsadó

Közműtársulás

Nagy Norbert

adószakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2021 március
H K Sze Cs P Sz V
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 31 1 2 3 4
hirdetÉs

exit_to_app Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

close