30 találat a(z) egyenesági rokon cimkére

Adócsomag: kik dolgozhatnak a családi gazdaságban? Cikk

A 2023. évi XLIV. törvény 196–199. §-ai 2023. július 1-jei hatállyal módosították a családi gazdaságokról szóló 2020. évi CXXIII. törvényt (Csgtv.). Cikkünkben a fő változásokat ismertetjük.

Amerikai adóhatósági támogatás magyarországi adózása Kérdés

Egyenes ágon ajándékba kapott ingatlan továbbértékesítése utáni szja Kérdés

Nem saját tulajdonú ingatlan bérbeadása Kérdés

Termőföldből átminősített ingatlan értékesítésének szja-vonzata illetékmentes ajándékozás esetén Kérdés

Zártkerti legelő megnevezésű ingatlan értékesítése Kérdés

Egyszemélyes kft. törzstőke és ajándékozás Kérdés

Illetékkötelezettség és illetékmentesség vagyonkezelő alapítványoknál Cikk

A vagyonkezelő alapítvány vagyonszerzése jellemzően illetékköteles, személyes illetékmenteség nem illeti meg. Természetesen, ha a vagyonszerzés célja vagy formája miatt az illetékekről szóló törvény (Itv.) illetékmentességről rendelkezik, az a vagyonkezelő alapítvány esetében is érvényesíthető. Ezen kívül – a vagyonkezelő alapítványok, illetve kedvezményezettjeik tekintetében – sajátos rendelkezést tartalmaz az illetéktörvény.

Illeték Kérdés

Tisztelt Szakértő! Abban kérném a megerősítését, hogy ha valaki családon belül (nagyszülő az unokának) nagyobb pénzösszeget, valamint házat ajándékoz, akkor az illetékmentes, és a NAV felé sem kell jelezni. A pénzösszeg átutalással került átadásra. Illetve az lenne a kérdésem, hogy a pénzösszeg ajándékozásáról szükséges-e valamilyen nyilatkozat? A ház ajándékozásának természetesen nyoma van.

Tagi kölcsön ajándékozása Kérdés

Tisztelt Szakértő! Kft. tulajdonosai egyenesági rokonok (apa és lánya). Kérdésem, hogy az apa a kft.-nek adott tagi hitelét a lányának ajándékozhatja illetékmentesen? Köszönöm előre is a válaszát!

Lakástakarékpénztári kifizetés engedményezése Kérdés

A lejárt lakástakarékpénztári kifizetést felvettem felújításra, de végül nagykorú gyermekem lakásvásárlására adtam oda. Adó-, illeték- vagy más fizetési kötelezettséggel jár-e a részére ez az engedményezés?

Adózás, illeték magánszemélyek közötti ajándékozáskor Cikk

Gyakori kérdés, hogy kell-e adót vagy illetéket fizetni, ha egy magánszemély ajándékot ad egy másik magánszemélynek. Mit kell tudni erről?

Ajándék eladása utáni szja Kérdés

Tisztelt Szakértő! Többen (beleértve a NAV ügyfélszolgálatát is) arra keressük a választ, hogy abban az esetben, ha valaki ajándékozás útján szerez ingatlant a nagyapjától, tehát egyenesági rokontól, illetékmentesen, és az ingatlant a szerzést követő évben értékesíti, jóval az ajándékozási szerződésben megállapított érték alatt, akkor abból keletkezik-e szja-köteles jövedelme vagy sem. Ebben a kérdésben kérném szakértő véleményét. Előre is köszönöm a válaszát!

Katás vállalkozás Kérdés

Tisztelt Adószakértő! Az alábbi kérdésben szeretnék segítséget kérni: Építőipari kft.-ben tulajdonos és ügyvezető vagyok. A fiam alkalmazott a kft.-ben. Magasépítőtechnikusi végzettsége van. Amennyiben katás lenne, számlázhatna-e a kft. felé, nem jelentene-e összeférhetetlenséget az apa-fia viszony? Tevékenységi körébe felvehet-e olyan tevékenységet, amelybe belefér a kézápoló-műkörömépítő, és a testvére alkalmazott lehet-e a katás vállalkozásban? köszönöm válaszát.

Árfolyamnyereség adója Kérdés

Tisztelt Szakértő! Magánszemély 100 százalékos tulajdonában lévő társaságban ("A" társaság) lévő 20 millió forint névértékű, 100 millió forint piaci értékű részesedését 100 millió forint apport értéken beviszi egy kft.-be ("B" társaság), melynek szintén 100 százalékos tulajdonosa. B társaság ezután a benne lévő "A" tulajdonrészt 100 millió forintért értékesíti "C" társaságnak. A magánszemély hogyan halaszthatja az apport miatti árfolyamnyereség (100-20=80 millió forint) után keletkező jövedelemadó megfizetését? Másik kérdésem az üggyel kapcsolatban: A magánszemély először az "A" társaságban lévő 100 százalékos üzletrészét a fiának ajándékozza, és mivel egyenesági rokonról van szó, az ajándék adó- és illetékmentes. A fiú ezt követően apportálja azt az apja (magánszemély) tulajdonában lévő "B" társaságba. Az apport értéke itt is 100 millió forint, mint az előbb. Így a "B" társaság tulajdonosai lesznek apa és fia. A "B" társaság ezután eladja "C" társaságnak az apportált részesedést, 100 millió forint vételáron. Egy idő után a fiú az apjának (az eredeti "magánszemélynek") ajándékozza a "B" társaságban lévő üzletrészét. Kérdésem: a második esetben keletkezik-e és mikor az "A" társaságbeli részesedésen árfolyamnyereség? Lehetséges, hogy nem?