Kinek kell bizonyítani, hogy a munkavállaló egészségkárosodása a munkáltatónál fennállott munkaviszonyával összefüggésben alakult ki? Mikor van a munkáltatónak kártérítési felelőssége és kötelezettsége, és mikor mentesül ezek alól? Cikkünk egy kúriai döntés elemzésével válaszol a fent feltett kérdésekre.
Baleseti járadékra az a személy lehet jogosult, akinek üzemi baleset következtében 13 százalékot meghaladó egészségkárosodása keletkezett, és a megállapítás kezdő időpontjában nem részesül a megváltozott munkaképességű személyek ellátásaiban (rehabilitációs, rokkantsági ellátás). A baleseti járadék megállapításának elsődleges feltétele, hogy az érintett személy elszenvedett balesete üzeminek minősül-e vagy sem. Cikkünkben az erre vonatkozó rendelkezések értelmezéséhez nyújtunk fogódzót.
Tisztelt Winkler Róbert nyugdíjszakértő úr! Tájékoztatást szeretnék kérni az alábbi ügyben. A férjem 2017. 09. 22-én hunyt el, nem volt nyugdíjas (1955. 05. 25-én született), én a felesége (születtem: 1959. 02. 28.) nem tudtam arról, hogy járt volna nekem ideiglenes özvegyi nyugdíj, így sajnos nem kértem azt. Érdeklődnék, hogy milyen lehetőségeim vannak, tudom-e utólag igényelni? Most van folyamatban a "leszázalékolásom", sajnos tönkre mentem, alig tudok dolgozni. Amennyiben legalább 50 százalékos egészségkárosodást állapít meg az orvosszakértői bizottság, akkor járhat így nekem (mivel nem kaptam ideiglenes özbegyi nyugdíjat, mert nem tudtam, hogy járt volna) az özvegyi nyugdíj? Hallottam olyan infót is, hogy akkor is járhatna, ha betöltöm azt a korhatárt, akikor a férjem elhunyt. Köszönöm szépen!
Bocsánatot kért a Samsung Electronics vállalat pénteken minden munkásától, akiknek egészségkárosodását, halálát okozta az, hogy nem biztosítottak számukra biztonságos munkakörülményeket a vállalat számítógépchipeket és monitorokat előállító üzemeiben.
A megváltozott munkaképességű személyek ellátása az átlagjövedelmüktől, illetve az egészségi állapotuktól függ. Mi számít átlagjövedelemnek, és mekkora juttatást kaphatnak az érintettek.
Már hetedik éve, hogy az egészségkárosodást szenvedett személyek részére rokkantsági nyugellátás megállapítására nincs lehetőség. A rokkantsági ellátórendszer 2012-ben történt módosítását követően viszont úgynevezett megváltozott munkaképesség alapján rehabilitációs ellátás, illetve rokkantsági ellátás állapítható meg, melyek ugyan nem minősülnek saját jogú nyugellátásnak, azonban sok esetben osztják annak sorsát, például évente a nyugdíjakkal hasonló mértékű emelésekkel növekednek.
Tisztelt Szakértő! Két gyermekét egyedül nevelő édesanya két időszakosan egészségkárosodott gyermeke után járó pótszabadságát szeretném megkérdezni. A gyermekek 5 és 10 évesek, és jelenleg asztmás megbetegedésük miatt emelt családi pótlékot kap az édesanya. Köszönettel. Egy előfizető.
Baleseti járadékra az a személy lehet jogosult, akinek üzemi baleset következtében tizenhárom százalékot meghaladó egészségkárosodása keletkezett, de a megváltozott munkaképességű személyek ellátásai – rehabilitációs, rokkantsági ellátás – nem illetik meg. Ismertetjük a további feltételeket és a járadék egészségkárosodás mértékétől függő összegét.
A biztosítottak az egészségbiztosítási törvény alapján háromféle baleseti ellátásra lehetnek jogosultak: baleseti egészségügyi szolgáltatásra, baleseti táppénzre, illetve baleseti járadékra. Áttekintést adunk a baleseti ellátásokról, továbbá az ezekben 2016 során bekövetkezett változásokat is.
Tisztelt Cím! Érdeklődni szeretnék, hogy 80 százalékos egészségkárosodás esetén 56 éves nő esetében, ha 30 év szolgálati idővel rendelkezik 125 000 forintos átlagkereset figyelembe vételével milyen összegű ellátásra lesz jogosult? Várom válaszát.
Éveink múlásával nő szabadságnapjaink száma is. De tudja-e, hogy kiknek és miért járnak plusz napok, például a fiataloknak, a szülőknek, az egészségkárosodást szenvedőknek, a veszélyeztetett munkahelyen dolgozóknak? Mennyi szabadság illeti meg az elvált szülőket, ha például 3 gyermeken osztoznak? Ki számít gyermeknek, szülőnek, fogyatékosnak? Válaszolunk a mindennapokban felmerülő kérdésekre, és tévhiteket is eloszlatunk.
Tisztelt Szakértő! 1955 decemberében született, 2015 júliusáig rehabilitációs ellátásban részesülő nőtől, a 2015 júniusában esedékes felülvizsgálatot követően megvonták az ellátást, mivel 32 százalékos egészségkárosodást állapítottak meg. Véleménye szerint méltányosságból kérhető lenne-e a korára való tekintettel a felülvizsgálatot megelőző állapot szerinti juttatás folyósításának kérése? Augusztus 1-jét követően már nem kell felülvizsgálatra mennie a nyugdíjkorhatár betöltését megelőző 5 éven belül. Tisztelettel: T. Éva
Tisztelt Szakértő! Nyolcvan százalékos egészségkárosodásom van, 9 év 286 nap szolgálati idővel rendelkezem. Erre nem kapok ellátást. Kérdésem: mennyi szolgálati idő kellene ahhoz, hogy valamilyen ellátást kapjak?
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték