585 találat a(z) bt. cimkére
Bt. beltag részére adott kölcsön
Kérdés
Tisztelt Adózóna, bt. beltag részére szeretne építkezéshez kölcsönt nyújtani. Ha jól értem a törvényt, akkor ez egy szerződés keretében is megoldható a cég és a beltag között, akár hosszú távra is. A beltagnak ez akkor adómentes, ha a jegybanki kamat+5 százalék kamatot fizet a cég felé. Kérdésem, hogy jól tudom-e, és van-e még valamilyen buktató, amivel nem számoltam. Előre is köszönöm Egri Andrea
Betéti társaság a 2016. évtől a kata alanya, mi van a kettős könyvvitellel a gyakorlatban?
Kérdés
Tisztelt Ügyintéző! Sokféle értelmezést olvastam a tárgykőrben. A vállalkozásunk veszteséges volt, nem kellett osztalékkiváltó adót fizetni. Mit kell csinálnom, ha kettős könyvvitelt vezetek a meglévő saját tőke tételekkel és a tárgyi eszközeimmel, ha 2016-ban már ezek nem számítanak. vezetem ugyanúgy a nyilvántartásomat, az ügyvezető kataalany, de van 4 alkalmazottunk és egyéb havi költségek telefon, internet, posta stb. Ezeket is lekönyveljük és természetesen vevő-szállítóra könyvelem a pénzmozgásokat és esetleg vegyesre. Nem készítek értékcsökkenést, nem csinálok eredmény kimutatást, vagyis évvégén a beszámolót nem készítem el, mert nem vagyok alanya a Tao-nak és az Szt. törvénynek. Azaz csak bevételi nyilvántartást vezetek. de mi van az úgynevezett "osztalékkal amit a kültagnak és magamnak kifizetek. Magam után nem kell adózni, de hogy könyvelem le, miaz alapja? Kivezetem a pénztárból, de mi a könyvelés másik lába? Mi szerint állapítom meg a kültag adóalapját, mert neki kellene fizetni a cégnek 16 százalék szja-t és 27 százalék ehót? Az alap a bevétel és kiadás különbözete, vagy csak a bevétel, és ezt osztom ketté. De ha magas a költséghányad - mindent egybe számítva az én 50 eft-omat is kb 50% - ekkor a kültag ráfizet. Tehát ha neki van főállása ezen kívül, vagy 100% -ra leszázalékolt nyugdíjas akkor ő utána is inkább be kell fizetni a 25 eft-ot? Esetleg a 100% -os rokkant közreműködhet-e bt.-ben? egyáltalán vezethetem-e a kettős könyvvitelt?
Bér
Kérdés
Egy nyugdíjas háziorvos a bt.-ből mennyi bért vehet fel, hogy ne kelljen visszaadnia a nyugdíját?
Bt.-ből kft.-vé alakulás
Kérdés
Tisztelt Szakértők! Betéti társaság 2016. június 30-ával szeretne kft.-vé alakulni. Kell-e hozzá könyvvizsgálat, vagy elég az ügyvéd és a könyvelő? Az összes bevétel 2014-ben 43 millió forint volt, 2015-ben pedig 54,7 millió forint. Az árbevétel is ezzel nagyjából azonos. Köszönettel, egy előfizető.
Katás bt. egyszerűsített végelszámolása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Van egy katás bt., amely egyszerűsített végelszámolást indított. A 16KATA leadásra került. A zárómérleg és leltár készítésével vannak problémáim, ami egyben a nyitómérlegem is lesz. Az eszköz oldal egyenlege több mint a forrás oldal (a hatósági túlfizetések miatt), továbbá csak pénzeszköze és követelése van, forrás oldalon csak a jegyzett tőke és hatósági kötelezettség. A kérdés, hogy a különbözetet az eredménytartalékba kell kimutatni? Ha igen, annak a továbbiakban milyen szerepe lesz az utolsó zárómérlegben, vagy az ott marad, a vagyon felosztásban van jelentősége?
Átalakulás bt.-ből egyszemélyes kft.-vé
Kérdés
T. Szakértő! Adott egy bt., 2 személyes (beltag,kültag, egyenesági rokonok), át szeretne alakulni egyszemélyes kft.-vé. Kérdés:a bt.vagyona átalakul a kft. vagyonává, vagyis a kft. törzstőkéje lesz, és minderről lemondhat a kültag (ő a kilépő) ajándékozás címén a beltag felé illetékmentesen? 2016-ban ennek menetét kérném szépen leírni vázlatosan.
Végrehajtási eljárás bt. beltag ellen
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy bt. beltagját a NAV a bt. adótartozásának megfizetésére kötelezte. A határozat még nem jogerős. A beltag nem tudja a tartozást kiegyenlíteni, van viszont rendszeres jövedelme, és ingatlana, amelyet végrehajtás alá tud vonni a NAV. Szeretné ezt elkerülni. A kültag a beltag egyeneságbeli rokona, aki ki tudná fizetni, és hajlandó is lenne kifizetni a tartozást. Hogyan lenne célszerű ezt rendezni? Milyen adó, illetve illeték vonzata lenne a három szereplőnek (beltag, kültag, bt.), ha a határozat jogerőre emelkedése előtt 1. a kültag a beltagtól vállalná át a tartozást, és helyette fizetné be a NAV-hoz (ehhez nyilván szükséges a NAV hozzájárulása) 2. a kültag a bt,-nek adna kölcsönt, és a bt. fizetné ki a tartozást a NAV felé, majd pedig a kültag elengedné a kölcsönt. Kérem mielőbbi szíves válaszát, annak érdekében, hogy a határozat jogerőre emelkedése előtt a kedvezőbb lehetőséget választhassuk. Köszönöm.
Amikor egy cégnél azonnal össze kell hívni a taggyűlést
Cikk
Kft. saját tőkéje a jegyzett tőke alá csökkent; bt. beltagja elhunyt, és nem tudja aláríni a beszámolót, mi a teendő? – kérdezték olvasóink. dr. Szeiler Nikolett ügyvéd, adótanácsadó szakértőnk válaszolt.
Áru értékvesztésének könyvelése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy betéti társaság kereskedelmi áruira 2014. évben értékvesztést számolt el (T269 készletek értékvesztése- K866). Készleteiről év közben nem vezet mennyiségi és értékbeni nyilvántartást, hanem a beszerzéskor költségként elszámolja (T814 - K384). Év végén tételes mennyiségi leltárral állapítja meg a záró készletét. A nyitó készletet év elején visszavezetjük az árukra (T814 - K 261), de az elszámolt értékvesztéshez év elején nem tartozik könyvelési tétel. Hogyan, és mikor könyveljük az értékvesztés megszüntetését azon készleteire, melyeket 2015-ben értékesített? Helyes-e az alábbi kontírozás T269 - K814? Köszönettel.
Késedelmi kamat adóalap-növelő?
Kérdés
Tisztelt Szakértők! Az alábbi két esetben kérném szíves állásfoglalásukat. 1. Ügyfelem kettős könyvvitelű betéti társaság (bt.), akinél 2015. évben munkahelyi baleset történt, aminek következtében az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) az egészségbiztosítási költségek megtérítésére kötelezte ügyfelemet. 2. Ügyfelem kettős könyvvitelű korlátolt felelősségű társaság (kft.), amely az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a mikrovállalkozások létrehozására és fejlesztésére nyújtandó támogatások részletes feltételeiről szóló 136/2008. FVM rendelet alapján vissza nem térítendő támogatásban részesült. A kft. a támogatással határidőben nem számolt el, aminek következtében a támogatás visszafizetésére kötelezték, késedelmi kamattal növelten. Kérem a Tisztelt Szakértő szíves állásfoglalását arra vonatkozólag, hogy az előbbiekben részletezett esetekben szükséges-e a társas vállalkozások adóalapját megemelni az első pontban említett térítési kötelezettséggel, illetve a második pontban említett késedelmi kamattal a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény 8. § (1) e) pont alapján vagy bármely törvényi rendelkezés alapján. Köszönettel: Kiss Zoltán
Kkt.-ból bt.
Kérdés
Tisztelt Szakértő!! Azzal a kérdéssel fordulok Önhöz, hogy egy társaság közkereseti társaságból betéti társaság lesz. Az ügyvéd azt mondta, hogy ezáltal megváltozik az adószáma. Milyen teendőnk van könyvelési szempontból? Van-e valami jelenteni valónk valamelyik szervhez? Válaszát előre is köszönöm.
Kkt. átalakulása bt.-vé
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Ügyfelem kkt.-t alakított át bt.-vé. Alakulását 03. 08-ával döntötte el, és adta be, a cégbíróság 03. 25-ével jegyezte be. Az adószám megmaradt. Adózás szempontjából milyen határidőket és bevallásokat kell benyújtani? Köszönettel.
Törzstőkeemelés betéti társaságnál
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Mennyire szabályszerű, ha egy betéti társaság tőkeemelése kapcsán a kültag február 15-én a bankba befizette ezen a jogcímen a pénzt, de a társasági szerződés módosítása március 15-ei keltezéssel dokumentálja ezt a gazdasági eseményt? Gyakorlatilag minden időpont a társasági szerződésben március 15. Cégbíróságra még nem kerültek az iratok. Ha esetleg nem teljesen szabályszerű az eljárás, milyen lehetőségeink vannak a korrekcióra? Válaszukat előre is köszönöm.
Cégátalakulás határideje
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A kft. jelenlegi jegyzett tőkéje 500 000 forint, az utolsó társasági szerződésének dátuma 2014. 02. 27-e volt, amikor még nem lépett hatályba az új Ptk. Ebben a szerződésben lehetnek olyan elemek, amik még a régi Gt.-re vonatkoztak. A cég ügyvezetője úgy döntött, hogy bt.-vé alakítja át a céget, mert később sem kívánja a jegyzett tőkét felemelni. Az átalakulás ebben az esetben 2017. 03. 15-éig várhat, vagy ebben az esetben is kötelező az átalakulás 2016. 03. 15-éig? Ez azért kérdés, mert a jelenlegi szerződés tartalmaz olyan elemet, ami még a régi Gt.-re utal és ezáltal nem felel meg az új Ptk.-nak. Tehát az átalakulás várhat 2017. 03.15-éig, vagy kötelező végrehajtani 2016. 03.15-éig?
Főfoglalkozás és megbízás a 90-es években
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Megbízási jogviszony szabályai az 1975. évi II. törvény szerint c. kérdésre kapott választ köszönöm. Ebben szerepel: aki egyidejűleg több biztosítással járó jogviszonyban állt és az egyik jogviszonyában a foglalkoztatás eléri a heti 36 órát (=főfoglalkozás), a további jogviszonyaiból járulékot nem kellett fizetnie. A munkaviszonyban mérhető a munkaidő, a fenti mondatból a heti 36 óra foglalkoztatás a munkaviszonyra utal. A kérdéses esetben betéti társaságban beltagjáról beszélünk, társas vállalkozó, akinek nem mérhető a munkaideje. A megbízó kifizető jogi személy volt, akinek a kilencvenes években vizsgálni kellett volna a 36 órás munkaidő fennállását, s mivel ilyen nem volt, így a járulékot meg kellett volna állapítani (levonni és/vagy előírni). A megbízott magánszemély nyugdíjazás előtt áll, s e kérdés tisztázása a nyugdíj összegének szempontjából fontos. Válaszát előre is köszönöm.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
