585 találat a(z) bt. cimkére
Tagi kölcsön – kata
Kérdés
A felhalmozott tagi kölcsönt, ha a bt. 2017.01.01-től átlép a katába (az Szt. szerint megállapítjuk kilépéskor a bt. kötelezettségét a tag felé), katás időszak alatt a katás pénzből törleszthetünk-e, persze nyilvántartással alátámasztva? Magyarul a kata időszaka alatt visszaadhatja-e a bt. az eddig felhalmozott tagi kölcsönt? Ha visszatérne a tao alá, akkor akár lehet a kötelezettség nulla, mert a kata időszaka alatt vissza lett törlesztve.
Pénztárgép
Kérdés
Kedves Szakértő! Bt. beltagja megvásárolt gyöngyökből készítene bizsu ékszert, és azt értékesítené vásárokon, illetve interneten keresztül. Ezt a tevékenységet milyen TEÁOR kód alatt folytathatja, illetve pénztárgéphasználatra kötelezett-e?
Bt. katára áttérése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Kérem legyen szíves az alábbi ügyben állást foglalni. Egy bt. 2017.01.01-től kata hatálya alá jelentkezik be. Kérdésünk, hogy a 2016. évben ingatlan- (iroda) vásárlás gyanánt fejlesztési célra kapott támogatáselhatárolás összegét, amit a 48-as számlacsopotban tartunk nyilván, 2016-ban bevételként el kell-e számolnia? Tisztelettel: T.Mária
Bt. áttérése katára
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Kérem, legyen szíves az alábbi ügyben állást foglalni. Egy bt. 2017.01.01-től kata hatálya alá tér át. Kérdésünk, hogy az osztalék utáni adót kiváltó adómegállapítás után keletkezett adóalap 2017-ben 15 százalék-e, valamint terheli-e ehofizetési kötelezettség? A december 31-én fennáló záró pénzeszközállományával katára áttéréskor mi a teendő? 2,5 millió forint van benne, és osztalékjóváhagyásra nem kerül sor. Tisztelettel: T.Mária
Evából katába, többes jogviszony
Kérdés
Tisztelt szakértő! Az alábbi kérdésben szeretném a segítségét kérni: egy házaspárnak két vállalkozása van. Egy kft., melyben a feleség a többségi és a férj a kisebbségi tulajdonos, illetve egy bt., melyben a férj a többségi, a feleség a kisebbségi tulajdonos. Mindkét társaság az eva hatálya alá tartozik. Jelenleg a férj is és a feleség is a bt.-ben töltik ki a teljes biztosítási jogviszonyukat, a férj tagként, a feleség alkalmazottként, és itt fizetik meg a teljes adó- és járulékkötelezettségüket. 2017. január 1-jétől a bt. ki szeretne lépni az evából és katás vállalkozóvá kíván válni. A férj a havi 50 ezer forint befizetésével szeretne eleget tenni az adó- és járulékkötelezettségének. A feleség mindkét vállalkozásban folytat tevékenységet. Kérdésem, hogy a feleség is eleget tehet-e a bt.-ben (kisebbségi tagként) a havi 50 ezer forint megfizetésével a rá vonatkozó adó- és járulékkötelezettségének, és ha igen, akkor őt is be kell jelenteni, mint főállású katást? A kft.-ben a tervek szerint (hasonlóan a jelenlegi állapothoz) az eva megfizetésével van lehetősége az osztalék kivételére. Köszönöm a segítségét!
Bt.-beltag és kültag lehet katás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Kétszemélyes bt. beltagja egyben a bt.-ben ügyvezető, a kültagja nem működött közre a bt.-ben 2016-ban. 2017-től a beltag és a kültag is katás szeretne lenni, és az áfakörből szeretne kijelentkezni a bt. A kültagnak heti 36 órás munkaviszonya van egy másik kft.-ben, ő nem lenne főállású katás, csak az ügyvezető. A kisadózókra vonatkozó törvény szerint ez lehetséges-e?
Ilyenkor mi az áfa alapja?
Cikk
Bt.-s vállalkozásunk egyszerűsített végelszámolással megszűnik. A bt. vagyona között szerepel egy ingatlan, amelyet magánszemélytől vásároltunk (áfa nélkül). Az értéknövelő felújítás miatt viszont levonható áfánk keletkezett, amelyet vissza is igényeltünk. A végelszámolás befejezésekor vagyonfelosztással fog a tagok tulajdonába kerülni. Kérdésünk: hogyan kell az áfát bevallani, illetve mi lesz az áfa alapja, ha az ingatlannak egy része(felújítás) után volt csak levonható áfája? Olvasónk kérdésére Magos Zoltánné adószakértő válaszol.
Katázhat-e a bt., ha üzletrésze van kft.-ben?
Kérdés
Olyan bt. választhatja-e a kata-adózást, amelynek kft-ben üzletrésze van?
Bt. negatív saját tőkével
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Évek óta nem működő, gazdasági tevékenységet nem végző betéti társaság negatív saját tőkével rendelkezik, van a cégben tagi kölcsön. – A bt. kötelezett-e a saját tőke rendezésére? Mit tud tenni a cégbíróság vagy a NAV, ha évek óta negatív a saját tőke? – A tagok követeléseikből emelnének tőkét a bt.-ben. A tagi kölcsön milyen módon válhat apportálhatóvá? Véleményünk szerint illetékkötelezettsége nem keletkezhet. – Később a tagok a bt.-t végelszámolni szeretnének. Ezt tagi hitellel nem tudják megtenni, azért a tagi hitelt meg kell szüntetni. A tagi kölcsön apportálásának számviteli elszámolásában kérem segítségét. Válaszát előre is köszönöm!
Bt. kültag gondnokság alá helyezése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy betéti társaság nyugdíjas kültagjáról van szó, akit Alzheimer-kór miatt gondnokság alá kell helyezni. A bt. beltagjai a kültag lánya és vője. Mivel a lánya lenne a gondnok, jogilag ez működhet-e így, vagy mi a teendő ebben az esetben? Vagy esetleg ez összeférhetetlen? Cégbírósági bejelentési kötelezettség van-e? Esetleg milyen más megoldás létezik? Válaszukat előre is köszönöm! Tisztelettel: Bodolai Marianna
Kölcsönnyújtás
Kérdés
Tisztelt Adószakértő! Betéti társaság adhat-e kölcsönt, és milyen feltételekkel? A kölcsönbevevő nem tulajdonosa, nem munkavállalója a társaságnak, hanem egy harmadik személy. A kölcsönnyújtás nem rendszeres, hanem egyszeri. Köszönettel. Szabó Gáborné
A1-es igazolás II.
Kérdés
Tisztelt Dr. Radics Zsuzsanna tb-szakértő! Köszönöm kérdését, de a feltételeknek úgy tűnik nem felelünk meg, mert a kiküldött a bt. tagja egy személyben, s nincsen belföldi árbevétele és más belföldi munkavállaló sincs. A tevékenysége egyedi és itthon nincs megrendelője csak külföldön. Sajnos az A1-s igazolást fenti okok miatt nem tudjuk kitölteni és leadni. Mi a teendő ebben az esetben? Kell-e külön kérvényben kérni, hogy az A1-s igazolást elfogadják? Tisztelette? Géczi Sándorné
Bt.-kültag
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy ügyfelemnek van egy bt.-je, amiben magánszemélyként beltag. Kültagként egy kft. került bejegyzésre. Ennek a kft.-nek az ügyvezetője ugyanaz a személy, aki a bt.-ben beltag. Kérdésem az, hogy adhat-e kölcsönt egyik cég a másiknak? Illetve, ha szükséges a bt. jegyzett tőkéjének megemelése, abban az esetben csak a beltag bocsáthatja rendelkezésre a jegyzett-tőke-emeléshez szükséges vagyont, vagy esetlegesen a kültagként bejegyzett kft. is? Nem összeférhetetlen-e esetlegesen azért, mert mindkét cég (bt. és kft.) képviselője ugyanaz a személy? Köszönettel: Kriszti
Kata választása bt. esetén
Kérdés
T. Címzett! Az alábbi kérdésem lenne a kisadózó vállalkozások tételes adójával [2012 évi CXLVII. tv ( Katv.) ]kapcsolatosan. Egyéni ügyvéd a kata hatálya alá tartozik, az ügyvédi tevékenységét megszünteti, így megszűnik a kataalanyisága is. Az ügyvédi tevékenység megszüntetése után ugyanez a magánszemély alapít egy betéti társaságot, amelynek a beltagja és üzletvezetője lesz. A betéti társaságot a kata hatálya alá szeretnénk bejelenteni és a tételes adót a nevezett beltag után kívánjuk megfizetni, mint kisadózó magánszemély. Kérdésünk, hogy a betéti társaság választhatja-e a kataalanyiságot, figyelembe véve a 2012. évi CXLVII. tv ( Katv.) 6. §-át: 6. § Az adóalanyiság megszűnésétől számított 24 hónapban az adóalanyiság ismételten nem választható. 2016.10.17.
Kapcsolt vállalkozás II.
Kérdés
Tisztelt Bagdi Lajos! Köszönöm válaszát. Előző kérdésem az volt, hogy két egyéni vállalkozás lehet-e kapcsolt vállalkozás, illetve férj egyéni vállalkozása és feleség bt.-je. Ön válaszában (1. 2. pontban) azt írta, hogy amennyiben a férj nem tag a bt.-ben, nem beszélhetünk kapcsolt vállalkozásról, amennyiben a feleség részesedése/szavazati aránya 50% és a másik tag nem közeli hozzátartozó. Miért nem valósul meg a többségi befolyás, ha a közeli hozzátartozók tulajdoni részesedését össze kell számítani, illetve azokat a közeli hozzátartozókat, akik az adózóban és a más személyben többségi befolyással rendelkeznek, harmadik személynek kell tekinteni? Hiszen az egyéni vállalkozó férj részesedése 100%, a feleség bt.-je 50%. Összeszámítva ezeket már nem minősül többségi befolyásnak?