127 találat a(z) behajthatatlan követelés cimkére
Változások az adóeljárásban 2020-ban
Cikk
Az adózás rendjét érintő, 2020-ra tervezett módosítások egy lapon sem említhetők a 2018-ban hatályba lépett fundamentális változásokkal. Az akkori koncepcióváltás és kodifikáció miatt azonban a korábbi adózás rendjéről szóló törvény (2003. évi XCII. törvény) helyett három törvény tanulmányozására van szükség ahhoz, hogy a vonatkozó szabályokat megismerjük.
Behajthatatlan követelés és az áfa
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A közelmúltban az EUB által hozott döntés kapcsán szeretném, ha pontosítaná, mikor minősül egy követelés behajthatatlannak. Ha például egy cég az adós partner felszámolási eljárása során nem jelentkezett hitelezőként, mert tisztában volt vele, hogy nem fog kiegyenlítést nyerni a követelése (még részben sem), és a felszámoló erről szóló nyilatkozata sem áll rendelkezésre, úgy ez a tétel behajthatatlannak minősül-e? Kérem fejtse ki részletesen, hogy mely feltételek együttes fennállása esetén lesz egy követelés az áfa visszaigénylése szempontjából behajthatatlan. Köszönettel!
Behajthatatlan követelések áfa-visszatérítése az EUB határozat alapján
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az áfatörvény 2020.01.01-től teszi lehetővé a behajthatatlan követelések áfatartalmának visszaigénylését. Az Adózóna oldalán olvastam, hogy az EUB határozatára való hivatkozással lehetőség nyílt a 2016 előtt teljesített és behajthatatlanná vált követelésekre az áfa visszaigénylése, viszont csak 180 napunk van rá. Kérdésem az, hogy a 2019.12.31-ig elévülő követelések esetében milyen módon nyújthatom be az áfa-visszaigénylésre vonatkozó igényemet, illetve milyen feltételeknek kell eleget tenni? Az áfatörvény 77. § (7)–(10) bekezdéseinek tartalma alapján támasztott követelményeknek eleget kell tenni? Válaszát előre is köszönöm. Tisztelettel.
Behajthatatlan követelés
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Kérdezni szeretnénk, hogyan igényelhető vissza az áfa az EUB C-292/19 számú végzése alapján: – mely időszakban, mely időszakra, mely NAV nyomtatvány mely sora, – kell-e, ha igen, milyen mellékletet csatolni, hivatkozni, – az elévülést adójogilag (a számla kibocsátása szerint) kell-e számítani, – a „behajthatatlan” követelésen a Tao tv. vagy a számviteli tv. fogalom-meghatározását kell érteni?
Behajthatatlan követelés áfaösszegének visszaigénylése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A „Behajthatatlan követelés áfája: siessen, ha 2014 előtti adót kíván visszakérni!” című cikkükkel kapcsolatban szeretnénk az alábbi kérdéseket feltenni. Cégünk az áfa tekintetében havi bevalló, jól gondoljuk-e, hogy a behajthatatlan követelés áfájának visszaigénylésére 2014. novemberi, decemberi, illetve 2015. évi teljesítésű számlák esetén van lehetőségünk? Ebben az esetben a feltételek a 2020-tól érvényes szabályokkal megegyezőek? (áfaalany, felszámoló által adott igazolás, csődegyezségi megállapodás, vevő írásbeli értesítése a behajthatatlan követelés áfájának visszaigényléséről, NAV felé az önellenőrzéssel együtt küldött nyilatkozat stb.). További kérdéseink: az adott havi áfabevallás önellenőrzésével tudjuk ezeket a tételeket visszaigényelni, vagy lesz erre szolgáló külön nyomtatvány? Az önellenőrzéssel/bevallással együtt az adóhivatal felé küldendő nyilatkozatot (a behajthatatlan követelésként történő elszámolás okáról, számla sorszámáról, összegéről, vevő nevéről, adószámáról stb.) milyen módon, milyen nyomtatványon tudjuk elküldeni? Jól értelmezzük, hogy a 2016. évi teljesítéstől pedig már a 2020. januári törvényváltozások értelmében lesz lehetőségünk önellenőrzéssel visszaigényelni az áfát? Előre is köszönjük válaszukat!
Behajthatatlan követelés áfája: siessen, ha 2014 előtti adót kíván visszakérni!
Cikk
Közzétette ma az Európai Unió Bírósága (EUB) azt a magyar adózó ügyében hozott döntését, amely egyértelműen leszögezi, hogy ha a követelés véglegesen behajthatatlanná vált, akkor a NAV köteles az arra jutó áfát visszatéríteni az eladónak. Sietniük kell azoknak, akik 2014 vége előtti áfát szeretnének visszakapni, csak az idei év végéig próbálkozhatnak ezzel.
Behajthatatlan követelés
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az egyik ügyfelemnek lejárt követelése van egy magánszemély felé. Ügyfelem próbálta hivatalos úton behajtani a követelését ügyvéd általi fizetési meghagyással, peres eljárással nem járt sikerrel, a bíróság megszüntette az eljárást az "adós aktív védekezése miatt". Annyi van még rögzítve az ügyvédi levélben, hogy ingatlannal, vagyonnal nem rendelkezik, ezért legfeljebb közepes a behajtás esélye, és a végrehajtás költségei nincsenek arányban a várhatóan behajtható összeggel. Leírható-e behajthatatlanként a követelés a fentiek ismeretében? Vagy társaságiadó-alapot növelő tétel lesz? Válaszukat előre is köszönöm. S.M.
Visszaigényelhetővé válhat a behajthatatlan követelések áfája
Cikk
A közelmúltban nagy port kavart az Európai Bíróság behajthatatlan követelésekkel kapcsolatos ítélete, illetve a magyar kormány ezen téma kapcsán benyújtott, és az Országgyűlés által a napokban elfogadott törvényjavaslata. Az új törvényi rendelkezés hatással lehet számos magyar vállalkozásra is, mégpedig pozitívan – vélik a PwC Magyarország adószakértői.
Evás kft. behajthatatlan követelése 2.
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Július 3-án feltett kérdésemmel kapcsolatban szeretnék érdeklődni, hogy ha nem tudunk bírósági határozatot vagy hasonló hivatalos papírt beszerezni a be nem folyt számlákról, akkor az elengedett követelésnek minősül, ugye? Ebben az esetben hogyan változik a helyzet az evás kft. esetében? Köszönöm a választ.
Evás kft. behajthatatlan követelése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy evás kft.-nek 2016-ban keletkezett több bevétele ugyanattól a kft.-től valószínűleg már nem fog befolyni. A vevő cég még létezik. Hogyan lehet elszámolni, leírni ezeket a behajthatatlan bevételeket az eva rendszerében, ez milyen adóvonzattal jár? Kérem részletes válaszukat az adóvonzattal (ha van) és a könyveléssel kapcsolatban is. Jövőre a társasági adó hatálya alá fog tartozni a kft., ebből a szempontból is lehet jelentősége a 2019. évi elszámolásnak, kivezetésnek(?) Köszönöm a választ.
Behajthatatlan követelés miatt így csökkenthetné az áfát
Cikk
A már hagyományosnak tekinthető nyári adócsomag mellett az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények uniós jogharmonizációs kötelezettségek miatt szükséges módosításáról T/6349. számon benyújtott törvényjavaslat is számtalan adómódosítást tartalmaz. Ezek közül az egyik lényeges változtatás, hogy 2020. január 1-jétől lehetővé válna a behajthatatlan követelések megfizetett általános forgalmi adó alapjának utólagos csökkentése. Ennek azonban szigorú feltételei lesznek.
Behajthatatlan követelés – adóalap-módosítás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy kft. a 2018-as adóévben kibocsátott egy bruttó 25 millió forint értékű számlát. A vevő nem fizetett, emiatt a kft. 2018 szeptemberében felszámolási eljárást kezdeményezett, azonban egy másik hitelező megelőzött bennünket három nappal. Így követelésünket hitelezői igényként jelentettük be. 2019. május 22-én megérkezett a felszámoló behajthatatlansági nyilatkozata részünkre, miszerint a követelésünk várhatóan nem fog megtérülni. Ezen nyilatkozat alapján – tekintettel arra, hogy az még a 2018. évi mérlegkészítés előtt megérkezett – megtehetjük-e, hogy a 2018-ban elszámolt értékvesztéssel a 2018-as tao-bevallásban nem emeljük meg az adóalapot? Vagy ha a nyilatkozat idén érkezett meg, és nem a 2018-as évben (ami kizárt lett volna, hiszen ősszel kezdődött a felszámolás), akkor a 2018. évi adóalapot mégis meg kell emelnem az elszámolt értékvesztéssel, és az adóalap-korrekciót 2019-ben kell elvégeznünk? Ez utóbbi eset rendkívül hátrányos lenne ránk nézve, tekintettel arra, hogy a 2019-es adóévben a várható bevétel töredéke sem lesz a tavalyinak. Válaszát előre is köszönöm.
Behajthatatlan követelés kivaalanynál
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az alábbi ügyben kérném a segítségét: a kivatörvény az adóalap-növelő tételekkel kapcsolatban hivatkozik a Tao. törvényre (pl. adóalap-növelő tétel a Tao. tv. 3. sz. melléklete szerinti, nem a vállalkozás érdekében felmerült ráfordítás). Illetve kivaalap-növelő tétel a behajthatatlannak nem minősülő követelés elengedése is. A konkrét kérdés az, hogy kivaalany behajthatatlan követelésnek tekintheti-e a Tao. tv. 4. § 4/a. pontban megfogalmazott követelést: „azon követelés bekerülési értékének 20%-a, amelyet a fizetési határidőt követő 365 napon belül nem egyenlítettek ki”; vagy ez kizárólag a társasági adóalanyokra vonatkozik, és a kivaalanyoknak egy ilyen követelés leírása adóalap-növelő tétellé válna mint nem elismert ráfordítás? Köszönöm válaszát!
Így lehet kivezetni a könyvekből a behajthatatlan követelést
Cikk
Egy könyvelő átvett egy céget, amely nyilvántartásában szerepel egy 2007-ben lejárt követelés, körülbelül 4 millió forint értékben. Ezen követelésre 2015., 2016. és 2017. évben összesen 1 millió 500 ezer forint értékvesztést számoltak el. Az ügyvezető tulajdonos nem tud végrehajtói, bírósági iratot felmutatni, ami a behajtásra tett kísérletet igazolná. Közben a tartozó céget 2015-ben felszámolással megszüntették. Ebben az esetben az az összeg, amelyre nem számoltak el értékvesztést taoalap-növelő lesz? Egyáltalán kivezethetem 2018-as évben ezt a követelést, vagy módosítani kellene valamelyik előző évi mérleget? – kérdezte olvasónk. Pölöskei Pálné okleveles könyvvizsgáló válaszolt.
Behajthatatlan követelés
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Hogyan kell kivezetem a könyvelésből azt a vevői követelést, melyről ügyfelem a felszámolótól értesítést kapott, hogy kifizetésére nincs fedezet; ezzel meg kell növelni a taoalapot vagy sem? Értékvesztés lett rá elszámolva, de közel sem annyi, mint a követelés. Várom szíves válaszát. Üdvözlettel: Huéber Józsefné
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
