382 találat a(z) bérleti díj cimkére

Bérlő ingatlanépítése Kérdés

Tisztelt Szakértő! Szja szerint adózó egyéni vállalkozó tevékenysége ingatlan-bérbeadás. A bérbe adott ingatlan nem egyéni vállalkozóként a tulajdona, hanem magánszemélyként. A bérlő (kettős könyvelést vezető adózó) engedélyköteles tevékenységet végez az ingatlanban. Az engedélyhez szükséges az ingatlan átalakítása. Külön épület építése történik, mely épületet építési napló alapján, használatba is kell venni. Az építtető a bérlő. Az építési költség beszámítandó a következő időszaki bérleti díjakba. Az építési költség tehát teljes egészében „lelakható”, azaz csak 72 hónap múltán lesz tényleges pénzforgalom a vállalkozások között a bérleti díj kiegyenlítése tekintetében. Az ingatlan az utolsó „lelakott” bérleti díjat követően kerül a bérbeadó tulajdonába. Kérdésem: • Az szja szerint adózó egyéni vállalkozónál a kiszámlázott és kompenzációval rendezett bérleti díj a „lelakás” időszakában mikor minősül pénzforgalmi elszámolás szerint árbevételnek? (A felek megállapodása szerint a bérleti díjat a továbbiakban is havonta számlázza a bérbeadó. A számla fizetési módja kompenzálás.) Tekinthető-e a bevétel havi bevételnek, vagy csak a tulajdonszerzés napjával (az ingatlan földhivatali bejegyzése) válik pénzforgalmi tekintetben árbevételnek? Azaz melyik évi szja-bevallásban kell szerepeltetni a „lelakás” időszakára járó bérleti díjakat? • A kettős könyvvitelt vezető adóalany az építési költséget követelésként tartja nyilván, melyet havonta vet össze a kiállított számlákkal.

2007-ben kiállított számla sztornózása Kérdés

Tisztelt Szerkesztőség! Ügyfelünk 2007. évben egy ingatlan-bérbeadási ügylet kapcsán kauciót vett el a bérlőjétől. A kaucióról – mint utóbb kiderült, talán hibásan – áfás számlát állított ki, az akkori adómértékkel, 20 százalékos áfával. Most megszűnt a bérlet, a felek felbontották a bérleti szerződést, és megállapodtak, hogy a bérbeadó a kaucióból elégítheti ki a részben bérleti díjból, részben kártérítésből eredő kötelezettségét. A különbözetet a felek pénzügyileg fogják rendezni. A bérleti díjakról természetesen számla készült, a kártérítés összegét pedig a felek külön megállapodásban határozták meg. A kapott kaució összegét az 451-es számlán, mint egyéb kötelezettséget tartottuk nyilván bruttó összegben, a kaució áfáját pedig egyéb kötelezettségek között a 479-es számla T oldalán. Véleményem szerint most sztornózni kellene a 2007-ben kiállított kaucióról szóló számlát. A kiállítandó negatív előjelű számlát az akkori 20 százalékos adómértékkel kiállítani. Kérem álláspontjukat az ügylet számlázásával kapcsolatosan, elsősorban a helyes adómérték alkalmazása szempontjából. Köszönettel: Kócs István

Bérleti díj áfamentessége Kérdés

Tisztelt Cím! Egy adózó ingatlan adásvételében áfa hatálya alá bejelentkezett. Ez esetben a bérleti díj maradhat mentes tevékenység? Amennyiben az adózó azért lett áfás, mert átlépte az értékhatárt, nincs lehetősége év végén újra áfamentes körbe tartozni? Válaszukat előre is köszönöm!

Holland bérleti díj Kérdés

Tisztelt Szakértő! Társaságunk Hollandiában készít nádtetőt. Holland cégnek számláz. Kint, Hollandiában béreltünk szállást. A számlán részletezik a bérleti díjat, az ágyneműhasználatot, parkolási díjat, biztonsági szolgáltatást. A számla holland áfával van kiállítva. Kérdésem az lenne, hogy helyesen állították-e ki részünkre a számlát holland áfával? Válasza sürgős lenne! Köszönettel.

Őstermelő hitelkamat Kérdés

Tisztelt Szakértő! A következő témában kérném szíves tájékoztatásukat. Mezőgazdasági tevékenységet folytató családi gazdaság egyik tagja a nevére vett termőföldet az állami földértékesítés keretében. Ezen földre bérleti díjat kap, művelni nem áll módjában. A földvásárlást az MFB által nyújtott hitelből finanszírozta. Kérdés: a családi gazdaság bevétele-e a kapott bérleti díj, és vele szemben a felvett hitel kamatát elszámolhatjuk-e költségként? Amennyiben igen, a megfizetett kamat után adókedvezmény érvényesíthető-e? Szíves válaszukat köszönöm.

"Tartós számla" Kérdés

Tisztelt Szakértő! Van számla a külföldről igénybevett tartós bérletre, de szerződésenként csak egy. 1. Ausztriai pénzügyi szolgáltatónál nyíltvégű pénzügyi lízing (=tartós bérlet), keretében 3 db (Ausztriában forgalomba helyett) személygépkocsira vannak a szerződések megkötve. 2. Számla csak egy-egy van a szerződéskötéskor autónként. Ezt ők úgy hívják, hogy „tartós számla”, ezt az első részlet fizetésekor megkaptuk, később már nem állítanak ki több számlát. 3. A továbbiakban havonta ez alapján van a szerződésenkénti állandó összegű inkasszó lehívás az EUR számlánkról megállapodás szerint. (Még egyszer: nincs újabb számla havonta.) 4. Kereskedelmi adóköteles tevékenységhez (Közösségi termékértékesítés) vannak használva a járművek, üzletkötők járják vele Európát (nem Magyarországon közlekednek) a magyar társaság uniós értékesítésének elősegítése érdekében. 5. Megítélésem szerint az áfa besorolásakor az EU-ból igénybevett szolgáltatás a gazdasági esemény, és így áfában a „Közösségi szolgáltatás igénybevétele” valósul meg fizetendő áfa besorolással és levonással, tekintettel az adóköteles célra. Ennek megfelelően töltjük az A60-as 4. lapját is. 6. Kérdésem: van számla, de csak egyszer, és ez érvényes minden további időszaki bérleti díjra. Az áfatörvény konkrétan tiltja-e az ilyen "tartós" számlával történő elszámolást akár a fizetés, akár a levonás oldalról, amennyiben minden más feltétel rendben van? Köszönet a válaszért előre is.

Lakásbérlet elszámolása Kérdés

Tisztelt Szakértő! A cég, melynek könyvelünk, telephelyet bérel egy magánszemélytől. A telephely áll egy lakásból, elkülönülten van egy boltként használt helyiség, mellette tárolásra alkalmas helyiségek és a kert. A bérbeadó, mint adószámos magánszemély számlát ad a bérbeadásról, a cég pedig elszámolja azt. A problémám az, hogy a cég tulajdonosa és a családtagjai a lakásban laknak. Tehát nem teljesen csak a vállalkozás érdekeit szolgálja a bérlemény. Hogyan kell adózni ez után? (A cégvezető és egyben tulajdonos munkaviszonyban áll a céggel, és fizetést is kap a cégtől.) Munkabérként kell leadózni vagy természetbeni juttatásként? A másik kérdés pedig az, hogyan kell megállapítani az arányt a bérleti díjból, amire azt mondjuk, hogy ez a lakásra esik, és adózik a cég pluszban utána? Köszönettel várom válaszukat.

Ingatlan-bérbeadás késedelmes számlázása Kérdés

Tisztelt Szakértő! Bérbeadó folyamatos szolgáltatást nyújt bérbevevőnek 1 darab reklámhordozó kihelyezésére, vagy annak fenntartására. Ekkor a bérlő úgynevezett fenntartási bérleti díj fizetésére köteles, melynek összege a bérleti díj 40 százaléka. A szerződés szerint a fenntartási díj fizetése a bérbeadó számlája alapján negyedévente történik átutalással, a negyedév 3. hónapjának utolsó napja a fizetési határidő. A felek mindezt 2013.01.01-én írásbeli szerződésben rögzítették, azonban a számlák kiállítása 2013. 04. negyedévétől elmaradt, így a pénzügyi elszámolás sem történt meg. A bérbeadó a szolgáltatást mégis tovább nyújtja a mai napig partnerének, a felek a szolgáltatás fenntartása ellenére nem számoltak el egymással, így most a teljes, 2013.10.01-jétől 2018. 09.30-ig tartó időszakra (5 év) vonatkozóan rendezni szeretnék a helyzetet mind pénzügyi, mind adó szempontból. Most történne meg a számlák kiállítása is visszamenőleg. A fentiekben említett időszak vonatkozásában a bérbeadó tartalmilag ugyanazt a szolgáltatást nyújtja a bérbevevő számára (fenntartási bérleti díj). A kérdés a folyamatosan nyújtott szolgáltatás teljesítési időpontjának és az ügyletek adóalapjának meghatározására vonatkozik. Mely időszakban, milyen teljesítési időpont a szabályos, ha a visszamenőleges számlák kiállítása a mai nap, és milyen következményekkel, szankciókkal számolhatnak a felek? Válaszát köszönöm!

Ingatlanbérlet vagy -értékesítés Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy társaság a tulajdonában álló lakóingatlanra egy magánszeméllyel olyan szerződést kötött, hogy 10 éven keresztül bérleti díjat fizet, és a tizedik év végén a megfizetett bérleti díj a lakóingatlan vételárának minősül, a magánszemély megszerzi az ingatlan tulajdonjogát. A társaság az ingatlant a készletei között mutatja ki, és a „bérleti díjat” bevételként számolta el. A társaság elszámolásával nem értek egyet. A szerződés tartalma alapján én lízinghez hasonló konstrukciónak tekinteném, abban a formában, hogy a szerződés megkötésének időpontjában az ingatlanértékesítés megtörtént, és az elért nyereség 10 éves időszakra elhatárolandó. A társaság tulajdonában lévő ingatlant a nullás számlaosztáyban mutatnám ki. Válaszát előre is köszönöm.

Bérleti díj külföldi illetőségű magánszemélynek Kérdés

Tisztelt Szakértő(k)! Egy cég bérleti díjat fizet külföldi illetőségű magánszemély részére. Kérdésem, hogy ezt a 08-ason hol kell bevallani M-es lapon vagy csak az A lapon? (Nincs magyarországi adószáma/adóazonosító jele – vagy kéne lennie?) Vonatkozik-e rá a 90 százalékos szabály?!

Egyesületi támogatás Kérdés

Tisztelt Szakértő! Kérdésem a következő lenne: Egy egyesület (jelen esetben gázművek) szeretné támogatni a vidéki dolgozók sportolását. Milyen módon és arányban teheti ezt meg? Edzőtermi bérletről van szó, ebben az esetben a helyiség bérleti díjának fizetése nem lehet megoldás, mint egy csapatsport esetében (van 4 szakosztály: tenisz, tömegsport, teke, vitorlás). A tagdíj éves összege 5000 forint. Minden csak az alapszabályzattól függ, hogy ezt meghatározzák-e benne, vagy van más is, amit adózási szempontból figyelembe kell venni? Válaszukat előre is köszönöm.

Bérleti díj elszámolása őstermelő saját tulajdonú földterülete után Kérdés

T. Szakértő! Jogosult-e az őstermelő-családi gazdálkodó a saját tulajdonában álló, megművelt szántóföldek után bérleti díjat elszámolni? Ha igen milyen feltételekkel? Köszönöm

Bérleti díj fizetése Kérdés

Tisztelt Szakértő! Az ipari célú bérleti szerződésben előre, minden hónap első napján kell a bérleti díjat rendezni. Ha a tárgyhó első napja hétvégére (szombatra vagy vasárnapra esik), akkor a fizetés határnapja is tolódik a hónap második vagy harmadik napjára? Vagy esetleg már az előző nap vagyis a megelőző hónap utolsó napján kell kifizetni a bérleti díjat? Válaszát tisztelettel köszönöm!

Beszerzési ár része Kérdés

Tisztelt Szakértő! Szeretném a szíves segítségét kérni készletbeszerzés kérdésében. Adott egy kft., amely fűtőkészülékek beszerzésével és értékesítésével foglalkozik. A beszerzés kétféle módon történik. Az egyik esetben kisteherautót bérelnek és azzal hozzák el a gyártócégtől az árut a kft. telephelyére. Ebben az esetben a kisteherautó bérleti díja, az üzemanyagköltség és az alkalmi fuvaros bére jelenik meg költségként. A másik esetben a gyártócég teherautója szállítja a kft. telephelyére a termékeket fuvarköltség ellenében, ami a számlában felszámításra kerül és a termék árába beépül. A kérdésem az lenne, ha az első megoldással szerzi be a kft. az árut, akkor a termék árában hogyan jelenik meg a a kisteherautó bérleti díja, az üzemanyagköltség és az alkalmi fuvaros bére? Milyen módon lehet az aktuális beszerzéshez kapcsolódó számlában szereplő termékekre felosztani? Hogyan lehetne ezt szabályosan megoldani? Köszönöm szépen előre is szíves válaszát.

Több, de drágább albérlet várja a diákokat Cikk

A befektetői bevásárlásoknak köszönhetően az idén csaknem 10 százalékkal több kiadó lakás közül válogathatnak az egyetemisták a felvételi ponthatárok július végi megállapítása óta, ám az árak is hasonló nagyságrendben nőttek – írja a Népszava pénteki számában.

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!

Kérdések és válaszok

Gázolaj jövedéki adója

Tüske Zsuzsanna

vámszakértő

Vagyonszerzési illeték

Dr. Szeiler Nikolett

ügyvéd, adótanácsadó

Induló cég tao/kiva

Erdős Gabriella

adószakértő

TaxMind Kft.

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2021 március
H K Sze Cs P Sz V
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 31 1 2 3 4
hirdetÉs

exit_to_app Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

close