677 találat a(z) bérbeadás cimkére

Házastársi közös tulajdonú ingatlan bérbeadása Kérdés

Lehet-e? Kérdés

Tisztelt Szakértő! Kérdésem: egy kerékpárt értékesítő, bérbeadó, javító valamint étrendkiegészítőket árusító társaság köthet-e szerződést SZÉP-kártyára? (Például szabadidős tevékenység miatt.) Válaszát megköszönve: Kné

Értékcsökkenés elszámolása az szja-ban. Általános szabályok Cikk

Az értékcsökkenési leírás elszámolása jelentős tétel a költségek között. A gépek berendezések, felszerelések esetében többféle választási lehetőség van az általános szabály helyett. A kisértékű gépek, berendezések esetében azonnali költségelszámolást lehet alkalmazni.

Online adatszolgáltatás Kérdés

Tisztelt Szakértő! Kérdésem az, hogy július 1-jétől annak a magánszemélynek is kötelező-e az online adatszolgáltatás, akinek nincs adószáma – mert nem váltotta ki –, a bérbeadás tényéről belföldi adóalanynak eddig a számlával egy tekintet alá eső okiratot állított ki számla helyett. Vagy elég lenne a számlával mindenben megegyező irattal igazolni a bérbeadást? Köszönettel: Margit

Magánszemély – bérbeadás Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egyik cégem több éve szerződést kötött egy magánszeméllyel, aki 2019.12.31-g a szerződésen felül számlát is állított ki havonta a bérleti díjról, melyet számfejtettünk. 2020-ban már csak a szerződést módosították, azzal, hogy a magánszemélynek, amennyiben jogszabály engedi, hogy a szerződést számfejtsük, s ne kelljen számlát kiállítani a 2020.07.01-i változások miatt. Elegendő-e a szerződés, valamint a számfejtés, vagy továbbra is kötelező a számlaadás ebben az esetben? Tisztelettel: Géczi Sándorné

Bérbeadásról számla kiállítása Kérdés

Tisztelt Szakértők Kérem állásfoglalásukat, segítségüket. Az szja-törvény szerint a kifizető köteles a társasház részére az általa fizetett bérleti díj után az adó megállapítására, annak levonására és befizetésére, amennyiben a társasház kifizetőnek minősülő bérlőnek ad bérbe közös tulajdonú ingatlanrészt (üzlethelyiséget). A társasház a bérbeadásról számlát állítana ki online számlázó programmal, papíralapú vagy e-számlát. A bérbeadásnál a főszabály szerint jár el az áfatörvény 86. § (1) bekezdés l.) pontját alkalmazva. Lehetséges hogy a társasház az általa kiállított számlán feltüntesse, a törvényi előírásnak megfelelően a bérleti díjat terhelő, a kifizető által levonandó forrásadó összegét, és a bérlő a forrásadóval csökkentett összeget utalja a társasház, a bérbeadó felé? Megfelelhet a leírtak szerint kiállításra kerülő számla a 2020. július 1-jén életbelépő adatszolgáltatás rendszerében is? Köszönettel Grünwaldné T. Georgina

Bérbeadás Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy kft. tulajdonában lévő ingatlant a kft. bérbe adott egy másik kft.-nek. A bérbe vevő kft. a feleslegessé vált ingatlant bérbe adhatja-e, vagy több helyiséget bérbe adna. Lehetséges ez? Segítségét köszönöm. Ildikó

Katás ügyvédi iroda és ingatlan-bérbeadás Kérdés

Tisztelt Szakértő! Az alábbiakban szeretném a segítségét kérni. Adott egy XY ügyvédi iroda, amely a kata adózást választotta. Az ügyvéd azonban (már az ügyvédi iroda megalapítása előttről) ingatlant is bérbead. Az a kérdésünk, hogy az ügyvédi iroda katás éves bevételi határába, a 40 százalékos plusz adó meghatározásához, beleszámít-e az ügyvéd bérbeadási tevékenységéből származó bevétel is? Vagy ezt csak és kizárólag az egyéni vállalkozóknál kell figyelni? Köszönjük szépen a segítséget!

Hajó vásárlása Kérdés

Üdvözlöm! Panziót üzemeltetünk céges (kft.) formában a Balatonnál? A vendégek részére bérbeadás céljából vitorlást milyen feltételekkel lehet vásárolni? Köszönettel.

Szerződéses ügylet családi gazdaság és kft. között Kérdés

Tisztelt Szakértő! Adott egy magánszemély, aki családi gazdaság tagja és egy kft. egyik tulajdonosa is. A családi gazdaság és a kft. is növénytermesztéssel foglalkozik. Ez a magánszemély kombájnt vásárolna, melyet a családi gazdaságba vinne be, ott használnák és számolnák el az értékcsökkenését is a tevékenységhez. Felmerült a kérdés, hogy megteheti e , hogy bérbe adja mint magánszemély a kombájnt a kft. részére? A kft. tudná használni a cég munkájához és végezhetne vele bérmunkákat is, többek között a magánszemély családi gazdaságának is végezne bérmunkát. Megteheti ezt a magánszemély, hogy a családi gazdaság olyan számlát fogad be a kft.-től, amit az ő eszközével hajtottak végre? Vagy ez csak szerződés kérdése? A kapcsolt vállalkozási környezet engedi ezt? Tudomásunk szerint a családi gazdaság nem adhatja bérbe a gépet és nem is végezhet bérmunkát, de mint magánszemély külön adózó jövedelemként bérbe adhatja a gépet? Esetleg megoldás lehet az, hogy a gép értékcsökkenését nem a családi gazdaság számolja el, hanem a magánszemély érvényesíti a gép bérbeadással szemben tételes költségelszámolás alkalmazásával? És ha a magánszemély érvényesíti az értékcsökkenést, akkor ha a gépet lízingre vásárolják, a lízingdíjat a családi gazdaság fizetheti és elszámolhatja a kamatot költségként vagy teljesen el kell különíteni és a magánszemély külön adózó jövedelemként tételesen elszámolva kezelheti a gép bérbeadást? (A családi gazdaság tételes elszámolású.)

Ingatlanáfa-korrekció Kérdés

Tisztelt Szakértő! Az egyéni vállalkozó a vállalkozási céljai és bérbeadási tevékenység érdekében gazdasági ingatlant vásárolt magánszemélytől 2009-ben. Az ingatlan bérbeadással kapcsolatban élt áfakötelessé tételi jogával. Ezt követő években 2009–2015 között az ingatlanon felújítást végzett, és ezzel kapcsolatban felmerült előzetes forgalmi adót levonásba helyezte. A beszerzés évétől az ingatlan folyamatosan szolgálja a vállalkozási tevékenységet. A személyi jövedelemadó egyéni vállalkozásokra vonatkozó költségelszámolási szabályai szerint a 2011–2015 években történt felújítási ráfordításokat választása szerint költségként elszámolta, azzal nem növelte az ingatlan nyilvántartási értékét, de a 2010. évi felújítást beruházásként a tárgyi eszköz értékének növelésével számolta el. Kérdésem az áfatörvény 135. §-ban meghatározott 240 hónapos ingatlannal kapcsolatos levont előzetesen felszámolt adó "figyelésével" kapcsolatos. Bevonandó-e a 240 hónapos "figyelési időszakba" a költségként elszámolt, és nem tárgyi eszközként nyilvántartott felújítási termékek, szolgáltatások áfatartalma? A fentiektől függetlenül még két kérdésem lenne a témában: Amennyiben szükséges a 135. §-ban foglaltak szerint a levont áfa korrekciója, ezt a gyakorlatban hogyan kell megtenni? Adott év utolsó időszaki áfabevallásban az adott évre vonatkozó 1/20nyi korrekciót kell beállítani az áfabevallásba, a bevallás melyik sorába? Hogyan történik a bevallás, ha a vállalkozás megszűnik?

Társasház bérbeadása Kérdés

Az alábbi válaszra lenne egy kiegészítő megjegyzésem: https://adozona.hu/kerdesek/2019_12_2_Tarsashaz_berbeadasa_cws A kérdésre adott válaszban ez a megállapítás szerepel: "Ez azt jelenti, hogy ha a társasház másképp nem nyilatkozik, a 10% költséghányad levonásával megállapított jövedelem lesz a szja alapja." Ez véleményem szerint nem megfelelő. Az Szja tv. 75. § (5) bekezdése konkrétan megnevezi a bérbeadásból származó bevételt, amelyet ezen bekezdés alapján teljes egészében jövedelemnek kell tekinteni, tehát nem vonható belőle sem a költséghányad, sem tételes költség. Üdvözlettel: Nagy Csaba

Alanyi adómentes által bérbeadott parkolóhely Kérdés

Alanyi adómentes áfát választó szervezet által bérbeadott parkolóhely szolgáltatás után fel kell-e számítani áfát?

Kereskedelmi szálláshely – magánszemély kiadó esetén Kérdés

Magánszemély által szálláshelyként hasznosított présház (tehát nem lakás és nem üdülő besorolású) ingatlan melyik szálláshely-fogalomba tartozik a 239/2009. kormányrendelet 2019 júniusi módosítása szerint, és 2020-tól ez milyen adózás alá esik az szja-ban? A 239/2009. kormányrendelet szerint: • 2. § 2. „egyéb szálláshely: nem kizárólag szálláshely-szolgáltatás folytatása céljából létesített épületben, de szálláshely-szolgáltatási céllal és nem magánszemély vagy nem egyéni vállalkozó által hasznosított, önálló rendeltetési egységet képező épületrész…” • 2. § 6. „magánszálláshely: az a nem kizárólag szálláshely-szolgáltatás folytatása céljából, magánszemély vagy egyéni vállalkozó által hasznosított lakás vagy üdülő…” • 2. § 11. „szálláshely: a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény (a továbbiakban: Kertv.) 2. § 22.” pontjában meghatározott fogalom (azaz: „szálláshely-szolgáltatás folytatása céljából létesített vagy használt épület…) A rendelet 2. pont szerint az „egyéb szálláshely”-be nem sorolható be a fenti konstrukció, mivel magánszemély adja ki. A 6. pont szerinti „magánszálláshely” fogalomba sem sorolható be, mert a hasznosított ingatlan nem lakás és nem üdülő. A 11. pont szerinti „szálláshely” fogalomba besorolható lenne, mivel a présház „szálláshely-szolgáltatás céljából létesített vagy használt épület”, mivel időszakosan ilyen célra hasznosítja. A rendelet csak a „magánszálláshely” és „egyéb szálláshely” besorolásokkal foglalkozik, melyek egyikébe sem esik bele a fenti eset.

Változott a kereskedelmi szálláshely-szolgáltatás áfája: a törvény átmeneti rendelkezései (1. rész) Cikk

2020 január 1-jétől 18-ról 5 százalékra csökkent a kereskedelmi szálláshely-szolgáltatás áfamértéke. Jelen cikksorozat első részében (a témában a közelmúltban megjelent NAV-tájékoztatóban foglaltakat is elemezve) tisztázzuk a kereskedelmi szálláshely-szolgáltatás fogalmát, illetve a jogszabályban szereplő átmeneti rendelkezéseket. A cikksorozat második részében pedig a szálláshely – étkezés (és egyéb kapcsolódó szolgáltatások) viszonyát elemezzük, majd végül a turizmusfejlesztési hozzájárulással kapcsolatos szabályokat ismertetjük.