122 találat a(z) Ptk. cimkére
Ptk-ban szereplő Gt.-szabályok Kérdés
A Gt. úgy szabályozott, ha a saját tőke a jegyzett tőke alá esett, hogy az ügyvezetőnek intézkednie kellett a megszűnésről a tőke feltöltéséről vagy az átalakulásról. Hol van ez a szabály a 2014. évre vonatkozóan, mire lehet hivatkozni, amikor fel akarjuk hívni az ügyvezető figyelmét, hogy a szükséges intézkedést megtegye?
Ügyvezető új Ptk. szerint Kérdés
Tisztelt Szakértő! Tudomásom szerint az új Ptk hatálybalépésétől ügyvezetői freladatokat csak munkaviszony vagy megbizási jogviszony keretében lehet ellátni. Kérdés: ha eddig mint társas vállalkozó látta el mind az ügyvezetést, mind a személyes közreműködést, akkor márciustól ha a társasági szerződés szerint az ügyvezetés megbizási jogviszonyban látható el, akkor a társasági szerződés módositása nélkül elláthatja-e munkaviszonyban? Célunk hogy mind a személyes közreműködés, mind az ügyvezetès munkaviszonyban legyen. Ha nem, akkor megoldható-e, hogy marad társas vállalkozó a személyes közreműködésre és megbizás 0 forintra az ügyvezetèsre vagy mindenképp kell ide összeg? Egyáltalán jól gondoljuk-e, hogy változtatnunk kell márciustól az ügyvezetői jogálláson, mivel azt mint társas vállalkozó látja el. Köszönöm
Osztalékelőleg: most még választhat a régi és az új szabályok közül Cikk
Bár a márciustól hatályos új Ptk. megváltozott feltételekkel teszi lehetővé az osztalékelőleg kifizetését – az áttérés folyamatában elbizonytalanodott – cégvezetők sokszor nem tudják felmérni, hogy a hatályos régi és az elérhető új szabályrendszer közül melyiket érdemesebb választaniuk – derül ki a MAZARS legfrissebb jelentéséből. A vezető könnyvizsgáló és tanácsadó vállalat szerint előnyök és hátrányok is adódhatnak a régi és az új szabályok közötti különbségekből, ezért adott esetben az új Ptk.-ra való áttérés időpontját is érdemes lehet ehhez időzíteni.
Sportegyesület működése változásbejegyzés alatt Kérdés
Tisztelt Hölgyem/Uram! Kérdésem, hogy egy működő sportegyesület, amelynek egyetlen aláírási, képviseleti joggal rendelkező elnöke elhunyt, a változás bírósági bejegyzéséig, hogyan tudja megoldani törvényesen a működését (napi működés, bérek fizetése, adókötelezettség teljesítése, stb.)? Az újonnan megválasztott elnök eljárhat-e a Ptk. álképviselet szabályai szerint, vagy milyen más jogszabályi lehetősége van az egyesületnek? Közreműködését előre is köszönöm.
Más is megfizetheti adótartozását! Feltételek és kockázatok Cikk
A gazdasági élet szereplői gyakran kötnek olyan ügyleteket, melyek során az egyik fél ellenszolgáltatásként átvállalja a másik fél valamilyen kötelezettségét. Ez a megoldás sokszor lehet praktikus, illetve egyes helyzetekben másképp nem is realizálható a gazdasági esemény (például a kérdéses kötelezettség éppen a megvásárolni kívánt eszközt, például ingatlant terheli). Kérdés, hogy az adótartozás mint kötelezettség átvállalható-e, ha igen, milyen eljárási keretek között.
Vihar a behajtási költségátalány körül. Ezért hibás a NAV tájékoztatója Cikk
Rövid időn belül másodszor foglalkozunk az állami adóhatóság honlapján közzétett behajtási költségátalányra vonatkozó adójogi és számviteli iránymutatásával. A kedélyek továbbra sem csillapodnak.
Mégis kifizethetők a bérek? Cikk
A gazdasági társaság nem a saját tőkéjéből, hanem a működési bevételéből fizeti a munkabért, ezért hamis az az állítás, hogy a veszteséges cég a tagjainak munkabért sem fizethet - így reagált a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) a Napi Gazdaság megkeresésére.
Milliós osztalékot nem fizetett ki a cég: elévült vagy mégsem? Cikk
Mikortól kell számítani az osztalék vagy más követelés elévülési idejét? Miként kell elszámolni a ki nem fizetett osztalékot? Olvasónk kérdésére Pölöskei Pálné okleveles adószakértő válaszolt.
Megjelent az áprilisi Válaszadó Cikk
Az utóbbi hetek népszerű gazdasági témái leginkább az új Polgári törvénykönyv (Ptk.) március 15-ei hatályba lépése körül pörögtek. Így volt ez az Adózónán is, ahol már a korábbi hónapokban több cikkben is felhívtuk Olvasóink figyelmét a megszigorított felelősségi szabályokra, illetve számtalan írásunk foglalkozott a korlátolt felelősségű társaságok törzstőke-minimumának emeléséről és ennek gyakorlati kivitelezhetőségéről. Az utóbbi lehetőségek közül mostani kiadványunkban a törzstőke-emelés tagi kölcsönből való megvalósításához ad ötleteket.
Bizalmi vagyonkezelés: kinek kell illetéket fizetnie? Cikk
Március 15-étől úgynevezett bizalmi vagyonkezelőre is bízhatjuk vagyonunk gyarapítását, hasznosítását, és az erről szóló szerződésben meg kell jelölnünk e vagyon kedvezményezetteit. Kell-e illetéket fizetnie a vagyonkezelőnek és a kedvezményezettnek? Összefoglaltuk az új szabályokat.
Semmis megállapodás és társai – így módosult a Munka törvénykönyve Cikk
Új fogalmak kerültek be az új Polgári törvénykönyvbe, amelynek egyes előírásait a Munka törvénykönyvéhez is hozzá kellett igazítani, emellett módosultak korábban jogbizonytalanságot okozó szabályok is. Áttekintettük a legfontosabb változásokat.
Új Ptk.: és mi a helyzet a tőkeleszállítással? Cikk
Az új Ptk. kapcsán eddig zömmel a törzstőke kötelező felemelésének lehetséges módjait firtatták Olvasóink. Egyik kérdezőnk most azt tudakolta, milyen adófizetési kötelezettség keletkezik a törzstőke leszállításánál? A kérdésre Pölöskei Pálné okleveles adószakértő válaszolt.
Kell-e félni az új Ptk. felelősségi szabályai miatt? Cikk
Indokolatlan pánik alakult ki a március 15-től hatályos új Polgári törvénykönyvben (Ptk.) a korábbinál szigorúbb cégvezetői felelősségi szabályok miatt jogi szakértők szerint.
Ezért idegesek a cégvezetők Cikk
Évi százezer forintos díj alatt nincs olyan biztosítás a piacon, ami fizet az új Ptk. alapján a magánvagyonával is felelős, károkozó cégvezető helyett – írja Cégvezetői felelősségbiztosítás című cikkében a HVG.
Régi és új Ptk.: mikor, melyiket kell alkalmazni? Cikk
Március 15-én hatályba lépett az új Polgári törvénykönyv, de a korábbi rendelkezéseket is még évekig, sőt, akár évtizedekig alkalmazni kell. Külön törvény rendelkezik arról, hogy az új magánjogi kódex előírásaira mikor kell átérni. Sok esetben különös körültekintést fog igényelni, hogy a felek megállapítsák, jogviszonyukra melyik szabályt kell alkalmazni. A Deloitte Legal hírlevele az alábbiakban a várhatóan leggyakrabban előforduló kérdéseket emeli ki.