A társadalombiztosítási szerv a felperes rokkantsági ellátásának összegét a Romániában megállapított rokkantsági nyugdíjának összegével csökkentett összegben állapította meg, mely csökkentés jogszabályi megalapozottságát vitatta a felperes.
Személyes adatok védelme iránt ügyben hozott döntést a Pfv.IV.20.954/2018 számú határozatában a Kúria.
Konkrét munkajogi esetet mutat be videófilmjáben a Kúria, amelyben egy kerekasztal-beszélgetés résztvevői azt vitatják meg, hogy kit és miért terhel felelősség, ha egy munkavállaló (jelen esetben egy kéményseprő) munkája során súlyos balesetet szenved.
Könnyíthet a devizahitelesek terhein a Kúria konzultációs testületének legutóbbi állásfoglalása – mondta Simonné Gombos Katalin, a Kúria Polgári Kollégiumának szóvivője, kúriai bíró egy háttérbeszélgetésen.
Nincs lehetősége az adóhatóságnak adóbírság szankciót alkalmazni az adózás rendjéről szóló (korábban hatályos) 2003. évi XCII. törvény (Art.) 128. paragrafusának (1) bekezdésében nevesített határidő elteltét követően. A tisztességes hatósági eljáráshoz és a jogbiztonsághoz való jog sérelme következik be, ha a törvényben biztosított határidő-hosszabbítást az adóhatóság negligálja – mondta ki a Kfv. I.35.142/2019. számon hozott határozatában a Kúria.
Helyben hagyta a Kúria a a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) által a UPC-re korábban kirótt 20 millió forintos bírságot.
A Kúria 2019. május 10. napján közzétett Mfv. I. 10.383/2017. számú döntésében megállapította, hogy azonnali hatállyal elbocsátható az a munkavállaló, aki a munkatársaival, feletteseivel megengedhetetlen stílusban kommunikál, őket sértegeti, azaz aki együttműködési kötelezettségét durván megsérti. Nézzük a döntés részleteit!
Kontaktlencsék és kontaktlencseápoló-szerek forgalmazására vonatkozóan alkalmazott kedvezményrendszer kialakításával és alkalmazásával korlátozta a versenyt két kereskedő a versenyhivatal megállapítása szerint, a Kúria viszont új eljárás lefolytatására kötelezte a hatóságot.
Hogyan kell megállapítani az öregségi nyugdíjat, ha valaki több európai uniós tagállamban is dolgozott, de nyugdíjra csupán a tagországokban szerzett szolgálati idők összeszámításával szerez jogosultságot?
Alkotmányosan indokolatlan különbségtételt tesz a csecsemőgondozási díjra (csed) jogosult anyák között, hogy az 1997. évi LXXXIII. törvény az egészségbiztosítás valamennyi pénzbeli ellátása, sőt még a baleseti táppénz összegének megállapítása esetén is az ellátásra való jogosultság kezdő napján fennálló biztosítási jogviszonyból származó személyijövedelemadó-előleg megállapításához bevallott jövedelmet kell figyelembe venni – állapította meg a Kúria április 11-én kelt döntésében, és kezdeményezte az Alkotmánybíróság eljárását. Cikkünkben áttekintjük, milyen problémákat vetett fel a Kúria.
Valamely teljesítményalapú bónuszjuttatás feltételeként a munkáltató a mérlegelésébe tartozó szempontokat is meghatározhat, a mérlegelés során azonban csak az adott év értékelhető, korábbi évek munkavállalói magatartása viszont nem lehet szempont – szögezte le az Mfv. II. 10.508/2018 számú ügyben nemrégiben hozott határozatában a Kúria.
Az Alkotmánybíróság kimondta: a közfeladatot ellátó szervezet azokat a közérdekű és közérdekből nyilvános adatokat köteles kiadni, amelyek jellemzőek tevékenységére avagy amelyek a tevékenységével összefüggésben keletkeznek. Az Alaptörvény értelmében a közfeladatot ellátó szervezetet új adatokat tartalmazó adatsor előállításának kötelezettsége nem terheli. Az adatigénylő nem formálhat jogot arra, hogy helyette más végezze el a hozzáférhető adatok leválogatását – olvasható az Ab honlapján.
Miután az adóhatóság, majd a bíróság után a Kúria is fiktívnek minősítette a számlát, az adózó a számla stornírozással csökkentette árbevételét és fizetendő áfáját. A stornó számla ügye is eljutott a Kúriáig.
Milliókat követelt munkaadójától ki nem fizetett prémium címén egy vezető beosztású munkavállaló, arra hivatkozva, hogy a prémium szabályzatot nem közölték vele. A Kúria honlapján tájékoztatott az Mfv.II.10.340/2018.-as számú ügyben hozott határozatáról.
A devizahiteles érvénytelenségi perek jogalkalmazási gyakorlatának vizsgálatára felállított Konzultációs Testület tovább vizsgálja, hogy az árfolyamkockázatra vonatkozó kikötések érvénytelensége milyen jogkövetkezményekkel járhat, és annak alapján a felek közötti elszámolás milyen elvek szerint történik – közölte a Kúria, az Európai Unió Bíróságának (EUB) múlt heti határozatára reagálva. A Konzultációs Testület április közepén és május első felében is ülésezik, álláspontjának közzététele azt követően várható.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték