8 találat a(z) Azerbajdzsán cimkére

Azerbajdzsán tao fióktelep II. Kérdés

Tisztelt Szakértő! Köszönjük a konkrét jogszabályi hivatkozásokat tartalmazó válaszát. Tehát az egyezmény 13. cikke szerinti "személy jövedelme" magában foglalja a jogi személy által elért eredményt is az Ön értelmezése szerint?! Milyen bizonylatot kell a fióktelep részére szolgáltatni az anyavállalatnál felmerült közvetlen és közvetett költségekről annak érdekében, hogy azokat a külföldi adóalap megállapításánál figyelembe lehessen venni?!

Azerbajdzsán tao fióktelep Kérdés

Tisztelt Szakértők! Egy magyarországi vállalkozás azerbajdzsáni fióktelepet tart fenn. Kérdés, hogy kimutathatja-e költségként a fióktelep az azerbajdzsáni nyereséget terhelő adó adóalap meghatározásánál az ott foglakoztatott munkavállaló bérét, ha azt a magyarországi vállalkozás fizeti ki, és a magyarországi 08-as bevallásban kerül bevallásra, így az a magyar vállalkozás könyveiben már egyszer költségként felmerül? Az egyezmény a kettős adóztatás elkerüléséről a két ország között nem rendelkezik a vállalkozási nyereség tekintetében. Levonható-e az azerbajdzsánban megfizetett nyereségadó a magyarországi társasági adóból?

Kiküldetés Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy magyarországi cég dolgozója kiküldetésben volt Azerbajdzsánban. Illetősége személyi jövedelemadó szempontjából Azerbajdzsánba esik. Magyarországi munkaviszonyból származó jövedelme ezáltal mentes az szja alól (a járulékokat vonják tőle, 10% nyugdíj- és 8,5% egészségbiztosítási járulékot). Mi a helyzet a napidíjjal? Szintén adómentes a napidíj 30 százaléka naponta, maximum 15 euró, és csak az e feletti rész után kell Magyarországon a járulékokat megfizetni, és szja-t nem?

Azerbajdzsán III. Kérdés

Tisztelt Szakértő! Az szja része így világos, viszont a tb-rész nem. A hivatkozott szociálpolitikai egyezményt Azerbajdzsán nem alkalmazza. Ez esetben hogyan kell eljárni? Tájékoztató az 1963. évi 16. törvényerejű rendelettel kihirdetett, a Magyar Népköztársaság és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége között, a szociális ellátás területén való együttműködés tárgyában, Budapesten, az 1962. december 20-án kötött, 1963. július 1. napjától hatályos egyezményről (a továbbiakban: Egyezmény). A Külgazdasági és Külügyminisztérium, valamint az Emberi Erőforrások Minisztériuma tájékoztatása alapján az Azerbajdzsáni Köztársaság, a Belorusz Köztársaság, Grúzia, a Kazah Köztársaság, az Örmény Köztársaság, a Tádzsik Köztársaság, a Türkmén Köztársaság, az Üzbég Köztársaság és a Kirgiz Köztársaság az Egyezmény vonatkozásában nem tekintik magukat a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége jogutódjának, és nem alkalmazzák az Egyezményt, ezért az Egyezmény alkalmazására kizárólag az Oroszországi Föderáció és Ukrajna vonatkozásában van jogi lehetőség".

Azerbajdzsán – szja-egyezmény II. Kérdés

Tisztelt Szakértő! Köszönjük a választ korábbi kérdésünkre. Ezek szerint mentesíteni kellett volna a jövedelmet, de ehhez szükség lett volna az adóügyi illetékességét igazoló okiratra Azerbajdzsánból, ugye? Vagy saját hatáskörben elbírálható ez a kiküldetés kezdetétől? Ha az azerbajdzsáni adószakértő beszámította neki az itt levont adót, akkor nem igényelhetjük ezt vissza, nem?! Milyen igazolásokat kell kérnünk? Hogyan alakul ez esetben a biztosítása? Járulékokat vonni kell itthon?

Azerbajdzsán – szja-egyezmény Kérdés

Tisztet Szakértő! Magyarországi székhelyű munkáltatóként magyar állampolgárságú, állandó magyarországi lakóhellyel rendelkező munkavállalónkat Azerbejdzsánba küldtük – kiküldetés keretében – munkavégzésre. A kiküldetés időtartam ebben a hónapban meg fogja haladni a 183 napot, de egy évnél nem lesz hosszabb. A munkajövedelmét továbbra is tőlünk kapja. Jól értelmezzük-e a jogszabályokat, miszerint mi itthon levonjuk az adóelőleget (15 %) a jövedelméből, majd ez az adóelőleg beszámít az azerbajdzsáni személyi jövedelemadójába?! Neki kell ott az azerbajdzsáni adóhatóságnál bejelentkezni, és a tőlünk kapott adóelőleg-igazoláson szereplő, Magyarországon levont adóelőleget az ott fizetendő adóba beszámítani?! Vagy létezik ott is olyan intézményrendszer, mint ami itthon, amely az INT végű 1041 és 08-as nyomtatványok beküldésével rendezi a külföldi kifizetők magyarországi dolgozóinak kérdését, és itthon nekünk már eleve az azerbajdzsáni mértékű szja-t kellene vonni?! Köszönjük előre is válaszukat!

A tevékenység érdekében felmerült költség Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy magyar cég vállalkozást szeretne létesíteni Azerbajdzsánban. A létrehozás nem a magyarországi cég külföldi telephelyének létrehozásával jönne létre, hanem azerbajdzsáni vállalkozás alapításával, amelyben az általam könyvelt cég részesedéssel rendelkezne, a százalékos arányról még nincs tudomásom, de valószínűleg minimum 50 százalékos lenne. A létesítéssel kapcsolatban már felmerültek költségek az általam könyvelt magyarországi vállalkozásban. Úgymint a cégalapítás előkészítése, az irodai belső berendezési javaslatok kidolgozása, belsőépítészeti lakberendezési tanácsadás. A kérdésem, hogy elszámolhatók-e költségként ezek a tételek itt a magyarországi cégnél, és az áfa visszaigényelhető-e? (A beszámlázók magyar cégek, és áfás számlát bocsátottak ki.) Köszönöm segítségét: Vné

Kettős adóztatás Kérdés

Tisztelt Szerkesztőség! A következő kérdéssel fordulok Önökhöz: Azerbajdzsán és Magyarország között a 2008. évi LXXXIX. törvény értelmében él a kettős adóztatás elkerüléséról szóló egyezmény. A 10., 11., 12, cikk alapján megadóztatható mindkét országban az osztalék, a kamat és a jogdíj. Ezzel él Azerbajdzsán, a külföldi vállalkozásnak fizetendő osztalékra, kamatra és jogdíjra 10 százalékos (általános kulcs) forrásadót kell levonni a kifizetéskor. A 10 százalékos adókulcsot csökkenti a két ország közötti megállapodás, egységesen 8 százalékra. A 23. cikk magyarázza a kettős adóztatás elkerülésének menetét (terjedelmi okokból nem tudtam idézni az érintet jogszabályt). A 2 b) pont értelmében a magyarországi adóból levonható az Azerbajdzsánban megfizetett forrásadó, de maximum a magyar adó mértékéig. Ez alkalmazható a jogdíjnál és a kamatnál, hiszen Magyarországon ezen bevételek után kell társasági adót fizetni. Tehát az ilyen jogcímű bevételekre kint levonják a 8 százalék forrásadót ,és itthon még megfizetünk 2 százalékot (10-8). A kapott osztalék viszont adómentes Magyarországon (ha nem ellenőrzött külfölditől jön, de egy azeri cég nem lehet az, mivel 20 százalék a Tao.-kulcs). Ebben az esetben nincs miből levonni a kint megfizetett 8 százalékos adót. Kérdésem, hogy ekkor a 3. pont alapján a magyar cég egyéb jövedelmeire felszámolt társasági adóból érvényesíthető-e a kint megfizetett adó? Segítségüket előre is köszönöm!

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Bt. kültag alkalmi munkavállalóként

dr. Kéri Ádám

ügyvéd, compliance szakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 április
H K Sze Cs P Sz V
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 1 2 3 4 5

Együttműködő partnereink