5 találat a(z) 47/2020. (III. 18.) kormányrendelet cimkére

Járulékfizetési mentesség Kérdés

Tisztelt Adózóna! A 47/2020. (III. 18.) Korm. rendelet és annak részletszabályait tartalmazó 61/2020. Korm. rendelet alapján a készpénz, mint béren kívüli juttatás, Szép Kártya, önkéntes pénztár, cafeteria elemek illetve szervizdíj után is figyelembe vehető-e az érintett ágazatokban a járulékfizetési mentesség? Köszönettel:

47/2020. (III.18.) Korm. rendelet hóközi kifizetésre Kérdés

Adott munkáltató a hivatkozott Korm. rendeletekben felsorolt TEAOR-ok egyikébe tartozó főtevékenységet végez, 2020.03.13-án több munkavállalója kezdeményezte munkaviszonya megszüntetését, melyet a munkáltató tudomásul vett. Közös megegyezéssel távoztak. A 2012. évi I. törvény (Munka törvénykönyve) alapján a munkáltató a törvényben előírt igazolásokat kiadta, valamit a 2020. 03. 01–2020. 03.13. közötti időre járó, törthavi bért kifizette 5 munkanapon belül (a Korm. rend. III.18-ai megjelenése és kihirdetése előtt). A rendelet nem rögzíti, a március–június hónapok járulék és szocho/KIVA mentesítése csak a kihirdetést követően történő kifizetésekre, vagy "visszamenőleg", akár 2020. 03. 18. előtt megszűnő munkaviszonyok miatt már hóközben kifizetett jövedelmekre is alkalmazható. Azaz ha a dolgozó megkapta a törthavi (pl. 2020. 03. 01. – 2020. 03.13. közötti időre) járandóságát az utolsó munkában töltött napon, 03.13-án, akkor a 03. 18-ával hatályba lépő járulékmentesítés miatt a dolgozót bérkülönbözet, a munkáltatót szochomentesítés utólag megilleti, vagy sem? Ha a munkáltató nem számolja újra a mentesség miatt a bért terhelő levonásokat, s ezért nem keletkezik nettó bér különbözet, akkor a munkavállaló beperelheti a munkáltatót, azért mert kevesebb a nettó kilépő bére, mint a 47/2020. Korm. rendelet szerint lehetne? Tehát a kérdéseim: 1. A Korm. rendelet kihirdetését megelőzően megszűnő jogviszonyokra is érvényes a mentesség? 2. Amennyiben érvényes, azt kötelező alkalmazni, vagy munkáltatóként lehetőség?

Járulék Kérdés

Tisztelt Adózóna! Az alábbi kérdéssel fordulnék Önökhöz: A 47/2020. (III.18.) Kormányrendelet 4. §-a szerint a turisztikai, vendéglátóipari, szórakoztatóipari, szerencsejáték, filmipari, előadóművész, rendezvényszervező és sportszolgáltatást nyújtó ágazatokban működő gazdasági egységekben, 2020. március, április, május és június hónapokra a foglalkoztatott a) munkavállalók esetében a munkáltató mentesül a munkabér utáni közterhek megfizetése alól, b) munkavállaló munkabérét terhelő járulékok közül kizárólag a természetbeni egészségbiztosítási járulékfizetési kötelezettség áll fenn, azzal, hogy annak havi mértéke nem haladhatja meg az egészségügyi szolgáltatási járulék havi összegét, a 7710 forintot. Cégünk főtevékenysége: 5629, tehát a törvényi feltételeknek megfelelünk. Kérdésem az lenne, hogy a most, március hónapban végrehajtott, januárig visszamenőleges béremelés esetén a januári és februári hónapokra számfejtett béremelés összegére is jár-e a járulékkedvezmény, mivel a márciusi bérrel fizetjük ki, vagy nem, mivel a vonatkozási hónapok március előttiek. Köszönöm előre is a választ! Üdvözlettel.

47/2020. korm. rendelet Kérdés

Tisztelt Szakértő! A 47/2020. Korm. rendelettel kapcsolatosan van kérdésem. 1. A "munkabér" kategóriát hogyan határozzuk meg? KSH alapján vagy a számviteli törvény alapján? 2. A dolgozó nettója emelkedik? Tehát például a nyugdíjjárulékot nem vonjuk le tőlük? Vagy a cégeket szeretnék segíteni, így a dolgozótól esetleg levonjuk, csak a cégeknek nem kell befizetniük? 3. A 08-as bevallásban hogyan kell majd jelenteni ezt a „47-es Korm. rendelet kedvezményt”? Lesz külön kedvezmény? Az alapokat le kell jelenteni, ez érthető. a) De ezután számolni kell a korábbi, például családi kedvezményből maradt járulékkedvezménnyel, s csak a maradék korábbi járulék lesz a kormányrendelet szerinti kedvezmény? b) Vagy ezek a munkabér-típusú jogcímek külön lesznek feltüntetve, s a járulékkedvezményeket csak a nem munkabér jellegű jogcímekből érvényesítjük? A különbség a természetbeni egészségbiztosítási járulék szempontjából érdekes. Például 200 000 Ft "munkabér" 50 000 Ft nem munkabér jellegű jövedelem. 2 gyermek után családi kedvezmény 266 660 Ft. Járulékkedvezmény is marad. 16 660*0,15=2490 Ft. Az 1. esetben a természetbeni egészségbiztosítási járulék = (200 000* 0,04 – 2490) + 50000*0,04=7510+2000=7510 Ft. A 2. esetben 7710 Ft (200 000 beleakad a plafonba, az 50 000 járulékát pedig elviszi a kedvezmény) Hasonlóan kérdéses a szociálishozzájárulásiadó-kedvezmények "sorrendje" is. Előre is köszönöm szépen a választ!

Turisztikai szektor – bérszámfejtés módosítása Kérdés

Tisztelt Szakértő! A 47/2020. (III. 18.) kormányrendelet kapcsán szeretném megkérdezni, hogy munkavállaló szempontjából hogyan alakul a nettó bér? Értelmezésem szerint, csak a 7710 Ft és az szja kerül levonásra. Tehát nő a kifizetendő nettó bér? Válaszát előre is köszönöm.

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Unión belüli jövedelem adózása, árfolyama II.

Horváthné Szabó Beáta

adószakértő

Revolut

Hunyadné Szűts Veronika

igazságügyi adó- és járulékszakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 április
H K Sze Cs P Sz V
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 1 2 3 4 5

Együttműködő partnereink