3332 találat a(z) ÁFA cimkére
Tanács kérése
Kérdés
Tisztelt Adózóna! Tanácsukat szeretném kérni az alábbi esetben: egy építőipari cégünk van, fő profilunk társasházak építése értékesítés céljából. 2018 márciusában vásároltunk egy lakóház és udvar elnevezésű ingatlant, 18,5 millió forintért. (Áfamentesen, magánszemélytől, a 4 százalékos illetéket megfizettük.) Szeretnénk fiúnknak építeni egy családi házat a telekre, ahol egy kozmetika is helyet kap külön épületben. Mivel a kft. nevén van az ingatlan, úgy gondoltuk, hogy az építési engedélyt is a kft. nevére kérjük ki. Építési engedélyt kérünk rá, mivel a lakóépület több, mint 300 nm, kozmetika is lesz Abban kérnénk az Önök tanácsát, hogy mikor vegyük ki a cégből az ingatlant a saját nevünkre? (Férjemre és rám, mindketten tagok és ügyvezetők vagyunk.) A, vagy B verzió lenne a jobb megoldás? Az a kérdés is felmerült bennünk, hogy ezt adásvételi szerződéssel vagy osztalékként tegyük meg. A verzió: most, a legelején, még az építkezés megkezdése előtt: - A vételár 18,5 millió forint volt, ehhez hozzáadnánk azokat a költségeket, amelyeket már elszámoltunk erre az ingatlanra (épület részleges bontásának költsége, tervezési díj) + 27 százalék áfát rá kell tennünk. Ezt a NAV elfogadhatónak tartaná-e? B verzió: nem teljesen szerkezetkész eljutásnál, tehát csak a falak állnának: - Ebben az esetben a kft. építi, mintha magának építené, majd szerkezetkészen a kft. két tulajdonosa nevére kerül. Itt már érdekesebb lehet a vételár + 27 százalék áfa összege. Mi az az összeg, amit a NAV elfogadhatóak tart? Illeték mindkét esetben 4 százalék.
NAV-vizsgálat utáni könyvelés
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Cégünk "A cég" nagyértékű beruházást hajtott végre 2018-ban, melyet a tulajdonos egy másik cégén ("B cég") keresztül bonyolított le. A NAV a jelentős áfa-visszaigénylést tartalmazó időszakok tekintetében vizsgálatot rendelt el, melynek során a lebonyolító "B cég" által kiállított számlákat nem fogadta el valós gazdasági esemény hiányában, emiatt az általános forgalmi adót sem vonhatta le "A cég". Nem vonhatta le ugyanezen ok miatt a lebonyolító "B cég" sem a beszerzések után az áfát, mivel a NAV álláspontja szerint a megrendelő nem ő, hanem ténylegesen a beruházó "A cég" volt. Nem vitatottan a beruzázás megvalósult, a beszállítók teljesítettek, de jelenleg nem tudjuk, hogyan szerepeltessük az ügyletet a két cég könyveiben. "A" cég esetében, ha a "B" cégtől kapott, a ténylegesen megvalósult beruházás költségeit tartalmazó számla a NAV által fiktívnek minősült, hogyan tud bekerülni a tárgyi eszközök közé? "B" cég által befogadott külső cégek által kiállított és kifizetett (valós) számlák könyvelése hogyan rendezhető, illetve ezen tételek továbbszámlázását véleményünk szerint le kellene sztornózni, de ez esetben is torz a kép. Kérem tanácsukat, hogyan tudunk helyesen eljárni mindkét cég tekintetében. Köszönöm: Mikro
Megjelent a májusi VálaszAdó
Cikk
Az Adózóna szakértői az elmúlt hónapban gyors és alapos írásaikkal naprakész információkhoz juttatták olvasóinkat a szinte követhetetlen tartalmú és számú kormányrendeletbe foglalt jogszabály-módosításokról.
Éttermi szolgáltatás helyett ételkiszállítás: de mennyi lesz az áfa?
Cikk
A jelenlegi járványhelyzetben az éttermek is kénytelenek alkalmazkodni a megváltozott feltételekhez. A helyben fogyasztás helyett áttérnek kiszállításra, megrendelésre történő ételkészítésre. Olvasónk azt akarta megtudni, hogy ételkiszállítás esetén, milyen áfakulccsal kell szabályszerűen kiállítani a számlát. A kérdésre dr. Bartha László adójogi szakjogász válaszolt.
Számlahelyesbítés
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az alábbi esetre kérném szíves állásfoglalásukat. Belföldi székhelyű társaságunk egy lengyel illetőségű társaságnak végez szállítási, tárolási és hulladékkezelési szolgáltatást belföldön. A külföldi illetőségi társaság nem rendelkezik sem EU-s adószámmal, sem pedig belföldi adószámmal (vagyis nem minősül adóalanynak), ezért részre a számlákat 27%-os áfatartalommal állítjuk ki. Az áfabevallásban ezen tételeket a bevallás 07. sorában tüntetjük fel. Szerződésünk értelmében bizonyos feltételek teljesülése esetén, a kezelési díj helyesbítésére, visszatérítésére kerülhet sor. (Kvázi: szolgáltatás ”visszáru” jelleggel). Helyesen járunk-e el, ha mínuszos számlát állítunk ki erről a lengyel vállalkozás részére? Kérjük szíves állásfoglalását a visszatérítendő kezelési díj számlázásával, valamint ezen tételek áfabevallásban történő szerepeltetésével, az áfa visszaigénylésével kapcsolatosan. Válaszát köszönöm. Bokodiné Radics Erika
Erdőértékesítés
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésben kérnék Önöktől segítséget: Adott egy erdőterület, mely egyik tulajdonosa az édesanya, másik tulajdonosa a gyerek, mindketten nagykorúak. 50-50 százalékban tulajdonosok. A földterület meghagyása mellett, szeretnék a fát a területről vágás után értékesíteni. A kérdéseim az alábbiak lennének: Mely hatóságokhoz kell bejelenteni? Kinek kell adószámot kiváltani az fa értékesítéséhez? Mindkét tulajdonosnak? Ki fog adózni utána és milyen megosztásban? Amennyiben meghaladja a 12 millió forintot az értékesítés, áfát is fizetni kell? Milyen adókat kell megfizetni? Kell-e kinevezni erdőgazdálkodót, és ha igen akkor milyen formában? Válaszát előre is köszönöm!
Pay Pal
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy magyar székhelyű kft. a vimeo videomegosztó (amerikai tulajdonú) oldaltól bérelt felületre filmeket tölt fel, amit kizárólag magyar IP címmel rendelkező személyek kölcsönözhetnek ki. A kölcsönzési díjat a vimeo cég kapja meg, amit havonta továbbutal PAY PAL számlára. A filmek tulajdonosai (99 százalékban európai, EU-s adószámmal rendelkező forgalmazók, gyártók), igényt tartanak a bevétel 50 százalékára. Kérdéseim: A szóban forgó kft. kinek állítja ki a számlát (vimeo), milyen áfakulcsot alkalmazva, ami alapján a bevétele könyvelésre kerülhet? Az 50 százalék bevételt kiállított számla ellenében utalja át a külföldi partner részére? Ez közösségen belüli szolgáltatás lesz? Köszönöm előre is a választ. Üdvözlettel és jó egészséget kívánva!
Időszaki elszámolás: mikor van az áfafizetés határideje?
Cikk
Időszaki elszámolásnál – az áfaszabályok szerinti feltételek teljesülése esetében – az általánosforgalmiadó-fizetési kötelezettség a fizetési határidőtől függ. Cikkünkben ennek feltételeit, illetve a fizetési esedékesség fogalmát járjuk körbe.
Termékcsomag áfája és számlázása II.
Kérdés
Köszönöm az alábbi kérdésemre irt választ: https://adozona.hu/kerdesek/2020_4_21_Termekcsomag_afaja_es_szamlazasa_obm A válasz alapján kérdezném, hogy ebben az esetben a számlát befogadó cég mi alapján tudja eldönteni, hogy a termékcsomagból milyen összegű az élelmiszerre jutó áfa összege, amelyet nem helyezhet levonásba, illetve ha az élelmiszer után adót kell fizetnie, akkor hogyan tudja meghatározni az adóalapot?
Áfatörvény 70. § (2) értelmezése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy áfa-visszaigénylésre nem jogosult laboratórium közbeszerzést írt ki az alábbiak szerint: „Orvosi mikrobiológiai vizsgálatokhoz szükséges táptalajok, reagensek, és egyéb kiegészítő anyagok beszerzése a szerződéses időszakban. Ugyanezen időszakban a mikrobiológiai vizsgálatokhoz igényelt készülékek használatba adása (a használatba adott eszközök/készülékek használatának ellenértéke a reagensek árába beépítve kerül megfizetésre, tekintettel arra, hogy a közbeszerzési szerződés minden esetben és a közbeszerzés minden tételére vonatkozóan visszterhes szerződés) és az üzemeltetés műszaki feltételeinek biztosítása mindenre kiterjedő karbantartással és javítással (anyag és vegyesanyag biztosításán túl szerviz és műszaki karbantartási szolgáltatások is).” A közbeszerzési eljárásban kiírt reagensek, megfelelnek az áfatörvény 3. számú melléklet I. 3. pontjának, így 5% áfakulcs alá esnek. Kérjük állásfoglalásukat arra vonatkozóan, hogy a közbeszerzést kiíró elvárásának megfelelően a reagensek árába beépítendő költségek vonatkozásában alkalmazható-e az áfatörvény 70. § (2) bekezdése és a szolgáltatások értékével növelt árra is 5%-os áfakulcs alkalmazandó-e? Amennyiben az ilyen jellegű többletköltségek is beleszámítanak az adó alapjába, kérjük állásfoglalásukat arra vonatkozóan is, hogy az áru értékéhez viszonyítva maximum hány százalékos többlet öltség fogadható el járulékos költségnek? (Jelen esetben az áru és a többletköltség aránya körülbelül 1:2.) Köszönöm!
EU-s beszerzés visszaszállítása, de belföldi címre
Kérdés
Adott "A" magyar disztribútor cég, aki "B" osztrák cég termékeit értékesítette eddig Magyarországon. Májustól "A" és "B" között megszűnik az együttműködés és ezentúl "C" magyar cég fogja értékesíteni "B" termékeit Magyarországon. "B" osztrák cég vállalta, hogy visszavásárolja "A"-tól a készleten maradt termékeket. A termékek közvetlenül "C" magyar céghez kerülnek leszállításra, a fuvarozást "C" cég intézi. "A" magyar cég kiállít egy számlát "B"-nek, amit "B" továbbszámláz "C"-nek. Az "A" cég kiállíthat áfamentes számlát "B"-nek? "B" osztrák cég nem hajlandó áfával növelt összeget fizetni a termékért. Kivitelezhető ez az ügylet áfamentesen? Megoldás lehet, ha "B" osztrák cég állít ki jóváíró számlát "A"-nak? Véleményem szerint "A" cégnek az áfa összegét is tartalmazó számlát kell kiállítania "B"-nek, "B"-nek szintén áfaköteles számlát kell kiállítania "C"-nek, amihez be kell jelentkeznie Magyarországon adóalanyként. Én nem látom kivitelezhetőnek az áfamentes értékesítést. Ezzel kapcsolatban kérném a véleményüket, tanácsukat.
E-kereskedelem áfa
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Magyarországi társaságunk uniós anyavállalata online kiskereskedelmi értékesítést folytat a magyar leányvállalatán keresztül úgy, hogy a megrendelt terméket az anyavállalat országából az anyavállalat szállíttatja el a magyarországi vásárlónak közvetlenül, olyan számlával, amelyet a magyar leányvállalat nevében bocsát ki magyarországi áfa felszámításával. A kiszállított terméket pedig – közösségi termékértékesítésként – leszámlázza a magyar leányvállalatnak, illetve átterheli a fuvarozás költségeit. A magyar leányvállalat fordított áfás közösségi termékbeszerzésként kezeli ezeket a beszerzéseket és a magyar áfabevallásban szerepelteti. Belföldi termékértékesítésként pedig beállítja a magyar vevők által fizetett áfát. Tehát a láncügyletben az egyik értékesítés fordított áfás, a másik pedig a magyarországi áfa felszámításával történik. Anyavállalatunk most olyan konstrukcióra szeretne áttérni ugyanezen értékesítésben, amely szerint a saját országában érvényes áfa felszámítása mellett számlázna a magyar leányvállalat részére, amelyet a magyar leányvállalat az anyavállalat országába bejelentkezve igényelne vissza.Ugyanakkor, a termék végső vevője (az online megrendelő) továbbra is a magyar áfát fizetné meg, a magyar leányvállalat nevében kibocsátott számla alapján. A kérdés az, hogy ez egy választható opció-e a magyar áfatörvény szempontjából, nincs-e ennek törvényes akadálya? Válaszát előre is köszönöm. Üdvözlettel: Madarász Mária
Építkezés áfája
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A cég (zrt.), ahol dolgozom felvette a cégjegyzékébe a 4120 Lakó- és nem lakóépület építése, valamint a 6810. saját tulajdonú ingatlan adásvétele teáorszámokat. Szerződést kötött egy vállalkozóval, aki a zrt. megbízásából, a zrt. tulajdonosának telkén (nem cégtulajdon!) csokos értékesítés céljára lakóházakat épít. Az építkezéshez kapcsolódó anyagok vásárlásáról számlát bocsát ki, mely szerinte nem fordított áfás. A munkadíj sem tartozik a fordított adózás körébe, mivel nem alvállalkozó, hanem fővállalkozó. Ha azonban ő alkalmaz alvállalkozókat az építési munkálatok elvégzésére, szintén nem fordított adós a számlakibocsátás. Például: egy másik cég végezte a telken lévő sufni bontását és a terület előkészítését az építkezéshez, és egyenesen adózó számlát fogadott be. Azaz a vevő a kapott számla alapján visszaigényelhette az áfát. Amint elkészül egy ilyen lakóépület és megfelel a feltételeknek a zrt. értékesíteni kívánja, természetesen 27%-os áfatartalmú számlát bocsát ki. Elnézést a kissé hosszadalmas írásomért, de teljesen meg vagyok keveredve, hiszen átnéztem a 142. §-t, de már abban sem vagyok biztos, hogy jól értelmeztem-e. A cég tulajdonosa állítja, hogy a lakás építése több "szakértő" véleménye szerint nem fordított áfás, sem az anyagbeszerzés, sem a szolgáltatás, azaz a munkadíj. Önnek mi a véleménye? Előre is köszönöm a türelmét és a válaszát.
Ingatlanbérlés ösztönzése
Kérdés
Ingatlan-bérbeadásnál a bérbeADÓ fizet bérlőnek a bérlet kezdetén egy nagyobb összeget, amiből az iroda berendezéseit kell hogy a bérlő megvegye. A szerződés szerint ezen tárgyi eszközök tulajdonjoga a bérbeADÓnál marad,és csak ha lejár a 10 éves bérleti idő, akkor kerül a bérlő tulajdonába. A bérbeADÓnak a pénzt át kell utalnia rá, és a bérlőnek ki kell számláznia a bérbeADÓ felé. A kérdés, hogy milyen szolgáltatásként/termékértékesítésként és áfásan számlázható-e? Illetve hogy a könyvelésben (aktiválás, écs) hogyan kezeljük a bérlő oldaláról ezeket a TE-ket? A szerz. szerint: „A Bérbeadó egyszeri XXX EUR + áfa összegű hozzájárulást biztosít a Bérlő részére az iroda bebútorozására és egyéb ingóságok beszerzésére számla ellenében.” És a birtokbaadás elhalasztása esetén „a Bérbeadó további YYY EUR+Áfa összegű kialakítási hozzájárulást fizet Bérlőnek számla ellenében.” Itt már nincs megkötés, hogy ez mire szolgál, azaz ebből már bútoron kívül egyéb kialakítási munkálatokat is lehet finanszírozni. Ez utóbbi kötbér jellegű dolognak tűnik, így az is kérdéses,hogy ezt az összeget miért kellene áfásan számlázni. „Felek kifejezetten megállapodnak, hogy a Bérbeadói hozzájárulás keretében vásárolt bútorok és ingóságok a Bérbeadó tulajdonát képezik a Kezdőnaptól számított 9. év végéig, ezért amennyiben a szerződés a Kezdőnaptól számított 9. év végéig bármely okból megszűnik ezen bútorok és ingóságok Bérleményből való elvitelére a Bérlő semmilyen körülmények között nem jogosult.” Milyen jogcímen számlázza ki?
Maradványérték: mit tartalmazhat?
Kérdés
A cégem nyílt végű lízingben vásárolt gépkocsit. A futamidő végén 3. félt jelölt meg vevőnek. A lízingbe adó cég küldött számlákat a tőkerészről, a kamatról, majd a kettő összegéről. Az eladási árnál (tőkerész+kamat) az egészre számolta fel az áfát, szabályos ez? A lízingbe adó cég és az autókereskedő cég között létrejött adásvételi szerződésben a finanszírozott összeg 2 160 725 Ft volt, míg a lízingszerződésben a lízingbe adó a cégem felé már 2 178 275 Ft-ot szerepeltetett, nem értem miért?
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
