hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Céges gépkocsival kapcsolatos közlekedési bírság

  • adozona.hu

Céges gépkocsival begyűjtött közlekedési bírságot a munkáltató nem hárítja át a vétkes munkavállalóra. Keletkezik ezzel szja-fizetési vagy egyéb adókötelezettség? Olvasói kérdésre Juhász Tibor okleveles nemzetközi és ellenőrzési adószakértő válaszolt.

A kérdés részletesen így hangzik: ha a cég tulajdonában lévő gépkocsi munkavállaló által történő használatkor megbírságolják a céget (gyorshajtási bírság, parkolási bírság stb.), és a bírság összegét a munkáltató fizeti meg – nem hárítja át a magánszemélyre – keletkezik-e szja, egyéb adófizetési kötelezettsége emiatt? Ha a cég nem tulajdonos, hanem üzembentartó, és a magánszemély tulajdonos használja a gépkocsit és a céget bírságolják meg?

SZAKÉRTŐNK VÁLASZA

Nagyon jó és izgalmas kérdés! A gépkocsi ugyanis nem tud szabálytalankodni, annak ellenére, hogy a közigazgatási bírság főszabály szerint a gépjármű üzemben tartójával szemben kerül kiszabásra.

Olvassa el az Adózóna „Bérbeadási céllal beszerzett személygépkocsi áfavonzata”, „Átadható-e a személygépjármű üzembentartói joga?” és „Így vonható le az áfa személygépkocsi tartós bérlete esetén” című írását!

A közigazgatási bírság, kivételesen a gépjárművet használatra átvevő személlyel szemben kerül kiszabásra, ha a gépjárművet az üzemben tartó a szabályszegést megelőzően más természetes személy vagy nem természetes személy használatába adta, és ezt a használatba vevő személy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozatával, vagy azon gépjárművek esetében, amelyek külön jogszabály alapján a közúti forgalomban menetlevéllel, illetve fuvarlevéllel vehetnek részt menetlevéllel, illetve fuvarlevéllel igazolja.

A nyilatkozatnak, illetve a menetlevélnek vagy fuvarlevélnek tartalmaznia kell a gépjármű hatósági jelzését, az üzembentartó megnevezését és székhelyének (telephelyének) címét, a gépjárművet használatba vevő magánszemély nevét, születési helyét és idejét, lakcímét, valamint azon időszak megjelölését, amelyre a gépjármű használatát a használatba vevő az üzemben tartótól átvette.

Amennyiben a közigazgatási bírság a főszabály szerint a gépjármű üzembentartójával (objektív felelősség) , a gazdálkodó szervezettel szemben kerül kiszabásra, akkor a gazdálkodó szervezet a közigazgatási bírság összegét ráfordításként tudja elszámolni.

A közigazgatási bírság elszámolásával egyidejűleg döntenie kell a gazdálkodó szervezetnek arról, hogy az objektív felelősség alapján megfizetett közigazgatási bírságot vállalja vagy áthárítja a bírság kiszabásának alapjául szolgáló cselekmény elkövetőjére.

Vannak olyan esetek, amikora működésből kifolyólag, pl. futárszolgálatok a kockázati tényező sokkal magasabb, mint egy nevezzük átlagos üzemeltető esetében, és indokolt lehet a bírságtényezők, annak mértéke, gyakorisága szabályozása. Ez magában hordozza a teljes eljárásrend szabályozást, ki, mikor, miért és milyen mértékben felel, felelhet. Következmény, megtérítem, részben egészben, nem térítem, meg, vagy éppen elengedem.

A kérdés a közigazgatási bírság elszámolására arra az esetre vonatkozik, amikor a gazdálkodó szervezettel mint üzemben tartóval szemben kerül kiszabásra, és a kiszabott közigazgatási bírságot a gazdálkodó szervezet nem térítteti meg a gépjárművet használó személlyel.

A cég oldaláról a jövedelmezőség, eredmény és a nyereség adó oldaláról a kérdés viszonylag egyszerű is.

A társasági adóról és osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (Tao. tv.) 8. § (1) bek. e) pontja alapján a közigazgatási bírság összegével növelni kell az adózás előtti eredményt, álláspontom szerint, mivel nem vállalkozási költség, ismerve, hogy vannak ettől eltérő vélemények álláspontok is, illetve az előbb már említett belső szabályzat is ettől eltérően szabályozhat, ha a tevékenység elkerülhetetlen része pl. a tilos parkolás.

A közigazgatási bírság elszámolása, ha a gazdálkodó szervezettel mint üzemben tartóval szemben kerül kiszabásra, és a kiszabott közigazgatási bírságot a gépjárművet használó személlyel szemben meg kellene térítteteni, de a gazdálkodó szervezet ettől eltekint, és/vagy a magánszeméllyel szembeni követelését engedi el.

A Tao. tv. 8. § (1) bek. e) pontja alapján a közigazgatási bírság összegével növelni kell az adózás előtti eredményt.

Ha megtérítteti, akkor véleményem számlát nem kell kiállítani, mert nem történik termékértékesítés vagy szolgáltatásnyújtás, miután elszámoltuk ráfordításként, így egyéb bevételként kell a számviteli bizonylat alapján elszámolni. Így a növelő tétel sem indokolt, mivel ráfordítás bevétel, így adóalap, eredményhatás nulla. Ha a megtérítés részleges, akkor a meg nem térített rész az előzőek szerint kerül elszámolásra.

Ha van részben, vagy egészben meg nem térített rész, és ismert a ,„szabálysértő”,, és helyette fizetünk, akkor van-e jövedelme a magánszemélynek. Ez a nehéz kérdés, de részemről az álláspont viszonylag határozott, mely szerint igen, és a kifizetővel való jogviszonya, ennek hiányában egyéb jövedelme és annak adózási szabálya szerint keletkezik az adókötelezettség, ha nem ismert az elkövető, de álláspontom szerint a gépkocsi nem tud szabálytalankodni, csak a magánszemély, aki nem ismert, akkor kifizetői adóteher melletti juttatásról beszélek.

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Cserepótló vétel, illeték

dr. Buzády Csongor, LL.M. (Berlin)

ügyvéd, vállalatfinanszírozási szakjogász

Buzády és Udvari Ügyvédi Iroda, partner

Szerződéskötés

dr. Buzády Csongor, LL.M. (Berlin)

ügyvéd, vállalatfinanszírozási szakjogász

Buzády és Udvari Ügyvédi Iroda, partner

EPR

Tüske Zsuzsanna

vámszakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 április
H K Sze Cs P Sz V
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 1 2 3 4 5

Együttműködő partnereink