További témák
hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Áfa: akár az EU összes tagállamában kötelezettsége keletkezhet

  • Jancsa-Pék Judit, LeitnerLeitner

Megdrágulhat a magyar vásárló számára a külföldről beszerzett szoftver, rádiós és tévészolgáltatás, miközben az itthoni áfaalanyoknak akár az EU összes tagállamában kötelezettsége keletkezhet.

Új áfa-szabályozás lép majd életbe a távértékesítésekkel kapcsolatban 2015. január 1-jén az unióban. Ekkortól ugyanis a nem-adóalanyok, vagyis a magánszemélyek részére nyújtott rádiós és audiovizuális médiaszolgáltatási, telekommunikációs, valamint az elektronikus úton nyújtott szolgáltatások egész Európában a fogyasztás helye szerint (azaz a célországban) fognak adózni. Az elektronikus szolgáltatások alatt online boltok, webshopok, webportálok, mobilalkalmazás forgalmazók, e-könyv-értékesítők, távoktatók és más hasonló e-kereskedők szolgáltatásait kell érteni.

Mindez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a fentiekkel foglalkozó adóalanyoknak akár mind a 28 tagországban adókötelezettsége keletkezhet. Annak érdekében, hogy leegyszerűsítsék a vállalkozások adminisztrációs kötelezettségeit, bevezetik az úgynevezett mini-one-stop-shop-ot („MOSS”) vagyis az egyablakos ügyintézési rendszert. Így az áfa-bevallási és -befizetési kötelezettségeket a fogyasztó tartózkodási helyétől függetlenül az értékesítő államában kell teljesíteni. Ezáltal az értékesítőnek hazai pályán maradva a határon átnyúló ügyletei esetén is csupán egyetlen, a saját adóhatóságával kell szembesülnie jelentősen egyszerűbb adminisztrációval. A befizetett adót is a hatóságok osztják meg egymás között a teljesített ügyleteknek megfelelő arányban.

Az áfa mértékét azonban azt fogja meghatározni, hogy a nem adóalany fogyasztó hol lakik vagy tartózkodik. Ez az unió legmagasabb 27 százalékos áfa kulcsához szokott magyar média-, távközlési- és elektronikus szolgáltatások nyújtóinak kedvező változást hoz, hiszen külföldiek felé alacsonyabb áfa kulccsal számlázhatnak majd, vagyis nem kerülnek versenyhátrányba a külföldi szolgáltatókkal szemben az áfa miatt. Kedvezőtlenül érinti azonban a magyar fogyasztókat, ha ilyen szolgáltatásokat külföldről rendelnek meg, mert a jövőben ők mindenképpen a magyar áfával növelt értékeket fizetik majd.

Miért szükséges a változás?

Az új áfa-szabályozás célja a hatékonyabb és igazságosabb adózás megteremtése. A fogyasztás helyéhez kötött áfa-kötelezettséggel egy adott tagállamban egyenlő feltételekkel versenyezhetnek a telekommunikációs, a műsorszóró és elektronikus szolgáltatást nyújtó vállalkozások attól függetlenül, hogy hazai vagy más EU tagországbeli szolgáltatóról van-e szó.

Milyen ügyletekre vonatkozik a módosítás? 

A nem adóalany, azaz elsősorban magánszemélyek számára szolgáltatást nyújtó telekommunikációs, rádiós és a televíziós műsorszórással foglalkozó és elektronikus szolgáltatást nyújtó cégeket érinti. Ezek közé sorolhatjuk például a telefonszolgáltatókat, az előfizetéses műholdas televíziós csatornákat, a letölthető szoftvereket, zenéket és e-könyveket forgalmazó vállalkozásokat.

Mit tesz az Európai Bizottság a szabályozás bevezetése érdekében?

A következetes és egységes szabályozás kialakítása és zökkenőmentes bevezetés érdekében a bizottság folyamatosan egyeztet a tagállamokkal és az érintett vállalkozásokkal. Az egyeztetés kiterjed a jogszabályi keretek kidolgozására, a közös értelmezés kialakítására, a MOSS informatikai feltételeinek biztosítása, a rendszerrel kapcsolatos speciális adóhatósági ellenőrzési szabályok tisztázása. Októbertől egy website-on ismerhetik meg az adófizetők a különböző tagállamok áfa-szabályait és különböző áfa-mértékeket is.

A tagállamok feladatai

A tagállamoknak harmonizálniuk kell saját szabályozásukat a direktívának megfelelően. Létre kell hozniuk egy technikai hátteret és website-ot, amelyen keresztül az ügyintézők a tagállamok közti információcserét könnyen bonyolíthatják. Tájékoztatniuk kell az adófizetőket a változásokról.

A vállalkozások feladatai

A vállalkozásoknak meg kell ismerkedniük az új szabályozással, fel kell készíteniük a számlázási és áfa adminisztrációs rendszerüket az alkalmazásra, valamint az érintett tagország informálására. Ennek érdekében a Bizottság egy részletes iránymutatást állított össze a MOSS jövőbeli működésével kapcsolatban, melyet még 2013-ban nyilvánosságra hoztak, majd 2014-ben magyarázatokkal is kiegészítettek.

Hogy lehet biztosítani az új szabályozás helyes alkalmazását?

Ahhoz, hogy a vállalkozások elérjék ügyfeleiket, láthatóvá kell válniuk az online térben. Ha egy ország fogyasztói számára elérhetőek, akkor elérhetővé válnak az adott ország adóhatósága számára is. Így könnyen ellenőrizhetővé is válnak.

A bizottság kidolgozott egy ellenőrzési iránymutatást a tagállamok számára, mely minden fél számára biztosítja az adófizetés helyének meghatározását. Ráadásul az EU szabályozás már most is biztosítja a tagállamok széleskörű együttműködését az áfa megállapításában és beszedésében.

Áremelkedéshez vezet-e majd az új rendszer? 

A fogyasztók számára a változás elenyésző lesz. A szolgáltatások alapára nem változik, csak az alapár megadott százalékéban számított áfa változhat attól függően, hogy honnan vásárolt korábban a fogyasztó. Ha például eddig egy olyan államból vásárolt szoftvert, ahol alacsonyabb az áfa kulcs, mint abban az államban, ahol a fogyasztó él, akkor a jövőben többet kell majd fizetnie. A magyar fogyasztók főszabályként tehát ezért tapasztalhatnak majd áremelkedést, hiszen minden tagállamban alacsonyabb az áfa kulcsa, mint nálunk. Emellett különbségeket okozhatnak majd a különféle tagállamokban másképp alkalmazott csökkentett adókulcsok is.

Valójában azonban hosszú távon a piac és a verseny élénkülését várhatjuk az új szabályozástól, ami végső soron alacsonyabb árakhoz is vezethet.

Vajon hogyan érinti mindez a tagállamok adóbevételeit? 

A fogyasztás helye szerinti adóztatás csak a fogyasztási adókkal, vagyis az áfával kapcsolatban logikus lépés. Lehetséges, hogy bizonyos alacsony áfa-kulcsú tagállamok azt tapasztalják majd, hogy a piaci részesedésük csökken, mivel azok a vállalkozások, akik adózási szempontok miatt választották az adott országot, elköltöznek. Ugyanakkor a direktíva hosszú előkészítési ideje lehetővé tette a tagállamoknak, hogy a változásokhoz alkalmazkodjanak. Hovatovább  egy 2019-ig tartó átmeneti időszakban a működés helye szerinti tagállamok még megtarthatják a bevételek egy részét.

Ki fogják-e terjeszteni a One-Stop-Shop ötletét minden e-kereskedelemre (például termékek távértékesítésére)? 

Ez volt a Bizottság eredeti célkitűzése 2004-ben, melyet adószakértők is támogattak az egységes piac megvalósulása érdekében. Ezt azonban nem minden tagállam fogadta el. A MOSS azonban jó lehetőséget nyújt a tagállamoknak arra, hogy megismerkedjenek az új rendszer előnyeivel, és megnyithatja az utat a jövőbeli szélesebb alkalmazás előtt.

Az előfizetéssel elérhető tartalmak között további cikkeket olvashat a témáról.

Válasszon csomagajánlataink közül:

Ha előfizetőnk, lépjen be!

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR!
Ezért érdemes előfizetni!

Kérdések és válaszok

Hirdetés írása

Lepsényi Mária

adószakértő

Családi gazdálkodó – lakcímváltozás

Lepsényi Mária

adószakértő

2019 szeptember
H K Sze Cs P Sz V
26 27 28 29 30 31 1
2 3 4 5 6 7 8
9 10 11 12 13 14 15
16 17 18 19 20 21 22
23 24 25 26 27 28 29
30 1 2 3 4 5 6
hirdetés
FONTOS JOGSZABÁLYOK
  1. KATA és KIVA 2012. évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról
  2. Art. 2003. évi . XCII. törvény
  3. Áfa 2007. évi CXXVII. törvény
  4. Áht. 1992. évi XXXVIII. törvény
  5. EHO tv. 1998. évi LXVI. törvény az egészségügyi hozzájárulásról
  6. Ekho tv. 2005. évi CXX. törvény az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról
  7. EVA tv. 2002. évi XLIII. törvény az egyszerűsített vállalkozói adóról
  8. Helyi adó tv. 1990. évi C. törvény a helyi adókról
  9. Itv. 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről
  10. Jöt. 2003. évi CXXVII. törvény a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól
  11. Rega. tv. 2003. évi CX. törvény a regisztrációs adóról
  12. Szakhoz. tv. 2003. évi LXXXVI. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról
  13. Számv. tv. 2000. évi C. törvény a számvitelről
  14. Szja 1995. évi CXVII. törvény
  15. Szlarend 24/1995 PM rendelet
  16. Tao tv. 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról
  17. Tbj. 1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről
  18. Tbj. vhr. 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény végrehajtásáról
  19. Tny. 1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról
  20. Tny. vhr. 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról

Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

X