hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Őstermelők járulékbevallása – nem másolhatjuk át az előző negyedévi 2058-as adatait

  • Széles Imre, társadalombiztosítási szakértő

A biztosított mezőgazdasági őstermelőknek legkésőbb ma be kell nyújtaniuk a III. negyedévi járulékbevallást, amelynek adatait bizonyosan nem lehet a II. negyedévi bevallásból átemelni, hiszen július 1-jétől már az új Tbj. 41. szakaszában foglaltak szerint kell meghatározni a kötelezettségeket.

A járulék megállapításának elvei nem módosultak, viszont a járulékalap, illetve -mérték változott [a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény (új Tbj.)].

A járulékalap megállapítására vonatkozó szabályok mentén, továbbra is négy csoportba sorolhatóak az őstermelők.

A tevékenységét kezdő mezőgazdasági őstermelő havi járulékalapja az eddigi minimálbér helyett a minimálbér 92 százalékára módosult. (Kezdőnek változatlanul azt kell tekinteni – függetlenül attól, hogy e jogviszonya alapján biztosított volt-e vagy sem – , aki a tárgyévet megelőző évben nem minősült mezőgazdasági őstermelőnek.)

Az Adózóna 2020-as adó- és tb-módosításokkal kapcsolatos írásait itt találja.

Szintén a minimálbér 92 százaléka alapul vételével köteles járulék fizetésére az az őstermelő, akinek az előző évi (támogatásokkal csökkentett) bevétele meghaladta a 8 millió forintot.

Ugyanakkor a 8 milliós bevételt el nem érő mezőgazdasági őstermelő az előző évi bevétel (itt már figyelembe kell venni a támogatások összegét is) 15 százalékának az egy tizenketted része után köteles havi szinten a járulékot megállapítani. (Július 1-je előtt ez a bevétel 20 százalékának az egy tizenketted részét tette ki, tehát magasabb járulékalapot jelentett.)

És végül, a fent említett őstermelők bármelyike dönthet úgy, hogy a magasabb összegű társadalombiztosítási ellátások megszerzése érdekében az adóévre vonatkozóan nyilatkozattal vállalja az előzőek szerint megállapítottnál magasabb járulékalap után a járulék fizetését.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, hogy megtudja, hogyan alakul a járulék mértéke, és nézze meg példáinkat!

A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A teljes cikket előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink olvashatják el! Emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Közhatalmi tevékenység díjának továbbhárítása – Áfa 2

dr. Juhász Péter

jogász-adószakértő

HÍD Adószakértő és Pénzügyi Tanácsadó Zrt.

Fővárosi ipa-mentesség

Antretter Erzsébet

adószakértő, igazgató

Niveus Consulting Group Kft.

Járulékfizetés táppénz alatt

Széles Imre

tb-szakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 április
H K Sze Cs P Sz V
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 1 2 3 4 5

Együttműködő partnereink