Munkahelyi étkeztetés támogatása – így adózik kedvezőbben

Megosztás Tetszik

Dönthet-e a munkáltató úgy, hogy nem bérként számfejti az étkezési támogatást, hanem az érintett dolgozóknak nyújtott havi támogatás teljes összegét alapul véve, a bérre vonatkozó szabályok szerint számolja ki az adót, járulékot, szochót, majd a kapott összegeket adónemenként hozzáadja az aktuális havi bér adó- és járulékterheihez, és ezt az összeget vallja és fizeti be? – kérdezte az Adózóna olvasója. Surányi Imréné okleveles közgazda válaszolt.

A kérdés konkrétan így szólt: "2019-től a munkahelyi étkeztetéshez nyújtott munkáltatói támogatás bérként adózik. Ez alapján dönthet-e a munkáltató úgy, hogy nem bérként számfejti a nyújtott támogatást, hanem az érintett dolgozóknak nyújtott havi támogatás teljes összegét alapul véve, a bérre vonatkozó szabályok szerint számolja ki az adót, járulékot, szochót, majd a kapott összegeket adónemenként hozzáadja az aktuális havi bér adó- és járulékterheihez, és ezt az összeget vallja és fizeti be az adóhatóságnak? Az egyéni nyilvántartásunkból pontosan megállapítható a magánszemélyeknek nyújtott havi támogatás összege, valamint az ez alapján a bérre vonatkozó szabályok szerint egyénileg kiszámított adó, járulék és szochó összege is havonta."

SZAKÉRTŐNK VÁLASZA:

A munkahelyi étkeztetéshez nyújtott munkáltatói támogatást (ez lehet étkezési utalvány is) a bérre vonatkozó adó- és járulékszabályok szerint kell számfejteni, de nem bérként kell kezelni (lásd a 1908-as bevallás kitöltési útmutató: 304. sor).

Nem kifogásolható, ha a munkáltató az érintett dolgozóknak nyújtott havi támogatás teljes összegét alapul véve, a bérre vonatkozó szabályok szerint jár el, de ebben az esetben a közterheket az Szja tv. 46. § (7)–(10) bekezdéseire, a Tbj. 50. § (5) bekezdésére figyelemmel kell számfejteni, megfizetni, bevallani és igazolni. Ez azt jelenti, hogy a juttatást terhelő személyi jövedelemadót és a járulékokat a dolgozó munkabéréből kell levonni, vagy ha ez nem lehetséges, a dolgozónak kell megfizetnie.

Annak érdekében, hogy a dolgozó nettó munkabére a támogatás miatt ne csökkenjen, a munkáltató megteheti azt is, hogy támogatásként olyan „bruttósított” összeget állapít meg (számfejt), és a megfizetett szociális hozzájárulási adóval, szakképzési hozzájárulással együtt számol el személyi jellegű ráfordításként, vall be, továbbá igazol a dolgozó számára, amelynek a személyi jövedelemadó és a járulékok levonása után fennmaradó nettó összege megegyezik a juttatás értékével.

Megjegyzem azonban, hogy az étkezési támogatás jóval egyszerűbben és kedvezőbb adózással is megoldható a SZÉP-kártya vendéglátás alszámlára utalt támogatással. Ugyanis a vendéglátás alszámlára utalt, melegkonyhás vendéglátóhelyeken (ideértve a munkahelyi étkeztetést is) kormányrendeletben meghatározott étkezési szolgáltatásra felhasználható – több juttatótól származóan együttvéve – legfeljebb évi 150 ezer forint támogatás béren kívüli juttatásnak minősül, amely után csak a munkáltatónak kell 15 százalék személyi jövedelemadót és 19,5 százalék szociális hozzájárulási adót fizetnie [Szja tv. 71. § (1) bekezdés].

Például:

100 000 forint étkezési támogatásra szánt költségkeret esetén a dolgozó csak 54 959 forint nettó jövedelemhez jut, míg a munkáltató ugyanennyi költsége mellett a SZÉP-kártya vendéglátás alszámlájára 74 349 forint támogatás utalható. Igaz, hogy ehhez egyszeri alkalommal a dolgozónak SZÉP-kártya szerződést kell kötnie, de más kötelezettsége nem lesz, a munkáltatónak pedig nem kell az előzőek szerinti adminisztrációt vállalnia.