További témák

Közcélú adomány: mi változott az áfatörvénybeli megítélésben?

  • dr. Kelemen László

A legújabb adócsomagról készített összefoglalók kiemelik, hogy a közcélú adománnyal kapcsolatos szabályok szigorú keretrendszere feloldásra került, és most már alapítványoknak átadott adomány is minősülhet közcélú adománynak. A helyzet azért ennél jóval bonyolultabb, vizsgáljuk meg a részleteket!

Elsőként érdemes kiemelni, hogy nem az áfatörvényt módosította a hivatkozott adócsomag, hanem egy külön jogszabályban magyarázza meg, hogy az áfatörvény közcélú adomány fogalmát hogyan kell értelmezni. Mielőtt megvizsgálnánk a jogszabályi követelményeket, érdemes végiggondolni, hogy ezen jogalkotási technika hosszú távon mit fog jelenteni: ha az áfatörvény fogalmait az áfatörvénytől eltérő külön jogszabály értelmezi, az vajon hogyan fog hatni a jelenlegi meglehetősen komplex adótörvények alkalmazására? Egy adózással foglalkozó szakember valóban minden egyes kérdésnél köteles lesz végigböngészni az összes hatályos jogszabályt, hogy esetleg valamelyik nem értelmezi-e másként az áfatörvény rendelkezését, mint ahogy az magában az áfatörvényben van?

Ettől a meglehetősen furcsa technikától elrugaszkodva nézzük meg, hogy mennyire illeszkedik az áfatörvény logikájába az adott rendelkezés: A jelenleg hatályos jogszabályi rendelkezések a közcélú adomány fogalmát az alábbiakban rögzíti (259. §):

“9/A közcélú adomány: a közhasznú szervezet részére törvényben meghatározott közhasznú tevékenysége támogatására, az oktatási intézmény részére az alapító okiratában meghatározott tevékenysége támogatására, valamint az egyházi jogi személy részére törvényben meghatározott tevékenysége támogatására fordított termék, szolgáltatás, feltéve hogy

a) az ügyletre vonatkozó okirat, egyéb körülmény valós tartalma alapján nem állapítható meg, hogy az nem vagy csak látszólag szolgálja a közhasznú, a közérdekű, az oktatási intézmény esetében az alapító okiratában meghatározott, továbbá az egyházi jogi személy esetében törvényben meghatározott tevékenységét,

b) az nem jelent vagyoni előnyt az adományozónak, az adományozó tagjának vagy részvényesének, vezető tisztségviselőjének, felügyelőbizottsága vagy igazgatósága tagjának, könyvvizsgálójának, illetve ezen személyek vagy a természetes személy tag vagy részvényes közeli hozzátartozójának azzal, hogy nem minősül vagyoni előnynek az adományozó nevére, tevékenységére történő utalás, és

c) az adományozó rendelkezik a közhasznú szervezet, az oktatási intézmény, illetve az egyházi jogi személy által kiállított olyan igazolással, amely tartalmazza az adományozó és az adományozott nevét, székhelyét vagy állandó lakóhelyét, adószámát, adószám hiányában egyedi azonosítására szolgáló jelét és a támogatott célt”

Ehhez képest az adócsomag hivatkozott rendelkezése így szól:

„XI. FEJEZET

KÖZCÉLÚ FELADAT ELLÁTÁSÁT ELŐSEGÍTŐ RENDELKEZÉSEK

35. Közcélú feladat ellátását elősegítő rendelkezések

254. § Az Alaptörvény IX. cikkében és XI. cikkében foglalt alapvető értékek biztosítására nonprofit gazdasági társaság által alapított alapítvány részére nyújtott térítésmentes vagyonátruházás az általános forgalmi adó szempontjából közcélú adománynak minősül.”

Az új szabályok szerint tehát akkor beszélhetünk közcélú adományról, ha:

(1)  térítésmentes vagyonátruházásról beszélünk;

(2)  amely nonprofit gazdasági társaság által alapított alapítvány részére;

(3)  és az Alaptörvény IX. és XI. cikkében foglalt alapvető értékek biztosítására történik.

Ad (1) „térítésmentes vagyonátadás”

A térítésmentes szó talán egyértelműnek tekinthető, de gondoljuk át, mit is jelent a „vagyonátadás” fogalma? Az áfatörvény elsősorban termékértékesítésről és szolgáltatásnyújtásról rendelkezik, ezek a fogalmak általában tisztázottak. A „vagyon” fogalmát az áfatörvény nem ismeri, de erre való utalást az üzletág-átadásnál, vagy a bizalmi vagyonkezelésnél megteszi, amiből egyértelműen látszik, hogy a „vagyon” nem egyszerű „termék”, hanem annál valamivel több. Itt merül fel az első kérdés: miért nem az áfatörvény fogalomrendszerét használja az azt magyarázó jogszabály? Miért „vagyonátadásról” ír (bármit is jelentsen ez) „termékátadás” helyett? Egy egyszerű termék átadása valójában nem merítené ki a közcélú adomány feltételeit?

Ehhez kapcsolódóan fontos észrevennünk emellett azt is, hogy az áfatörvény a közcélú adomány fogalmát szolgáltatásnyújtásra is értelmezi, míg az új szabályozás „vagyonátadás” fogalma alatt valószínűleg inkább a termékek átadását takarja.

Ad (2) alapítványnak való vagyonátadás

A jogszabály szerint csakis akkor lehetséges közcélú adoményként kezelni a vagyonátadást, ha az olyan alapítvány részére történik, amelyett nonprofit gazdasági társaság alapított. Fontos tehát figyelni arra, hogy egy egyszerű alapítvány nem lehet kedvezményezett, hanem azt olyan gazdasági társaságnak kell alapítania, amely nonprofit gazdasági társaságak minősül. Ennek igazolására a legcélszerűbb az alapítvány alapító okiratát, vagy a bírósági nyilvntartásba vétel okiratát megvizsgálni.

Ad (3) alapvető értékek biztosítása

Ki kell emelni, hogy a jogszabály kizárólag az Alaptörvény cikkeire utalva csak egyes meghatározott alapvető értékek biztosítására engedi a közcélú adomány fogalmának alkalmazását. Ezek az alábbiak:

♦      a véleménnyílvánítás szabadsága [IX. cikk]

♦      sajtó szabadsága, demokratikus közvélemény kialakulásához szükséges szabad tájékoztatás [IX. cikk]

♦      művelődéshez való jog [XI. cikk]

♦      oktatásban való részesülés lehetősége [XI. cikk].

Azaz a fentieknek nem megfelelő juttatás (például kórházi alapítványnak – ha az nem rendelkezik közhasznúsági beseorolással) már nem adható közcélú adomány.

Érdemes arra is rávilágítani a figyelmet, hogy a jogszabály megfogalmazásából nem egyértelmű, hogy mire is irányul az alapvető értékek biztosításának feltétele: az az alapítvány célját jelöli, vagy az adomány célját. Azaz úgy kell értelmezni a jogszabályt, hogy az „alapvető értékek biztosítására [...] alapított alapítvány” részére történt bármilyen juttatás lehet közclú adomány, vagy az „alapvető értékek biztosítására [...] nyújtott térítésmentes vagyonátruházás”-ról beszélünk, azaz bármely nonprofit gazdasági társaság által alapított alapítványnak lehet vagyont juttatni, ha azt alapvető értékek biztosítására használja fel. Ezen kérdés értelmezése is várat még magára. (Halkan megjegyezhető, hogy akár eljuthatunk olyan következtetésre is, hogy egyes vagyonátadások vonatkozásában kedvező áfa megítélés érhető el, hiszen az megfelelhet a közcélú adomány fogalmának, de emellett bevándorlási különadó alá fog esni a juttatás...)

Az áfatörvénnnyel való összhang kérdése

Végül azt érdemes kiemelni, hogy az áfatörvény közcélú adomány fogalma viszonylag komplex. Egyrészről azt határozza meg, hogy ki fogadhatja a támogatást (a közhasznú szervezet, oktatási intézmény, valamint az egyházi jogi személy), meghatározza azt, hogy milyen célra fogadhatja (törvényben meghatározott közhasznú tevékenysége támogatására, az oktatási intézmény részére az alapító okiratában meghatározott tevékenysége támogatására, az egyházi jogi személy részére törvényben meghatározott tevékenysége támogatására), harmadrészt pedig egyéb feltételeket is szab: nem jelent vagyoni előnyt az adományozónál, igazolást kap az adományról stb.

Ezzel a komplex szabályrendszerrel ellentétben az új fogalom csak három feltételt szab: (1) meghatározott célra (2) meghatározott alapítvány kapja a (3) térítésmentes vagyonátruházást. Kérdés itt, hogy vajon tényleg nincs több feltétel ezen átruházás vonatkozásában, vagy egyébként erre az adományra is alkalmazni kell az áfatörvény szerinti feltételeket? Különösen érdekes, hogy szükséges-e ezen esetben is az igazolás?

Összefoglalva tehát: számos kérdés merül fel a jogszabály értelmezése kapcsán, amelyet elsősorban az okoz, hogy nem az áfatörvény keretein belül, nem az azáltal alkalmazott fogalmakat használva szabályoz a jogszabály, amely egyébként még önmagában értelmezve sem tekinthetű egyértelműnek. Remélhetőleg a jogszabály módosítása vagy értelmező magyarázata hamarosan feloldja azt a sok kérdést, amelyet egy átlagos jogalkalmazó nem tud megválaszolni.

Az előfizetéssel elérhető tartalmak között további cikkeket olvashat a témáról.

Válasszon csomagajánlataink közül:

Ha előfizetőnk, lépjen be!

Ha most fizet elő a szolgáltatáscsomagra, akkor garantáltan kap nyári pihenéséhez egy HVG Extra magazincsomagot, és a sorsoláson is részt vesz, ahol Presser Gábor koncertjére nyerhet két jegyet. Az akció feltételei a 2018. június 18-tól 2018. augusztus 22-ig megrendelt, és 2018. augusztus 31-ig befizetett előfizetésekre vonatkoznak.
Részletek »

* A termékek külön megvásárlása esetén fizetendő ár.
** Az Adózóna.hu előfizetése után három személynek jár 2-2 kreditpont, amelyet elszámolhat a szakképzésébe. A kreditpontok kedvezettjeinek nevét és regisztrációs számát a rendeléskor megadott adatokkal a befizetés után kiküldött számlán tüntetjük fel.


Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR!
Ezért érdemes előfizetni!

Kérdések és válaszok

Gyes, gyed melletti munkavégzés

dr. Hajdu-Dudás Mária

ügyvéd

Munkaidőkeret

dr. Hajdu-Dudás Mária

ügyvéd

Mezőgazdasági idénymunka bérpótlékai

dr. Hajdu-Dudás Mária

ügyvéd

2018 augusztus
H K Sze Cs P Sz V
30 31 1 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 29 30 31 1 2
hirdetés
FONTOS JOGSZABÁLYOK
  1. KATA és KIVA 2012. évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról
  2. Art. 2003. évi . XCII. törvény
  3. Áfa 2007. évi CXXVII. törvény
  4. Áht. 1992. évi XXXVIII. törvény
  5. EHO tv. 1998. évi LXVI. törvény az egészségügyi hozzájárulásról
  6. Ekho tv. 2005. évi CXX. törvény az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról
  7. EVA tv. 2002. évi XLIII. törvény az egyszerűsített vállalkozói adóról
  8. Helyi adó tv. 1990. évi C. törvény a helyi adókról
  9. Itv. 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről
  10. Jöt. 2003. évi CXXVII. törvény a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól
  11. Rega. tv. 2003. évi CX. törvény a regisztrációs adóról
  12. Szakhoz. tv. 2003. évi LXXXVI. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról
  13. Számv. tv. 2000. évi C. törvény a számvitelről
  14. Szja 1995. évi CXVII. törvény
  15. Szlarend 24/1995 PM rendelet
  16. Tao tv. 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról
  17. Tbj. 1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről
  18. Tbj. vhr. 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény végrehajtásáról
  19. Tny. 1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról
  20. Tny. vhr. 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról

Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

X