hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Katások tb-jogszerzése 2019-ben – példával

  • Winkler Róbert nyugdíjszakértő

A szociális hozzájárulási adó csökkentéséről szóló, 2019. június 12-én elfogadott 2019. évi XLVIII. törvény, egyebek mellett, a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvényt (Katv.) is módosította. A módosítás következtében a főállású kisadózók magasabb mértékű társadalombiztosítási jogszerzést érhetnek el, mivel az általuk teljesített tételes adófizetésekhez a korábbinál magasabb mértékű járulékalap társul.

Az említett törvény rendelkezései 2019. július 1-jétől hatályosak, ezen időponttól kezdődően a főállású kisadózónál, amennyiben havi 50 ezer forintos tételes adót fizet, a társadalombiztosítási ellátások igénybevétele során, járulékalapot képező jövedelemként 2019. július 1-jétől a korábbi havi 94 400 forint helyett havi 98 100 forint vehető figyelembe.

Ha a főállású kisadózó a magasabb, havi 75 ezer forintos tételes adó megfizetését vállalja, úgy a társadalombiztosítási ellátások igénybevétele során járulékalapként a korábbi havi 158 400 forint helyett 2019. július 1-jétől havi 164 000 forint vehető figyelembe.

A főállású kisadózókkal kapcsolatban számtalanszor felmerül az a kérdés, hogy esetükben kell-e alkalmazni az úgynevezett arányos szolgálati időszámítást, vagy a befizetéseik után minden esetben az adott időszak teljes időtartama nyugdíjra jogosító szolgálati időként elismerhető lesz.

Az arányos szolgálati idő fogalmát az 1998. január 1-jétől hatályos, a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (Tny.) 39. §-a vezette be, melynek rendelkezéseit az 1996. december 31-ét követően fennállt, külön meghatározott, biztosítási jogviszonyok esetében kell alkalmazni.

Az említett szakasz előírásai gyakorlatilag arról rendelkeznek, hogy amennyiben a meghatározott biztosítási jogviszonyban – részmunkaidő, főállású kisadózó stb. – szerzett, elért, nyugdíjjárulék-alapot képező kereset, jövedelem a külön jogszabályban meghatározott minimálbérnél kevesebb, akkor a nyugdíj mértéke szempontjából (Tny. 20. §) a biztosítási időnek csak az arányos időtartama vehető szolgálati időként figyelembe. Ebben az esetben a szolgálati idő és a biztosítási idő aránya azonos a nyugdíjjárulék alapját képező kereset, jövedelem és a mindenkor érvényes minimálbér arányával.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, hogy megtudja a részleteket, valamint hogy példánk segítségével kiszámolja egy főállású kisadózó idei évre vonatkozó jogszerzését!

A teljes cikkhez előfizetőink, illetve 14 napos próba-előfizetőink férnek hozzá, ha e-mail-címük és jelszavuk megadásával belépnek az oldalra.

A 2019-es változásokról további cikkeinket itt olvashatja el!

A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A teljes cikket előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink olvashatják el! Emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Növénybiztosítás díjbekérő, számla?

Nagy Norbert

adószakértő

Autóbérlés 3. országbelinek

Bunna Erika

adótanácsadó

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 április
H K Sze Cs P Sz V
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 1 2 3 4 5

Együttműködő partnereink