hirdetés
További témák

Adomány önkéntes pénztárba: ezek az adózási következmények

  • adozona.hu

Kft. nem dolgozó tulajdonosa kaphat-e önkéntes nyugdíjpénztárba támogatói adományt a társaságtól? Hogyan kezelendő az ügylet a támogatott és a támogató szempontjából? Hunyadné Szűts Veronika igazságügyi adó- és járulékszakértő válaszolt.

hirdetés
hirdetés

Olvasónk a következőket tudakolta: A kft. egy tagjának önkéntes nyugdíjpénztárba (önyp) támogatói adományt (adomány) adna. A tag semmilyen tevékenységet nem végez a kft.-ben, csak „simán” tulajdonos. Az önyp alapszabálya szerint a támogató adományt adhat az adományozóval tagsági jogviszonyban álló pénztártagok részére. Jól gondolom, a kft.-nél az adott adomány könyvelését: nem minősül személyi jellegű egyéb kifizetésnek, hanem a tao-törvény 3. számú mellékletének 13. pontja alapján véglegesen átadott pénzeszköz? Az önyp nyilatkozik, hogy a juttatás adóévében vállalkozási tevékenységet nem végzett, így a kft.-nél az adomány vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költség, és nem növeli az adóalapot? A pénztártag egyéni számláján jóváírt összeg 82 százaléka után 15 százalék szja-t és 22 százalék ehót fizet év végén az adóbevalláskor, míg ezen jóváírás után 20 százalék adó-visszatérítésre jogosult. Még egy kérdésem van: az önyp alapszabálya szerint a támogató adományt adhat például a felhalmozási időszakban lévő, a nyugdíjkorhatárt a támogató által meghatározott időtartamon belül elérő, illetve a támogató Ptk. szerinti közeli hozzátartozójának nem minősülő tagoknak stb. Ha az adomány a tao-törvény szerint véglegesen átadott pénzeszköz, és az önyp kiadja a fentiek szerinti igazolást, akkor ha a magánszemély megfizeti az adomány utáni adókat, a kft. bármely magánszemélynek adhat adományt úgy, hogy az vállalkozási tevékenység érdekében elismert költség, és nem növeli a tao-alapot? Akár a tulajdonosok hozzátartozóinak vagy egyéb magánszemélyeknek is, akik semmilyen jogviszonyban nem állnak a kft.-vel?

SZAKÉRTŐNK VÁLASZA:

A támogatói adománynak nem feltétele a munkaviszony. Ekkor a vállalkozás adományt nyújt a pénztárnak, és rendelkezik arról, hogy a pénztártagok mely körének kívánja adni a támogatást. Ez a vállalkozásnál a megfelelő igazolás mellett elismert költség, adója nincs, a magánszemélynél viszont adóköteles jövedelem, ahogy azt kérdésében leírja. A dolog lényege az, hogy a juttatónál azért nem visel adóterhet, mert azt a magánszemély viseli, de ő is kedvezően:

Személyi jövedelemadó – a támogatásként kapott összeg x 0,82 x 0,15 = támogatásként kapott összeg x 12,3%

Egészségügyi hozzájárulás – a támogatásként kapott összeg x 0,82 x 0,22 = támogatásként kapott összeg x 18,04%

A dolgozót terhelő elvonás összesen 30,34%

Az adomány összege a pénztári befizetések adókedvezményének alapja is egyben. Ugyanis a személyi jövedelemadó törvény alapján, az ott szabályozott mértékkel és módon a tag az adományként befizetett összeg 20 százalékot visszaigényelheti. Évente maximum 750 000 forint után lehet 150 ezer forint adót visszaigényelni a pénztári számlára.

Vagyis az adókból kivonva az adókedvezményt, a munkáltatói támogatás végső adóvonzata 10,34 százalék.

Támogatást az adott pénztár szabályzatában felsoroltak, de leegyszerűsítve voltaképpen és általában bármely pénztártag kaphat.

Az önkéntes pénztári törvény (Öpt.) szerint bárki adhat adományt, támogatást a pénztárnak, ha erre vonatkozóan szerződést kötöttek. Az adományozási/támogatási szerződésben meg lehet határozni, milyen célra adja az adományozó az adományt. Sőt az adomány adható rendszeresen, vagy akár alkalomszerűen is – például bónusz vagy prémium kifizetéseként is.

Az Öpt. szerint az adomány a tagság egésze vagy az alapszabályban meghatározott körökbe tartozó személyek részére adható. Az adomány nyújtására nincs előírás, nem kötelező és nem normatív módon is adható. Akár személyenként differenciált összeg is fizethető.

Az előfizetéssel elérhető tartalmak között további cikkeket olvashat a témáról.

Válasszon csomagajánlataink közül:

Ha előfizetőnk, lépjen be!

Ha most fizet elő, a 2017. májusában megjelenő Kata, kiva, eva a gyakorlatban című HVG kiadványt is megkapja a csomag részeként – csomagválasztástól függetlenül! Az akció feltételei a 2017. május 3-ától június 13-áig megrendelt, és 2017. június 30-áig befizetett előfizetésekre vonatkoznak. Részletek »

* A termékek külön megvásárlása esetén fizetendő ár.
** Az Adózóna.hu előfizetése után három személynek jár 2-2 kreditpont, amelyet elszámolhat a szakképzésébe. A kreditpontok kedvezettjeinek neve és regisztrációs száma a befizetés után kiküldött számlán lesz feltüntetve.


Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR!
Ezért érdemes előfizetni!
hirdetés

Kérdések és válaszok

Társasház felújítási alapja

Szarvas Imréné

könyvvizsgáló, adószakértő, könyvelő

2017 május
H K Sze Cs P Sz V
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 31 1 2 3 4
hirdetés
FONTOS JOGSZABÁLYOK
  1. KATA és KIVA 2012. évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról
  2. Art. 2003. évi . XCII. törvény
  3. Áfa 2007. évi CXXVII. törvény
  4. Áht. 1992. évi XXXVIII. törvény
  5. EHO tv. 1998. évi LXVI. törvény az egészségügyi hozzájárulásról
  6. Ekho tv. 2005. évi CXX. törvény az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról
  7. EVA tv. 2002. évi XLIII. törvény az egyszerűsített vállalkozói adóról
  8. Helyi adó tv. 1990. évi C. törvény a helyi adókról
  9. Itv. 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről
  10. Jöt. 2003. évi CXXVII. törvény a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól
  11. Rega. tv. 2003. évi CX. törvény a regisztrációs adóról
  12. Szakhoz. tv. 2003. évi LXXXVI. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról
  13. Számv. tv. 2000. évi C. törvény a számvitelről
  14. Szja 1995. évi CXVII. törvény
  15. Szlarend 24/1995 PM rendelet
  16. Tao tv. 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról
  17. Tbj. 1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről
  18. Tbj. vhr. 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény végrehajtásáról
  19. Tny. 1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról
  20. Tny. vhr. 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról

Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

X