Nők 40 nyugdíj: így szúrnak ki egyes munkáltatók a dolgozókkal

Megosztás Tetszik

Hogyan lehet figyelembe venni a nyugdíjjogosultsághoz szükséges szolgálati idő számításánál azt az időszakot, amelyre a munkáltató nem fizette be a dolgozója után a társadalombiztosítási járulékokat, illetve a szochót? – kérdezték olvasóink. Winkler Róbert nyugdíjszakértőnk válaszolt. A cikkünkben bemutatott két eset hasonlít egymásra, mégis különböző.

„A nőkre előírt 40 évnyi szolgálati viszonyom megvan. Két munkáltatóm sem fizette be a levont, és általam megkapott bér után a nyugdíjjárulékot. Mind a két munkáltató felszámolás alatt áll. Hogyan jelentkezik ez a nyugdíjösszeg beszámításánál? Igazolást és bérjegyzéket is kaptam, de a járulékot nem fizették meg a munkáltatók” – áll olvasónk kérdésében.

A vonatkozó jogszabály meghatározza, hogy a biztosítással járó jogviszony 1997. december 31. napját követő időtartama abban az esetben számít szolgálati időnek, ha erre az időszakra az előírt nyugdíjjárulékot a biztosítottól levonták – ecseteli Winkler Róbert. Ha a biztosítás ténye, illetőleg a biztosítással járó jogviszony időtartamára vonatkozó adatok a társadalombiztosítási igazgatási szervek nyilvántartásaiból megállapíthatók, azonban a nyugdíjjárulék levonásának ténye a foglalkoztató által kiállított egykorú eredeti okiratok, vagy a foglalkoztató eredeti nyilvántartásai alapján kiállított igazolások alapján nem állapítható meg, vagy az okiratok hiányában, illetőleg a foglalkoztató megszűnése miatt nem bizonyítható, úgy abban az esetben a nyugdíjjárulék levonását vélelmezni kell.

A megkeresés szerint az említett két munkáltató a bért kifizette, és abból a nyugdíjjárulékot levonta, mely kifizetést és járuléklevonást bérjegyzékkel és a munkáltatói által kiállított igazolás bizonyítja. Ezek alapján az érintett időszakokat nyugdíjjogosultságnál figyelembe vehető szolgálati időként el lehet ismerni függetlenül azon ténytől, hogy a munkáltató a levont járulékok befizetését elmulasztotta.

Az említett időszakoknak a nyugellátás alapjául szolgáló havi átlagkeresetébe történő beszámítását illetően arra kell felhívni a figyelmet, hogy a jogszabály úgy rendelkezik: az öregségi nyugdíj alapját képező havi átlagkereset összegét az 1988. január 1-jétől a nyugdíj megállapításának kezdő napjáig elért (kifizetett), a kifizetés idején érvényes szabályok szerint nyugdíjjárulék alapjául szolgáló kereset, jövedelem havi átlaga alapján kell megállapítani.

Az átlagkereset megállapításakor tehát elsődlegesen azt kell vizsgálni, hogy az említett időszakra vonatkozó kereseteket ténylegesen kifizették-e, továbbá azt, hogy azok nyugdíjjárulék-alapot képező jövedelmek voltak-e. Amennyiben a kereseteket kifizették, és azok nyugdíjjárulék-alapot képeztek – függetlenül azon ténytől, hogy a munkáltatók elmulasztották a levont nyugdíjjárulékot az adóhatóság felé megfizetni –, azokat az átlagkereset megállapításakor figyelembe kell venni.

Amennyiben az eljárása során a nyugdíjbiztosítási szerv megállapítja a munkáltató fentiek szerinti mulasztását, úgy elsődlegesen felhívja a munkáltató, vagy a felszámoló figyelmét a járulék utólagos megfizetésére, továbbá értesíti az adóhatóságot a járulékfizetés elmulasztásáról, mely alapján az adóhatóság külön eljárást indít az elmulasztott nyugdíjjárulék megfizetése érdekében.

„A nők negyvenéves jogosultsági idejével szerettem volna nyugdíjba menni az időm meg is lenne, csak a munkáltatóm tavaly 3 hónap munkabéremet nem fizette ki, és időközben felszámolás alá került. Ezt a három hónapot a NYUFIG nem akarja elismerni jogosultsági időnek, holott én munkaviszonyban voltam, csak nem kaptam meg a számfejtett béremet, kérdésem: jogosan vonták le a 3 hónapot, vagy sem?” – kérdezte másik olvasónk.

Winkler Róbert válaszában leszögezte: miután a kérdésben foglaltak szerint a 3 havi munkabért nem fizette meg a munkáltató, s ennél fogva nyugdíjjárulékot sem vont le (és a vélelme sem merül fel, hogy levonta volna), helyesen járt el a nyugdíjbiztosítási szerv, amikor az említett időtartamokat figyelmen kívül hagyta a szolgálati idő elismerésekor.

A kérdésben említett időszakot kizárólag abban az esetben lehet szolgálati időként figyelembe venni, ha a munkáltató, vagy a munkáltató felszámolója az elmaradt munkabért ténylegesen ki is fizeti, és az előírt járulékokat is lerója.