hirdetés
További témák

Kik azok a társas vállalkozók, és hogyan tébéznek?

  • dr. Radics Zsuzsanna társadalombiztosítási szakértő
1

Több olvasónk kérdezte: társas vállalkozónak minősül-e a társaság tagja, ha nem dolgozik a társaságban? A feltett kérdések kapcsán indokolt, hogy egy kisebb áttekintést adjunk a társas vállalkozói jogviszonyokról.

hirdetés
hirdetés

A társas vállalkozói jogviszonyokat az 1997. évi LXXX. törvény szabályozza. Társas vállalkozói jogviszony kapcsán először mindenképpen érdemes tisztázni, hogy ebben a jogviszonyban csak tag állhat. Tehát, aki nem tagja az adott társas vállalkozásnak, annál fel sem merülhet a társas vállalkozói jogviszony.

Mit tekintünk társas vállalkozásnak?

A társadalombiztosítási ellátásokról és azok finanszírozásáról szóló 1997. évi LXXX. törvény (Tbj.) alapján társas vállalkozások a következők: 

•       a közkereseti társaság,

•       a betéti társaság,

•       a korlátolt felelősségű társaság,

•       a közös vállalat,

•       az egyesülés, ideértve az európai gazdasági egyesülést is,

•       a társas vállalkozások az előtársaságként történő működés időszakában is,

•       a szabadalmi ügyvivői társaság, szabadalmi ügyvivői iroda,

•       a gépjárművezető-képző munkaközösség,

•       az oktatói munkaközösség,

•       az ügyvédi iroda, közjegyzői iroda,

•       a végrehajtói iroda,

•      az egyéni cég.

OLVASSA TOVÁBB CIKKÜNKET, amelyből megtudja, mi minősül társas vállalkozói jogviszonynak, ezt mikor és hogyan kell bejelenteni, milyen tb-terheket kell fizetni!

A teljes cikkhez előfizetőink, illetve 14 napos próba-előfizetőink férnek hozzá, ha e-mail-címük és jelszavuk megadásával belépnek az oldalra.

Ha előfizetőnk, lépjen be!

2018-ban a legjobb választás! 
Az akció feltételei a 2018. január 25-étől március 13-áig megrendelt, és 2018. március 29-éig befizetett előfizetésekre vonatkoznak.

* A termékek külön megvásárlása esetén fizetendő ár.
** A csomag megvásárlásával most akár 22 kreditpontot is szerezhet: az Adózóna.hu előfizetése után három személynek jár 2-2 kreditpont; és ha most rendel, kreditpont gyűjtő akciónk keretében további 20 kreditpontot (8+10+2 kreditpontot) gyűjthet a System Media Kft. online képzésével. Részletek>>


Hozzászólások (1)

1020Iren

A fentiekben leírtak kizárják e, hogy a KFT tagja, aki egyben az ügyvezetői feladatokat is ellátja, munkaszerződésben foglaltak szerinti - akár részmunkaidőben - és az annak megfelelő munkabér után (arányos garantált bérminimum arányos része ) fizessen járulékot? Ez örök vita a társadalombiztosítási ügyekkel foglalkozó és az adózási és könyvelési szakemberek között. Az álláspontom szerint - én könyvelő vagyok - a Ptv. szerint a Társas vállalkozás tagja mindkét tevékenységét elláthatja munkaviszonyban és részmunkaidőben, és akkor sem kell társas vállalkozóként a minimum járulékokat megfizetnie, ha máshol nincs 36 órát meghaladó jogviszonya.
Szeretném, ha erre a feltett kérdésemre pontos választ kaphatnánk, minden további vita, illetve esetleges utólagos bírságok elkerülése érdekében.
:)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR!
Ezért érdemes előfizetni!
hirdetés

Kérdések és válaszok

Adózás, ha a bíróság mondja ki a teljesítést

Antretter Erzsébet

adószakértő, mérlegképes könyvelő

Niveus Consulting Group Kft.

Személyszállítási tevékenység adózása

Juhász Tibor

okleveles nemzetközi és ellenőrzési adószakértő

2018 február
H K Sze Cs P Sz V
29 30 31 1 2 3 4
5 6 7 8 9 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28 1 2 3 4
hirdetés
FONTOS JOGSZABÁLYOK
  1. KATA és KIVA 2012. évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról
  2. Art. 2003. évi . XCII. törvény
  3. Áfa 2007. évi CXXVII. törvény
  4. Áht. 1992. évi XXXVIII. törvény
  5. EHO tv. 1998. évi LXVI. törvény az egészségügyi hozzájárulásról
  6. Ekho tv. 2005. évi CXX. törvény az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról
  7. EVA tv. 2002. évi XLIII. törvény az egyszerűsített vállalkozói adóról
  8. Helyi adó tv. 1990. évi C. törvény a helyi adókról
  9. Itv. 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről
  10. Jöt. 2003. évi CXXVII. törvény a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól
  11. Rega. tv. 2003. évi CX. törvény a regisztrációs adóról
  12. Szakhoz. tv. 2003. évi LXXXVI. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról
  13. Számv. tv. 2000. évi C. törvény a számvitelről
  14. Szja 1995. évi CXVII. törvény
  15. Szlarend 24/1995 PM rendelet
  16. Tao tv. 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról
  17. Tbj. 1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről
  18. Tbj. vhr. 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény végrehajtásáról
  19. Tny. 1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról
  20. Tny. vhr. 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról

Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

X