Ki minősül nyugdíjasnak az ekhotörvény alkalmazásában?

Megosztás Tetszik

Több szempontból is komoly jelentőséggel bír az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról (ekho) szóló törvény vonatkozásában a nyugdíjas státusz.

Egyrészt a nyugdíjasnak minősülő személytől 15 százalék helyett csak 11,1 százalékos mértékű ekhót [ekhotörvény 4. § (2) bekezdése] kell levonnia a kifizetőnek, mivel őt már nem terheli a 3,9 százalékos mértékű nyugdíjjárulékrész. Ennek persze ára is van, nevezetesen, hogy így az öregségi nyugdíjas e tevékenysége alapján nem jogosult 0,5 százalékos nyugdíjnövelésre. Ugyanakkor, ha korhatárt be nem töltött nyugdíjasként kereseti korlát vonatkozik rá, e jövedelmét nem kell figyelembe venni a kereseti korlát számítása során.

Másrészt a nyugdíjas státusz az általános szabályok szerint adózott éves jövedelem hiányában is évi 60 milliós bevételi összeghatárig jogosít az ekho szerinti adózás választására a törvény 3. paragrafus (1) bekezdésének b) pontja, illetve a (4) bekezdés c) pontja alapján.

Ezen túlmenően, ha a magánszemély munkaviszonyból szerzett jövedelmére tekintettel választja ezt az adózási lehetőséget, akkor nyugdíjas voltára tekintettel másutt fennálló munkaviszonyára vonatkozó igazolás nélkül teljes (tehát nem csak a minimálbért meghaladó) jövedelme tekintetében vállalhatja az ekho szerinti adózást a 3. paragrafus (7) bekezdésének a) pontja alapján.      

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, amelyből megtudhatja, kit kell az ekhotörvény alkalmazásában nyugdíjasnak tekinteni, és milyen anomáliák vannak a jogszabályokban.

A teljes cikkhez előfizetőink, illetve 14 napos próba-előfizetőink férnek hozzá, ha email-címük és jelszavuk megadásával belépnek az oldalra.