Ki minősül diáknak – nem egységes a szabályozás

Megosztás Tetszik

Járulékfizetési szempontból az egyéni és társas vállalkozók, illetve a diákszövetkezet tagjainak munkavégzése esetében van meghatározó jelentősége annak, ha az érintett vállalkozó vagy munkavállaló egyben „diáknak” minősül.

Ugyanakkor az idevágó jogszabályok [1997. évi LXXX törvény (Tbj.), illetve 2011. évi CLVI. törvény (Eat.)] nem definiálják általános érvénnyel, kit kell diáknak tekinteni, míg az egyes jogszabályhelyekhez tartozó meghatározások nincsenek összhangban egymással.

Az egyéni és társas vállalkozó járulékfizetését két szempontból befolyásolja, ha a vállalkozó diák:
– egyrészt nem terheli havi minimális adó- és járulékfizetési kötelezettség, másrészt
– nem kell a 1,5 százalékos egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot megfizetnie.

A havi minimális adó- és járulékfizetési kötelezettség tekintetében az Eat. törvény 458. § (5) bekezdése, illetve 31. § (4) bekezdésének b) pontja rendelkezik, míg a munkaerő-piaci járulék alóli mentességről a Tbj. 25/A. § b) pontja.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, hogy megtudja, milyen "diák"-meghatározást használnak az egyes jogszabályok és milyen ellentmondások merülnek fel az egyes jogszabályhelyek között!