hirdetés
További témák

Kellemetlen fordulat: amikor magasabb a járulékalap a vártnál

  • Széles Imre, társadalombiztosítási szakértő

Főszabály szerint az egyéni vállalkozó a kivét (az átalányadózó esetében az átalányadó alapja), míg a társas vállalkozó a tagi jövedelem után köteles megfizetni a szociális hozzájárulási adót, illetve az egyéni járulékokat. Mindez a biztosított (tehát kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő) és többes jogviszonyban nem álló vállalkozók vonatkozásában annyival egészül ki, hogy a havonta fizetendő szociális hozzájárulási adó alapja nem lehet kevesebb, mint a minimálbér (garantált bérminimum) 112,5 százaléka, az egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék havi alapja nem lehet kisebb, mint a minimálbér (garantált bérminimum) 112,5 százaléka, és végül a 10 százalékos nyugdíjjárulék alapjának el kell érnie a minimálbér (garantált bérminimum) összegét.

hirdetés
hirdetés

A vázolt szabály – amit egyébként minimális adó- és járulékfizetési kötelezettségnek szoktunk nevezni – alapesetben azt jelenti, hogy egy szakképzettséget nem igénylő tevékenységet folytató vállalkozónak éves szinten legalább

  • 12 x 138 000 x 100% = 1 656 000 forint után meg kell fizetnie a nyugdíjjárulékot,
  • 12 x 138 000 x 150% =2 484 000 forint után a 8,5 százalékos egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot, illetve
  • 12 x 138 000 x 112,5% =1 863 000 forint után a 19,5 százalékos szociális hozzájárulási adót, azzal, hogy

amennyiben a tényleges járulékalapot képező jövedelme ennél több, akkor a kötelezettségeknek e magasabb összeg után kell leróni.

Csakhogy – és ezt a problémát nem egy Olvasónk felvetette, illetve nehezményezte már – könnyen megtörténhet, hogy az adott évben ténylegesen megfizetendő kötelezettségek alapja meghaladja a mind az éves minimális, mind pedig az éves tényleges járulékalapot. Túl azon, hogy ez többletterhet jelent, kifejezetten „kellemetlen” következményekkel járhat a kereseti korláttal érintett vállalkozók esetében.

OLVASSA TOVÁBB CIKKÜNKET, hogy megtudja, mi okozza a járulékalap és a fizetési kötelezettség növekedését!

A teljes cikkhez előfizetőink, illetve 14 napos próba-előfizetőink férnek hozzá, ha e-mail-címük és jelszavuk megadásával belépnek az oldalra.

Ha előfizetőnk, lépjen be!

2018-ban a legjobb választás! 
Az akció feltételei a 2018. január 25-étől március 13-áig megrendelt, és 2018. március 29-éig befizetett előfizetésekre vonatkoznak.

* A termékek külön megvásárlása esetén fizetendő ár.
** A csomag megvásárlásával most akár 22 kreditpontot is szerezhet: az Adózóna.hu előfizetése után három személynek jár 2-2 kreditpont; és ha most rendel, kreditpont gyűjtő akciónk keretében további 20 kreditpontot (8+10+2 kreditpontot) gyűjthet a System Media Kft. online képzésével. Részletek>>


Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR!
Ezért érdemes előfizetni!
hirdetés

Kérdések és válaszok

Adózás, ha a bíróság mondja ki a teljesítést

Antretter Erzsébet

adószakértő, mérlegképes könyvelő

Niveus Consulting Group Kft.

Személyszállítási tevékenység adózása

Juhász Tibor

okleveles nemzetközi és ellenőrzési adószakértő

2018 február
H K Sze Cs P Sz V
29 30 31 1 2 3 4
5 6 7 8 9 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28 1 2 3 4
hirdetés
FONTOS JOGSZABÁLYOK
  1. KATA és KIVA 2012. évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról
  2. Art. 2003. évi . XCII. törvény
  3. Áfa 2007. évi CXXVII. törvény
  4. Áht. 1992. évi XXXVIII. törvény
  5. EHO tv. 1998. évi LXVI. törvény az egészségügyi hozzájárulásról
  6. Ekho tv. 2005. évi CXX. törvény az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról
  7. EVA tv. 2002. évi XLIII. törvény az egyszerűsített vállalkozói adóról
  8. Helyi adó tv. 1990. évi C. törvény a helyi adókról
  9. Itv. 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről
  10. Jöt. 2003. évi CXXVII. törvény a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól
  11. Rega. tv. 2003. évi CX. törvény a regisztrációs adóról
  12. Szakhoz. tv. 2003. évi LXXXVI. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról
  13. Számv. tv. 2000. évi C. törvény a számvitelről
  14. Szja 1995. évi CXVII. törvény
  15. Szlarend 24/1995 PM rendelet
  16. Tao tv. 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról
  17. Tbj. 1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről
  18. Tbj. vhr. 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény végrehajtásáról
  19. Tny. 1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról
  20. Tny. vhr. 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról

Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

X