hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Nincs 40 év szolgálati idő. Jogosult lehet nők kedvezményes nyugdíjára?

  • Széles Imre, társadalombiztosítási szakértő

A feltett kérdés talán provokatívnak tűnik, hiszen még a nyugdíjbiztosítással érdemben nem foglalkozók is tudják, hogy a nők kedvezményes nyugdíjazásához szükséges jogosultsági idő szabályai lényegesen szigorúbbak, mint a szolgálati idő szabályai. Másként fogalmazva minden jogosultsági időként elismert időtartam szolgálati idő, de nem minden szolgálati idő minősül jogosultsági időnek. Gondoljunk például a megállapodás alapján szerzett szolgálati időre vagy éppen (az 1998. január 1. előtt folytatott) felsőfokú tanulmányok idejére.

Ennek ellenére írásunk címe mégis valós lehetőséget vet fel. Így például teljesen életszerű, hogy egy 40 éves jogosultsági időre tekintettel nyugdíjassá vált nő számára a nyugdíj alapjául szolgáló átlagkeresetének nem a 80 százalékában (ez a szorzó tartozik ugyanis a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. (Tny.) törvény 1. számú melléklete értelmében a 40 év szolgálati időhöz) kerül megállapításra a havi nyugellátása, hanem csak ennél kisebb mértékű (például 37 évéhez tartozó 75,5 százalékos) szorzó alkalmazásával.

Ennek oka az arányos szolgálati időre vonatkozó (Tny. 39. §) szabályokban keresendő. Az említett jogszabályi hely szerint, ha a biztosítottnak a Tbj. 5. §-a (1) bekezdésének a)–b), g) pontja és a (2) bekezdése szerinti biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonya keretében – ide nem értve a munka törvénykönyve (Mt.) értelmében teljes munkaidőben, illetőleg az adott munkakörre irányadó, jogszabályban meghatározott munkaidőben foglalkoztatottakat – elért nyugdíjjárulék-alapot képező jövedelme a minimálbérnél kevesebb, akkor a 20. §-ának alkalmazása során (az 1996. december 31-ét követő időszak tekintetében) a biztosítási időnek csak az arányos időtartama vehető szolgálati időként figyelembe. Ebben az esetben a szolgálati idő és a biztosítási idő aránya azonos a nyugdíjjárulék alapját képező kereset, jövedelem és a mindenkori érvényes minimálbér arányával. 

Például, ha egy heti 20 órás munkaidővel rendelkező munkaviszonyban álló dolgozó havi keresete 100 ezer forInt, akkor egy év alatt – felételezve, hogy folyamatos a biztosítása, illetve munkavégzése – 2017. évi arányos szolgálati ideje a következők szerint alakul: éves munkabére: 12 x 100 000 = 1 200 000 forint. A minimálbér éves összege: 12 x 127 500 = 1 530 000 forint. Arányos szolgálati idő: 1 200 000/1 530 000 = 0,7843 x 365= 286 nap.

OLVASSA TOVÁBB CIKKÜNKET, hogy megtudja, milyen esetekben kell alkalmazni az arányos szolgálati idő számítási szabályait!

A teljes cikkhez előfizetőink, illetve 14 napos próba-előfizetőink férnek hozzá, ha email-címük és jelszavuk megadásával belépnek az oldalra.

A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A teljes cikket előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink olvashatják el! Emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

EU-s számla áfásan

Bunna Erika

adótanácsadó

Magyar–Japán egyezmény

Horváthné Szabó Beáta

adószakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 április
H K Sze Cs P Sz V
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 1 2 3 4 5

Együttműködő partnereink