hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Járulékszabályok a munkaviszony megszűnése utáni kifizetéseknél

  • Széles Imre, társadalombiztosítási szakértő

Gyakran előfordul, hogy volt munkavállaló számára – tehát a biztosítási jogviszony megszűnését követően – kell a munkáltatónak valamilyen juttatást vagy elmaradt bért kifizetnie. Az ezekhez kapcsolódó közterhek megállapítása és bevallása során könnyen el lehet bizonytalanodni; különösen igaz ez az egyéni járulékokra, amelyekhez ellátás is kötődik.

Az 1997. évi LXXX. törvény (Tbj.) 18. paragrafusának (5) bekezdése alapelvként leszögezi, hogy a járulékokat a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony megszűnését követően kifizetett járulékalapot képező jövedelem után is meg kell fizetni, mégpedig a kifizetéskor irányadó járulékmértékeket alkalmazva.

Ezt a szabályt a Tbj. végrehajtását segítő 195/1997. kormányrendelet néhány előírása árnyalja, illetve szinte megismételve megerősíti. A jogszabályhely

– (2) bekezdése szerint az esedékességet követő időpontban kifizetett járulékalapot képező jövedelmet (elmaradt követelés) az egyéni járulékfizetési kötelezettség megállapításánál arra az időszakra kell figyelembe venni, amelyre azt kifizették,

– (4) bekezdés szerint a járulékalap megállapításánál a járulékalapot képező jövedelmet akkor is számításba kell venni, ha annak kifizetésére a biztosítási jogviszony megszűnését követően kerül sor,

– 5) bekezdése szerint a biztosítással járó jogviszony megszűnését követően, e jogviszony alapján juttatott járulékalapot képező jövedelmet úgy kell figyelembe venni, mintha annak kifizetésére a jogviszony megszűnése napján került volna sor,

– (6) bekezdése szerint biztosítás szünetelése alatt – a szünetelést megelőzően fennálló biztosítással járó jogviszony alapján – kifizetett járulékalapot képező jövedelmet úgy kell figyelembe venni, mintha annak kifizetésére a szünetelés kezdő napját megelőző napon került volna sor, és végül

– a (7) bekezdés értelmében nem kell járulékalapot képező jövedelemként figyelembe venni azt a jövedelmet, amelynek kifizetése (juttatása) olyan időszakra tekintettel történik, amely időszakban a Tbj. 11. paragrafusa, a 11/A paragrafusa, a 11/B paragrafusa vagy a 13. paragrafusa alapján nem állt fenn biztosítási jogviszony, függetlenül a kifizetés (juttatás) időpontjától.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, amelyben sorra vesszük, mit is jelentenek ezek a szabályok.

A teljes cikkhez előfizetőink, illetve 14 napos próba-előfizetőink férnek hozzá, ha e-mail-címük és jelszavuk megadásával belépnek az oldalra.

A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A teljes cikket előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink olvashatják el! Emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Színházjegy elszámolása

Gyüre Ferenc

adótanácsadó

Ez engem is érdekel Ez engem is érdekel

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 április
H K Sze Cs P Sz V
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 1 2 3 4 5

Együttműködő partnereink