hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Eldőlt: végleg beszántja a kormány a korkedvezményes nyugdíjat

  • adozona.hu

Véglegesen megszüntetné a kormány a korkedvezményes nyugdíjjogosultság-szerzési lehetőséget – derül ki a Magyarország 2015. évi költségvetését megalapozó törvényjavaslatból, amelyet csütörtökön este terjesztett a kormány az Országgyűlés elé.

Hiába tiltakoznak úton útfélen – a mai napon az Országház előtt – az érintett szakmák képviselői, valamint a velük szolidaritók, nem tartaná meg a kormány a korkedvezményes nyugdíjrendszert. A 2012. évi CCVIII. törvény 68. §-a átmenetileg 2014. december 31-éig terjesztette ki a korkedvezmény szerzését, és a már megszerzett jogosultság érvényesítését korhatár előtti ellátás formájában.

A kormány a korábban rögzítettekhez ragaszkodva 2015. január 1-jétől megszüntetnéa a korkedvezmény rendszerét, s azzal párhuzamosan az ellátásra való jogosultság alapját képező járulékfizetési kötelezettséget is – egyebek mellett az erre vonatkozó rendelkezéseket is tartalmazza a T/2141. számon benyújtott törvényjavaslat. A javaslat tartalmazza a Tbj. minden olyan rendelkezésének hatályon kívül helyezését, amely a korkedvezmény-biztosítási járulékkal összefügg.

Hatályát veszti a 18. § 18 (1) bekezdés e) pontja, amely arról szól, hogy foglalkoztató a külön jogszabályban meghatározott korkedvezményre jogosító munkakörben foglalkoztatott, saját jogú nyugdíjasnak nem minősülő biztosított, illetőleg kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő társas vállalkozó után, valamint a korkedvezményre jogosító munkakörben vállalkozói tevékenységet végző biztosított egyéni vállalkozó korkedvezmény-biztosítási járulékot fizet.

Eltörlik a 19. § (6) bekezdését is, így megszűnik a foglalkoztató és az egyéni vállalkozó által fizetendő 13 százalékos korkedvezmény-biztosítási járulék is, amelynek megfizetésével a munkáltatók kvázi megvásárolták az alkalmazottaik számára a kedvezményes nyugdíjlehetőséget. Emiatt nagyjából 20 milliárd forint esik ki a költségvetésből.

Azt egyelőre nem lehet tudni, hogy a jelenlegi rendszer eltörlése azt jelenti-e, hogy a jövőben semmiféle kedvezményben nem részesülhetnek a szervezet fokozott igénybevételével járó, továbbá az egészségre ártalmas munkát végzők. Évek óta halogatják az egymást követő kormányok a korkedvezményes nyugdíjra vonatkozó új szabályok megalkotását, ezidáig a részükről nem látott napvilágot semmiféle erre vonatkozó koncepció.

Pont két évvel ezelőtt látott napvilágot az a hír, hogy kockázatelemzésen alapuló foglalkoztatáspolitikai ellátás léphet a helyébe az akkor még 2012. december végén megszüntetni tervezett korkedvezményes nyugdíjjogosultság-szerzési lehetőség helyébe. Azóta mindössze annyi történt, hogy minden évben egy évvel meghosszabbította a kormány a jogosultság-szerzési lehetőség végső dátumát.

Az akkori értesülések szerint nem az elavult jegyzékben meghatározott munkakörökhöz, hanem foglalkozási ártalmakhoz kötődne az öregségi nyugdíjkorhatár előtti korkedvezményes ellátás. A szakszervezetek egyetértettek azzal, hogy meg kell változtatni azokat a szabályokat, amelyek jelenleg meghatározzák, mi minősül egészségre ártalmas munkavégzésnek. Véleményük szerint sem elsősorban a munkakörök, hanem a munkakörülmények alapján kellene veszélyesnek minősíteni a munkavégzést.

A kormány a szakszervezetek által kezdeményezett többszöri egyeztetés után sem állt elő új javaslattal, kitart amellett, hogy az év végéig lehet jogosultságot szerezni korkedvezményre, január elsejétől megszűnik ez a lehetőség.

Bár korkedvezményt 2014. december 31-ig lehet szerezni, ez nem jelenti azt, hogy ezen dátumot követően nem lehet megállapítani nyugdíjszerű ellátást az addig szerzett korkedvezmény alapján. A korkedvezmény ugyanis szerzett jog, ezért azt időbeli korlátozás nélkül érvényesítheti az adott személy. A megszerzett korkedvezmény alapján az érintett magánszemélyre irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig annyi évvel korábban lehet korhatár előtti ellátást megállapítani, ahány év korkedvezményt szerzett.

A születési éve alapján irányadó öregségi nyugdíjkorhatárhoz képest kétévnyi korkedvezményt szerez az a férfi, aki legalább 10, és az a nő, aki legalább 8 éven át korkedvezményre jogosító munkakörben, illetve legalább 6 éven át egy légköri nyomásnál nagyobb nyomású légtérben dolgozott. A korkedvezmény további egy-egy év a korkedvezményre jogosító munkakörben végzett minden újabb 5, nőknél 4, illetőleg az egy légköri nyomásnál nagyobb nyomású légtérben végzett minden újabb 3 évi munka után.

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Unión belüli jövedelem adózása, árfolyama II.

Horváthné Szabó Beáta

adószakértő

Revolut

Hunyadné Szűts Veronika

igazságügyi adó- és járulékszakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 április
H K Sze Cs P Sz V
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 1 2 3 4 5

Együttműködő partnereink