Büntethető is, meg nem is a munka- és bérügyi iratmegőrzés megsértése

Megosztás Tetszik

Ellentmondásosak a munkaügyi és bérelszámolási dokumentumok megőrzésére vonatkozó jogszabályok. Súlyos bírságot kaphat a nyakába az, aki nem teljesíti e kötelezettségét, ugyanakkor elég egyszerűen ki is lehet bújni a büntetés alól.

Egy korábbi írásában az Adózóna részletesen kifejtette, hogy az adózás rendjéről szóló törvény, illetve a számviteli törvény előírásai alapján meddig kell az adózással kapcsolatos iratokat megőriznie a vállalkozásnak, kitérve arra is, hogy a bér- és munkaügyi analitikákra nem vonatkozik az 5, illetve 8 éves megőrzési idő, azok soha nem selejtezhetők.

S valóban, az említett körbe tartozó dokumentumokra jóval az elévülési időn túl is szükség lehet nyugdíjjogosultság, illetve ehhez kapcsolódó adatszolgáltatási kötelezettség vonatkozásában.

Ez kissé ellentmondásosnak tűnhet, hiszen foglalkoztatóknak a biztosítottakra vonatkozó adatszolgáltatást (NYENYI) 2010-ben (a 2009. évre) kellett utoljára teljesítenie, az ezt követő időszakra a szükséges adatokat a bevallások adatai alapján a NAV szolgáltatja.

Ugyanakkor az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvénnyel és a megtakarítások ösztönzésével összefüggő törvénymódosításokról szóló 2009. évi CXVI. törvény 148. § (6) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a 2010. január 1-jét megelőző időszak tekintetében a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. (Tny.) törvény  – 2010. december 31-én hatályos – b) pontjában foglaltak 2010. december 31-ét követően is alkalmazhatók.

OLVASSA TOVÁBB CIKKÜNKET, hogy megtudja, pontosan mik az előírások a bér- és munkaügyi dokumentumok megőrzésére!
A teljes cikkhez előfizetőink és az oldalunkon próbaregisztrálók (korlátozott ideig) férnek hozzá, ha email-címük és jelszavuk megadásával belépnek az oldalra.