hirdetés
További témák
Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Egyszerűsített foglalkoztatás: ami nem esik jogszabályi korlátozás alá

  • Széles Imre, társadalombiztosítási szakértő
2

Mi történik abban az esetben, ha az egyszerűsített foglalkoztatás megfelel valamennyi jogszabályi előírásnak, ugyanakkor az alkalmi munkavállaló díjazása tekintetében a kötelező mértékhez viszonyítva jelentősen a munkavállaló javára tér el? – cikkünkből megtudhatja.

hirdetés
hirdetés

Az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény (Efo. tv.) meglehetősen szigorú – és a munkaadók által többé-kevésbé jól ismert – keretek közé szorítja a kedvezményes közteherrel járó egyszerűsített foglalkoztatás lehetőségét.

A jogszabály 1. § (2) és (3), valamint (4) bekezdése meghatározza az egyszerűsített foglalkoztatás keretében alkalmazható munkavállalók létszámát, amely a munkáltató statisztikai állományi létszámától függ. 

E korlát alól ugyanezen szakasz (4a) bekezdése a szociális szövetkezeteket teljes egészében, a többi munkaadót pedig a filmipari statiszták vonatkozásában mentesíti.

Ezzel párhuzamosan a törvény 2. § 1-3. alpontja definiálja a mezőgazdasági idénymunka, turisztikai idénymunka, illetve az alkalmi munka fogalmát, és maximalizálja, hogy ugyanaz a munkavállaló adott időszakban hány napon keresztül létesíthet ilyen jellegű jogviszonyt ugyanazzal a foglalkoztatóval.

És végül az utolsó korlátozó szabály [4. § (2) bekezdése], hogy filmipari statiszta alkalmi munkából származó napi nettó jövedelme nem haladhatja meg a 12 000 forintot.

Amennyiben a foglalkoztatás nem lép túl az előzőekben említett kereteken – és megfelel az egyéb jogszabályi előírásoknak is –, akkor a munkáltató a foglalkoztatottak után kedvezményes közteherfizetésre jogosult. 

Így, az Efo. tv. 8. § (2) bekezdése értelmében mezőgazdasági és turisztikai idénymunka esetén napi 500 forintot, alkalmi munka esetén napi 1000 forintot, míg a filmipari statiszták esetében napi 3000 forintot kell munkavállalóként lerónia.

Ugyanakkor, ha nem tartja be az említett szabályokat [tehát még egyszer: az Efo. tv. 1. § (2)–(4) bekezdésében, a 2. § 1-3. alpontjában valamint a 4. § (2) bekezdésében foglaltakat], akkor a Tbj. illetve az Szja törvény általános szabályait kell alkalmaznia a foglalkoztatással összefüggésben.

[És persze a szociális hozzájárulási adó törvény szabályait is, hiszen az Efo. tv. 8. § (3) bekezdésében említett társadalombiztosítási járulékot ez a kötelezettség váltotta fel, ahogy nagyon régóta nem kell magánnyugdíjpénztári tagdíjat sem vonni a biztosítottaktól.]

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, hogy megtudja, mi történik abban az esetben, ha a foglalkoztatás „betű szerint” megfelel valamennyi előzőekben említett szabálynak, ugyanakkor az alkalmi munkavállaló díjazása tekintetében a kötelező mértékhez viszonyítva jelentősen a munkavállaló javára tér el!

A teljes cikkhez előfizetőink illetve 14 napos próba-előfizetőink férnek hozzá, ha email-címük és jelszavuk megadásával belépnek az oldalra.

Ha előfizetőnk, lépjen be!

Ha most fizet elő, ünnepi akciónkban 25%-os HVG Könyvkupont kap, ezen kívül részt vesz a sorsoláson, ahol 10 db 10.000 forint értékű Douglas vásárlási utalványt, 10 db tea csomagot (tea válogatás és A nagy teakönyv), valamint 10 db csokoládé csomagot (csokoládé válogatás és a Csokoládémánia című könyv) sorsolunk ki! Az akció feltételei a 2017. augusztus 15-étől szeptember 28-áig megrendelt, és 2017. október 10-éig befizetett előfizetésekre vonatkoznak.

Részletek »

* A termékek külön megvásárlása esetén fizetendő ár.
** Az Adózóna.hu előfizetése után három személynek jár 2-2 kreditpont, amelyet elszámolhat a szakképzésébe. A kreditpontok kedvezettjeinek neve és regisztrációs száma a befizetés után kiküldött számlán lesz feltüntetve.


Hozzászólások (2)

rendre

Én ezt olvastam:
"8. Egyszerűsített foglalkoztatás keretében az 1000 Ft-os vagy 500 Ft-os közteher erejéig maximálisan kifizethető napi munkabér összege 2017-ben: 11 740 Ft/nap/fő. Természetesen ennél magasabb összegű munkabér is kifizetésre kerülhet, mely költségként is elszámolható, csupán további adófizetési kötelezettséggel kell számolni:"

polonkaizs

Tisztelt Szakértő!
Véleményem szerint a mentesített jövedelem kiszámításánál nem kell 78%-al számolni. Azaz a példájában a 100.000,- Ft-ból a teljes 7.410,- Ft-ot kell levonni, és a fennmaradó 92.590,- Ft-ra kell megfizetni a 15%-os SZJA-t! Idézet a NAV 46.sz. információs füzetéből: "...a garantált bérminimum napibérként (17) meghatározott összegének szorzatát (e szorzat a továbbiakban: mentesített keretösszeg).
(17) A napibér a 430/2016. (XII. 15.) Korm. rendelet 2. § (1) bekezdés a) pontja és (2) bekezdés a) pontja alapján 2017. január 1-jétől 5 870 forint, valamint a legalább középfokú iskolai végzettséget illetve középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló esetén 7 410 forint."
Üdvözlettel,
Polonkai Zsuzsanna

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR!
Ezért érdemes előfizetni!
hirdetés

Kérdések és válaszok

Pénztárgép-kötelezettség

Szolnoki Béla

adószakértő, könyvvizsgáló

Villanyszerelési tevékenység bejelentése

Juhász Tibor

okleveles nemzetközi és ellenőrzési adószakértő

Erdőgazdálkodó – telephely

Szipszer Tamás

adószakértő

2017 augusztus
H K Sze Cs P Sz V
31 1 2 3 4 5 6
7 8 9 10 11 12 13
14 15 16 17 18 19 20
21 22 23 24 25 26 27
28 29 30 31 1 2 3
hirdetés
FONTOS JOGSZABÁLYOK
  1. KATA és KIVA 2012. évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról
  2. Art. 2003. évi . XCII. törvény
  3. Áfa 2007. évi CXXVII. törvény
  4. Áht. 1992. évi XXXVIII. törvény
  5. EHO tv. 1998. évi LXVI. törvény az egészségügyi hozzájárulásról
  6. Ekho tv. 2005. évi CXX. törvény az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról
  7. EVA tv. 2002. évi XLIII. törvény az egyszerűsített vállalkozói adóról
  8. Helyi adó tv. 1990. évi C. törvény a helyi adókról
  9. Itv. 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről
  10. Jöt. 2003. évi CXXVII. törvény a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól
  11. Rega. tv. 2003. évi CX. törvény a regisztrációs adóról
  12. Szakhoz. tv. 2003. évi LXXXVI. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról
  13. Számv. tv. 2000. évi C. törvény a számvitelről
  14. Szja 1995. évi CXVII. törvény
  15. Szlarend 24/1995 PM rendelet
  16. Tao tv. 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról
  17. Tbj. 1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről
  18. Tbj. vhr. 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény végrehajtásáról
  19. Tny. 1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról
  20. Tny. vhr. 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról

Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

X