hirdetés
További témák
Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Gyermekneveléssel töltött évek: mi számít a nyugdíjnál?

  • adozona.hu

Időről-időre felmerül a kérdés, hogy mi számít bele a nyugdíjba vonuló nők 40 évébe, s mi a különbség jogosultsági és szolgálati idő között. A gyermekneveléssel töltött idő pontos meghatározása sem egyértelmű sokak számára.

hirdetés

Mára már közismert az a szabályozás, hogy öregségi teljes nyugdíjra életkortól függetlenül jogosult lehet az a nő, aki legalább 40 év jogosultsági idővel (nem szolgálati idővel) rendelkezik.

Jogosultsági időnek minősül:

- keresőtevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonnyal (főszabályként legalább 32 év szükséges), valamint a gyermekvállaláshoz, a gyermekneveléshez kapcsolódóan
- a terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban (ezen a jogcímen legfeljebb 8 év számítható be) és
 - a súlyosan fogyatékos vér szerinti vagy örökbefogadott gyermekre tekintettel megállapított ápolási díjban (ezen a jogcímen legfeljebb 10 év számítható be)

eltöltött idővel szerzett szolgálati idő.

Az előzőekben a gyermekvállalással, gyermekneveléssel szerzett szolgálati időknél kizárólag az ápolási díj vonatkozásában feltétel a vér szerinti vagy örökbefogadott gyermek, így egyértelmű, hogy a terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban eltöltött idő az érintett számára - minden további feltétel nélkül – jogosultsági időnek minősül.

Az előzőek szerinti jogosultsági idők elismerése során azonban figyelemmel kell lenni arra, hogy a gyermekek után járó felsorolt ellátásokról rendelkező külön jogszabályok milyen jogcímen teszik lehetővé adott ellátás igénybevételét.

A vonatkozó jogszabályok alapján az örökbefogadó és a nevelőszülő, valamint a nagyszülő is jogosult az előzőekben felsorolt egyes gyermekgondozási ellátások igénybevételére, ezen kívül a nyugdíjtörvény ezen ellátások időtartamának jogosultsági időként történő beszámítását nem korlátozza kizárólag a vér szerinti gyermekre. Továbbá az új intézmény bevezetésének céljából és indoklásából is az állapítható meg, hogy a nők kettős, családi és munkahelyi szerepvállalásának elismerése érdekében a gyermekneveléssel összefüggő időszakok beszámítása a vér szerinti, az örökbefogadott és a nevelt gyermek közötti különbségtétel nélkül indokolt.

A szolgálati idő, illetve jogosultsági idő elismerése során

- az örökbefogadott gyermek címén folyósított terhességi-gyermekágyi segély, gyermekgondozási díj és gyermekgondozási segély folyósításának időtartamát, valamint

- a nevelt gyermekre tekintettel folyósított gyermekgondozási segély és gyermeknevelési támogatás, valamint az 1975. évi  II. törvény alapján a nevelőszülő részére megállapított gyermekgondozási díj folyósításának időtartamát,
( Az 1975. évi II. törvény végrehajtásáról rendelkező 3/1975 (VI.14.) SZOT Szabályzat 1985. március 1-jétől, illetve a 89/1990.(V.1.) MT rendelet 1996. április 30-áig hatályos szövege a gyermekgondozási díj megállapítását lehetővé tette a nevelőszülő részére is, ezért az ebben az időszakban a nevelt gyermekre tekintettel folyósított gyermekgondozási díj időtartamát szintén jogosultsági időként lehet elismerni. E körhöz tartozik; a nevelőszülő jogosultságától el kell azonban különíteni a hivatásos nevelőszülő jogosultságát, tekintettel arra, hogy a hivatásos nevelőszülő munkaviszony jellegű jogviszonyban áll, tehát számára ezen időszak keresőtevékenységgel járó biztosítási jogviszonyként minősül jogosultsági időnek.) továbbá

- az unokára tekintettel a nagyszülő részére 2001. január 1-jétől megállapított gyermekgondozási segély folyósításának időtartamát (A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. tv. 2001. május 1-jétől hatályos 20/A.§ (1) bekezdése a gyermekgondozási segély megállapítását a szülő jogán a nagyszülő részére is megengedi)  a vér szerinti gyermekkel azonos módon jogosultsági időként kell elismerni.

A gyermekneveléssel eltöltött idő további elismerését szolgálja, hogy a kedvezményes nyugdíjazás jogosultsági feltételeként meghatározott jogosultsági idő (a 32, illetve 30 év) – ha a jogosult a saját háztartásában öt gyermeket nevelt egy évvel, minden további gyermek esetén további egy-egy évvel, de összesen legfeljebb hét évvel csökken.

E további kedvezmény alkalmazása során a saját háztartásban nevelt, de nem vér szerinti gyermeket nem lehet figyelembe venni, tekintettel arra, hogy a jogszabály saját háztartásban nevelt gyermeknek csak a vér szerinti vagy örökbefogadott gyermeket tekinti.

Molnár László

Az előfizetéssel elérhető tartalmak között további cikkeket olvashat a témáról.

Válasszon csomagajánlataink közül:

Ha előfizetőnk, lépjen be!

Ha most fizet elő, részt vesz a sorsoláson is, ahol két főre és két éjszakára szóló kupont nyerhet a veszprémi OLIVA Hotel & Étterembe, félpanziós ellátással! Az akció feltételei a 2016. december 1-jétől 2017. január 4-éig megrendelt, és 2017. január 17-éig befizetett előfizetésekre vonatkoznak.
* A termékek külön megvásárlása esetén fizetendő ár.
** Az Adózóna.hu előfizetése után három személynek jár 2-2 kreditpont, amelyet elszámolhat a szakképzésébe. A kreditpontok kedvezettjeinek nevét és regisztrációs számát a rendeléskor megadott adatokkal a befizetés után kiküldött számlán tüntetjük fel.


TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR!
Ezért érdemes előfizetni!
hirdetés

Kérdések és válaszok

Besorolás 2.

Bagdi Lajos

Adótanácsadás Üzletágvezető

Niveus Consulting Group Kft

Katás cseden

Széles Imre

tb-szakértő

Tb – csekkes befizetés

Széles Imre

tb-szakértő

2016 december
H K Sze Cs P Sz V
28 29 30 1 2 3 4
5 6 7 8 9 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28 29 30 31 1
hirdetés
FONTOS JOGSZABÁLYOK
  1. KATA és KIVA 2012. évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról
  2. Art. 2003. évi . XCII. törvény
  3. Áfa 2007. évi CXXVII. törvény
  4. Áht. 1992. évi XXXVIII. törvény
  5. EHO tv. 1998. évi LXVI. törvény az egészségügyi hozzájárulásról
  6. Ekho tv. 2005. évi CXX. törvény az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról
  7. EVA tv. 2002. évi XLIII. törvény az egyszerűsített vállalkozói adóról
  8. Helyi adó tv. 1990. évi C. törvény a helyi adókról
  9. Itv. 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről
  10. Jöt. 2003. évi CXXVII. törvény a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól
  11. Rega. tv. 2003. évi CX. törvény a regisztrációs adóról
  12. Szakhoz. tv. 2003. évi LXXXVI. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról
  13. Számv. tv. 2000. évi C. törvény a számvitelről
  14. Szja 1995. évi CXVII. törvény
  15. Szlarend 24/1995 PM rendelet
  16. Tao tv. 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról
  17. Tbj. 1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről
  18. Tbj. vhr. 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény végrehajtásáról
  19. Tny. 1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról
  20. Tny. vhr. 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról

Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

X