hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Új versenyjogi, perrendtartási, csődeljárási szabályok jönnek

  • MTI

A határokon átnyúló fizetésképtelenségi eljárások hatékonyabbá tételéről, versenyjogi törvénymódosításokról, az új polgári perrendtartási szabályokról, illetve a bírósági eljárások költségkedvezményéről is szavazott ma a parlament.

Hatékonyabbá válhatnak a határokon átnyúló csődeljárások

Uniós irányelvekkel összhangban tette hatékonyabbá a határokon átnyúló fizetésképtelenségi eljárásokat, a csőd-, illetve felszámolási eljárásokat a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény jogharmonizációs célú módosításáról szóló törvényjavaslat elfogadásával.

A változtatás a több tagállamban működő társaságok esetében teremti meg a jogi keretet a fizetésképtelenségi szakértők és a bíróságok munkájának összehangolásához, elsősorban a bajba került cégek reorganizációját és nem azok felszámolását tartva szem előtt.

A jövőben egy vállalat székhelye nem helyezhető át a kedvezőbb csődeljárás reményében egy másik tagállamba. Ezt biztosítja a vállalkozás valós központjának megállapíthatósága. Azokban a székhelytől eltérő tagállamokban, ahol az érintett cégnek telephelye van, másodlagos eljárások indulhatnak az adós vagyonának elkülönítése érdekében, hogy abból a hitelezők kifizethetők legyenek.

Létrejön a tagállami fizetésképtelenségi nyilvántartás, amelynek adatbázisából 2018 nyarától az interneten is kereshetők lesznek az adatok, sőt később, a tagállamok adatbázisait összekapcsoló felületen bármely tagállamból lekérhetők lesznek az információk.

Hetvenhárom jogszabály változik az új polgári perrendtartás nyomán

Hetvenhárom törvény változik a jövő januárban életbe lépő új polgári perrendtartási törvény nyomán. Módosulnak a többi között az illetékekről, a közjegyzőkről, a csődeljárásról, az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról, a bírósági végrehajtásról, a nemzetbiztonsági szolgálatokról, a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról, az egészségügyről, a fogyasztóvédelemről, a cégeljárásról, a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházásokról, a gyógyszerforgalmazásról, a villamos energiáról, a földgázellátásról, a fizetési meghatalmazási eljárásról, a távoltartásról, a hagyatéki eljárásról, a bíróságok igazgatásáról, a bírák jogállásáról, a civil szervezetek nyilvántartásáról, a Magyar Nemzeti Bankról, valamint a közigazgatási perrendtartásról szóló jogszabályok. 

Külön törvény szabályozza a bírósági eljárások költségkedvezményét

Az igazságszolgáltatás hatékony igénybevételének lehetőségét kívánja biztosítani a polgári, valamint a közigazgatási bírósági eljárásokhoz kapcsolódóan a költségmentesség és a költségfeljegyzési jog bírósági alkalmazásáról szóló jogszabály.

A törvény csak azok számára nyújt mentességet az illeték és a költség viselése alól, akik azt nem lennének képesek fedezni, akiktől az nem lenne behajtható. A jogszabály így készteti a jogérvényesítés megfontolására az érintettet.

Az új jogszabály biztosítja, hogy az alapeljárást ne lehessen elhúzni a költségkedvezményre vonatkozó kérelem szükségtelen benyújtásával. A jogszabály kizárja, hogy költségkedvezményben részesüljön az, akinek a jövedelmi helyzetében ezt kizáró változást történt.

Változik a versenyjog

Az Országgyűlés módosította a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló törvényt, ami azért vált szükségessé, mert a 2018. január 1-jétől hatályos általános közigazgatási rendtartási törvény rendelkezései nem vonatkoznak majd a versenyfelügyeleti eljárásokra. Ugyanígy a közigazgatási perek szabályozásának átalakítása is indokolta a mostani változtatást.

A törvénymódosítás új versenyjogi jogintézményt nem vezet be.

A közigazgatási rendtartási törvénytől eltérve, teljes egészében a tisztességtelen piaci magatartásról szóló jogszabály rendezi a kizárás szabályozását, az ügyfél fogalmát, az adatok kezelését és az iratbetekintést, a tényállás tisztázása körébe eső legtöbb rendelkezést, az ügyintézési határidőre és a határidő-számításra vonatkozó szabályokat, valamint az eljárásindítás részletes szabályrendszerét. Ezeknél ugyanakkor javarészt a hatályos rendelkezések maradnak érvényben.

A örvény szerint az összes versenyfelügyeleti eljárás hivatalból indult eljárássá válik, és az eddig még fenntartott – gyakorlati jelentőséggel eddig sem igazán bíró –, átmeneti irányításszerzés meghosszabbítása iránti kérelem megszűnik, e tárgyban is hivatalbóli eljárásban dönt majd a versenyhatóság, ha szükséges.

Új eljárástípusként jelenik meg a törvényben az önálló versenyfelügyeleti eljárás annak feltárására, amikor valószínűsíthető, hogy a hatóság összefonódást tudomásul vevő, engedélyező vagy kötelezettségvállalást elfogadó határozata az ügyfél félrevezető magatartásának volt a következménye. Ennek az eljárásnak a végén alkalmazhatják a jelenleg is a törvénybe foglalt határozat-visszavonás jogkövetkezményét.

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Álláskeresési járadék – ügyvezető

Széles Imre

tb-szakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 április
H K Sze Cs P Sz V
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 1 2 3 4 5

Együttműködő partnereink