hirdetés
További témák
Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Osztalék fizetése, előírások üzletrész átruházásánál, lefoglalásánál

  • dr. Szeiler Nikolett ügyvéd, adótanácsadó
1

Mikor, kinek jár az osztalék, mikor nem fizethető egyáltalán? Üzletrész átruházásánál kit illet meg a nyereség? Körbejártuk a sokakat érintő kérdést. Az adóhatóságtól megkérdeztük azt is, hogy mi a helyzet a lefoglalt üzletrészekre vonatkozóan.

hirdetés
hirdetés

A gazdasági társaságokat profitszerzés céljából hozzák létre az alapítók. A társaságok által megtermelt nyereségből a tagokat a jogszabályban foglalt feltételek mellett osztalék illeti meg. A nyereségből egyetlen tagot sem lehet kizárni, a polgári törvényköny (Ptk.) szerint az ilyen tartalmú megállapodás semmis.

Az osztalékról szóló döntés

A tagok tehát a profitból közösen részesednek, illetve annak sorsáról közösen dönthetnek. Osztalékot fizetni ugyanis nem kötelező. A döntést a nyereség felhasználásáról a tagoknak a számviteli törvény (Sztv.) szerinti beszámoló elfogadásával egyidejűleg kell meghozniuk. A tulajdonosok a profitot az eredménytartalékba helyezve visszaforgathatják a társaságba és esetleg beruházásokat valósíthatnak meg belőle, vagy osztalékként feloszthatják egymás között teljes egészében, vagy részben.

A döntéshozatalnál figyelembe kell venni a törvényben előírt korlátozásokat. Ha az adott éve a társaságnak nyereséges volt, akkor az még nem jelenti automatikusan az osztalékfizetés lehetőségét. Ha korábban veszteségesen működött a vállalkozás, akkor elképzelhető, hogy nem felel meg az osztalékfizetési feltételeknek.  Osztalékot fizetni ugyanis csak az előző üzleti évi adózott eredménnyel kiegészített szabad eredménytartalék terhére lehet, és csak abban az esetben, ha a lekötött tartalékkal, továbbá a pozitív értékelési tartalékkal csökkentett saját tőke összege az osztalék kifizetése után sem csökken a jegyzett tőke összege alá.

Az osztalékfizetési korlát számításánál figyelembe lehet venni azt a kapott(járó) osztalékot, amely az előző üzleti évi beszámolóban még nem szerepelt, de a mérlegkészítés időpontjában már elszámolásra került. Az ilyen osztalék növeli mind az eredménytartalék, mind a sajáttőke összegét.

OLVASSA TOVÁBB CIKKÜNKET, hogy megtudja, milyen további korlátai vannak az osztalék kifizetésének, milyen szabályokat kell betartani osztalékelőleg, üzletrész átruházása és az osztalék elengedése esetén!
A teljes cikkhez előfizetőink és az oldalunkon próbaregisztrálók (korlátozott ideig) férnek hozzá, ha email-címük és jelszavuk megadásával belépnek az oldalra.

Ha előfizetőnk, lépjen be!

Ha most fizet elő, a 2017. májusában megjelenő Kata, kiva, eva a gyakorlatban című HVG kiadványt is megkapja a csomag részeként – csomagválasztástól függetlenül! Az akció feltételei a 2017. május 3-ától június 13-áig megrendelt, és 2017. június 30-áig befizetett előfizetésekre vonatkoznak. Részletek »

* A termékek külön megvásárlása esetén fizetendő ár.
** Az Adózóna.hu előfizetése után három személynek jár 2-2 kreditpont, amelyet elszámolhat a szakképzésébe. A kreditpontok kedvezettjeinek neve és regisztrációs száma a befizetés után kiküldött számlán lesz feltüntetve.


Hozzászólások (1)

fazepe

Kedves Hölgyem! Nagyon összeszedett és érthető írás, köszönjük!!

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR!
Ezért érdemes előfizetni!
hirdetés

Kérdések és válaszok

Osztalék elszámolása

Kneitner Lea

okleveles nemzetközi és igazságügyi adószakértő

2017 május
H K Sze Cs P Sz V
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 31 1 2 3 4
hirdetés
FONTOS JOGSZABÁLYOK
  1. KATA és KIVA 2012. évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról
  2. Art. 2003. évi . XCII. törvény
  3. Áfa 2007. évi CXXVII. törvény
  4. Áht. 1992. évi XXXVIII. törvény
  5. EHO tv. 1998. évi LXVI. törvény az egészségügyi hozzájárulásról
  6. Ekho tv. 2005. évi CXX. törvény az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról
  7. EVA tv. 2002. évi XLIII. törvény az egyszerűsített vállalkozói adóról
  8. Helyi adó tv. 1990. évi C. törvény a helyi adókról
  9. Itv. 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről
  10. Jöt. 2003. évi CXXVII. törvény a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól
  11. Rega. tv. 2003. évi CX. törvény a regisztrációs adóról
  12. Szakhoz. tv. 2003. évi LXXXVI. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról
  13. Számv. tv. 2000. évi C. törvény a számvitelről
  14. Szja 1995. évi CXVII. törvény
  15. Szlarend 24/1995 PM rendelet
  16. Tao tv. 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról
  17. Tbj. 1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről
  18. Tbj. vhr. 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény végrehajtásáról
  19. Tny. 1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról
  20. Tny. vhr. 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról

Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

X