adozona.hu
Itt a határidő! Kérdések és válaszok a kötelező törzstőkeemelésről
//adozona.hu/tarsasagi_jog/Itt_a_veghatarido_Fontos_kerdesek_es_valasz_8K6KLS
Itt a határidő! Kérdések és válaszok a kötelező törzstőkeemelésről
Tetszik
Tavaly tavasszal, az utolsó pillanatban döntött arról az Országgyűlés, hogy 2017. március 15-éig még 1 év haladékot ad az olyan vállalkozásoknak, akiknek a törzstőkéje nem éri el a 3 millió forintot. Összegyűjtöttük a legfontosabb kérdéseket a törzstőkeemeléssel kapcsolatban.
A társaság saját forrásából is megvalósítható a törzstőkeemelés, vagy csak külső forrásból?
Külső forrásból történhet a tagok által befizetett, vagy apportként beszolgáltatott vagyoni hozzájárulással. Belső, azaz a társaság saját forrásaiból pedig megvalósítható például a tőketartalék, vagy az eredménytartalék terhére. Figyelemmel kell lenni azonban arra, hogy az emelés következtében a saját tőke összege nem lehet alacsonyabb a jegyzett tőke összegénél.
A társaság eszközeiből nem lehet törzstőkét emelni. Így nem lehet a tőkeemelést megoldani pénztárból, a bankból, vagy a társaság valamely tárgyi eszközéből.
Mikor illetékmentes a kötelező törzstőkeemelés?
Ha le akarjuk egyszerűsíteni, akkor azt mondhatnánk, hogy ha csak a kötelező tőkeemelés miatt történik a változásbejegyzés, akkor illetékmentes, ha azonban egyúttal más változás is történik (például székhelymódosítás, ügyvezetőváltás), akkor illetéket kell fizetni.
Amennyiben befizette az illetéket, de nem kellett volna, azt a NAV visszatéríti az illetéktörvény (Itv.) 99/M §-ában megfogalmazott rendelkezése alapján. Az illeték visszatérítése iránti kérelmet legkésőbb 2017. március 15-éig kell előterjeszteni az adóhatóságnál.
Ha a kft. egyedüli tagja vagy taggyűlése a kötelező törzstőkeemeléssel egyidejűleg más cégadat módosítását is elhatározza, úgy a törzstőke-emelés esetére vonatkozó 40 ezer forint illeték helyett az általános 15 ezer forintos mértékű illetéket és háromezer forint közzétételi költségtérítést kell fizetni.
Olvassa tovább cikkünket, amelyből megtudhatja, hogy milyen szabályok vonatkoznak a tagi kölcsönből, az eredménytartalékból való tőkeemelésre, mi a következménye a halasztott befizetésnek, mit tanácsos tenni, ha nincs az emeléshez forrás!
A teljes cikkhez előfizetőink és az oldalunkon próbaregisztrálók (korlátozott ideig) férnek hozzá, ha email-címük és jelszavuk megadásával belépnek az oldalra.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
Hozzászólások (2)
Kedves pp528! Tagi kölcsön apportálására akkor van lehetőség, ha az minden tekintetben megfelel a jogszabályi rendelkezéseknek. Nem lehet ellentétes például a rendeltetésszerű joggyakorlás elvével. Nem minősül rendeltetésszerű joggyakorlásnak az olyan törzstőke emelés, amelynek célja kizárólag az adóelkerülés. Ilyen például, ha végelszámolásnál a társaság által vissza nem fizetett tagi kölcsönt próbálják apportálni a tagok.
Továbbá az apportált tagi követelésnek forgalmi értékkel kell bírnia. Ha a társaság mérlegadataiból az látható, hogy a követelésnek nincs eszköz oldalon fedezete, akkor az apportálás később problémát okozhat. Ilyen eset lehet különösen az amikor a tagi kölcsönök azért kerülnek lekönyvelésre, mert a társaság a bevételeit eltitkolja.
A tagi kölcsön apportálásával kapcsolatban a NAV-nak az itt leírtaktól eltérő az álláspontja és bírságolási gyakorlata. Tudomásom szerint a bíróságok ítélkezési gyakorlata sem egységes. Nyugodtan merik ajánlani a tőkeemelés ezen módját?