hirdetés
További témák
Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Ezeken múlik, hogy kapcsoltak-e a vállalkozások

  • adozona.hu

Két kft.-ben két magánszemély fele-fele arányban tulajdonos, akik ügyvezetők, illetve cégvezetők a társaságokban. Kapcsolt vállalkozásnak minősülnek-e? Olvasói kérdésre Erdős Gabriella adószakértő válaszolt.

hirdetés

A kérdés részletesen így szólt: K+F pályázat során kérdésként merült fel a következő probléma: „A” Kft. és „B” Kft. tulajdonosai mindkét kft.-ben ugyanazok a magánszemélyek 50-50 százalékos tulajdoni hányadban. „A” Kft.-ben az egyik magánszemély az ügyvezető, a másik magánszemély cégvezetői tisztséget lát el, „B” Kft.-ben fordított a tulajdonosok tisztsége. Tehát nem azonos az ügyvezetés a kft.-kben. A pályázatíró mindenféle nyilatkozatokat kér tőlünk arra vonatkozóan, hogy a két kft. kapcsolt vállalkozás, valamint, ha már nem is a tulajdonosi viszonyok miatt, akkor szerinte azért kapcsolt a két vállalkozás, mert szomszédos piacon tevékenykedik. Kérdésem tehát, hogy a fenti vállalkozások kapcsolt vállalkozásnak minősülnek-e, valamint, hogy az Art.-n, a Tao-n és a Ptk.-n kívül figyelembe kell-e vennünk más jogszabályt a kapcsoltság megállapításánál, továbbá, hogy a pályázati kiírás megállapíthat-e eltérő besorolást a törvényekhez képest? 

A kapcsoltság három féle kritérium miatt állhat fenn: többségi tulajdon vagy szavazattöbbség, meghatározó befolyás, vagy közös ügyvezetés miatt. A két kft.-ben senkinek nincs többségi tulajdona, tehát ez alapján csak akkor lehetnek kapcsoltak, ha a magánszemélyek közeli hozzátartozók és ezért a tulajdonukat egybe kell számítani, vagy az egyiknek szavazati többsége van.

A meghatározó befolyás többségi tulajdon nélkül is fennállhat, ha teljesülnek rá a Ptk. definíció elemei. Az új Ptk. 8. könyv első rész 8:2. § határozza meg a többségi, illetve a meghatározó befolyás fogalmát. Eszerint:

(1) Többségi befolyás az olyan kapcsolat, amelynek révén természetes személy vagy jogi személy (befolyással rendelkező) egy jogi személyben a szavazatok több mint felével vagy meghatározó befolyással rendelkezik.

(2) A befolyással rendelkező akkor rendelkezik egy jogi személyben meghatározó befolyással, ha annak tagja vagy részvényese, és

a) jogosult e jogi személy vezető tisztségviselői vagy felügyelőbizottsága tagjai többségének megválasztására, illetve visszahívására; vagy

b) a jogi személy más tagjai, illetve részvényesei a befolyással rendelkezővel kötött megállapodás alapján a befolyással rendelkezővel azonos tartalommal szavaznak, vagy a befolyással rendelkezőn keresztül gyakorolják szavazati jogukat, feltéve, hogy együtt a szavazatok több mint felével rendelkeznek.

(5) A közeli hozzátartozók közvetlen és közvetett tulajdoni részesedését vagy szavazati jogát egybe kell számítani.

Meg kell tehát vizsgálni, hogy ki jogosult például a vezető tisztségviselő visszahívására, mert abban az esetben, ha például ez egyhangú szavazást igényel mindkét kft.-ben, akkor megvalósul a meghatározó befolyás. A közös ügyvezetés is fennállhat a cégvezető miatt, de ebben a kérdésben célszerű lenne állásfoglalás-kérést feltenni, mert a kérdés nem egyértelmű. Én azért gondolom, hogy az ügyvezetés fogalmába nem csak az ügyvezető által végzett munka tartozik bele, mivel a cégvezető is felsővezető, aki a cég irányításával kapcsolatos feladatokat lát el, különös tekintettel arra, ha képviseleti joga is van.

Az előfizetéssel elérhető tartalmak között további cikkeket olvashat a témáról.

Válasszon csomagajánlataink közül:

Ha előfizetőnk, lépjen be!

Ha most fizet elő, részt vesz a sorsoláson is, ahol két főre és két éjszakára szóló kupont nyerhet a veszprémi OLIVA Hotel & Étterembe, félpanziós ellátással! Az akció feltételei a 2016. december 1-jétől 2017. január 4-éig megrendelt, és 2017. január 17-éig befizetett előfizetésekre vonatkoznak.
* A termékek külön megvásárlása esetén fizetendő ár.
** Az Adózóna.hu előfizetése után három személynek jár 2-2 kreditpont, amelyet elszámolhat a szakképzésébe. A kreditpontok kedvezettjeinek nevét és regisztrációs számát a rendeléskor megadott adatokkal a befizetés után kiküldött számlán tüntetjük fel.


Hozzászólások (0)

Új hozzászólás



TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR!
Ezért érdemes előfizetni!
hirdetés

Kérdések és válaszok

Bt.-beltag és kültag lehet katás

Szipszer Tamás

adószakértő

Katás vállalkozó háziorvos

Szipszer Tamás

adószakértő

2016 december
H K Sze Cs P Sz V
28 29 30 1 2 3 4
5 6 7 8 9 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28 29 30 31 1
hirdetés
FONTOS JOGSZABÁLYOK
  1. KATA és KIVA 2012. évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról
  2. Art. 2003. évi . XCII. törvény
  3. Áfa 2007. évi CXXVII. törvény
  4. Áht. 1992. évi XXXVIII. törvény
  5. EHO tv. 1998. évi LXVI. törvény az egészségügyi hozzájárulásról
  6. Ekho tv. 2005. évi CXX. törvény az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról
  7. EVA tv. 2002. évi XLIII. törvény az egyszerűsített vállalkozói adóról
  8. Helyi adó tv. 1990. évi C. törvény a helyi adókról
  9. Itv. 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről
  10. Jöt. 2003. évi CXXVII. törvény a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól
  11. Rega. tv. 2003. évi CX. törvény a regisztrációs adóról
  12. Szakhoz. tv. 2003. évi LXXXVI. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról
  13. Számv. tv. 2000. évi C. törvény a számvitelről
  14. Szja 1995. évi CXVII. törvény
  15. Szlarend 24/1995 PM rendelet
  16. Tao tv. 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról
  17. Tbj. 1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről
  18. Tbj. vhr. 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény végrehajtásáról
  19. Tny. 1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról
  20. Tny. vhr. 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról

Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

X