Itt a lista a mikrovállalkozások társaságiadó-kedvezményeiről

Megosztás Tetszik

Mikrovállalkozások milyen társaságiadó-kedvezményeket érvényesíthetnek – kérdezte olvasónk. Pölöskei Pálné okleveles könyvvizsgáló szakértőnk válaszolt.

A társasági adóról és az osztalékadóról (tao) szóló 1996. évi LXXXI. törvény kifejezetten a mikrovállalkozások számára a következő kedvezményeket fogalmazza meg.

Az adózás előtti eredmény csökkentéseként vehető figyelembe:

1.) A korábban még használatba nem vett (új) ingatlan, valamint a korábban még használatba nem vett (új), a műszaki berendezések, gépek, járművek közé sorolandó tárgyi eszköz üzembe helyezése érdekében elszámolt adóévi beruházások értéke, továbbá az ingatlan bekerülési értékét növelő adóévi felújítás, bővítés, rendeltetés-változtatás, átalakítás értéke, valamint az immateriális javak között az adóévben állományba vett, korábban még használatba nem vett szellemi termék bekerülési értéke.

A levont összeg – a 2016. adóévben – nem haladhatja meg az adózás előtti eredményt, illetve 30 millió forintot (2017-től megszűnt a 30 millió forintos korlát).

A kedvezménnyel az adóév utolsó napján kis- és középvállalkozásnak minősülő adózó élhet, választása szerint (azaz nem kötelező igénybe venni). Ebből viszont az is következik, hogy ha nem él a kedvezménnyel, utólag, önellenőrzéssel már nem veheti igénybe.

A kedvezmény adótartalma (a levont összeg és a társaságiadó-mérték szorzata) – a közösségi előírások szerint állami támogatásnak minősül. Ehhez meg kell felelni három – később felsorolt közösségi támogatási rendelet valamelyikének.

A csökkentő tétel érvényesítése esetén növeli az adóalapot a levont kedvezmény kétszerese, ha az adózás előtti eredmény csökkentésének adóévét követő negyedik adóév utolsó napjáig

– nem helyezik üzembe, nem veszik használatba az eszközt, kivéve, ha az üzembe helyezés, a használatbavétel elháríthatatlan külső ok miatti megrongálódás következtében maradt el;

– az eszközt az adózó az egyéb berendezések, felszerelések, járművek között helyezi üzembe;

– az ingatlant üzemkörön kívüli ingatlanként is használja az adózó, más eszközt vagy az egyéb berendezések, felszerelések, járművek közé, vagy a forgóeszközök közé sorol át, kivéve, ha a forgóeszközök közé történő átsorolás az eszköz elháríthatatlan külső ok miatti megrongálódásának következménye;

– az eszközt az adózó elidegeníti (juttatásként átadja, értékesíti, apportálja, térítés nélkül átadja, valamint pénzügyi lízing keretében, részletfizetéssel, halasztott fizetéssel átvett eszközt a szerződés szerinti feltételek teljesülésének meghiúsulása miatt visszaadja).

2.) A foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma az előző adóévhez (az adózó átalakulása esetén a jogelőd utolsó adóévéhez), előző adóév hiányában nullához viszonyított növekményének és az adóév első napján érvényes havi minimálbér adóévre számított összegének szorzata, feltéve, hogy az adózó foglalkoztatottjainak átlagos állományi létszáma a megelőző adóévben legfeljebb 5 fő, és az adózónak az adóév utolsó napján nincs az állami vagy önkormányzati adóhatóságnál nyilvántartott adótartozása.

A kedvezményt az adóév első napján mikrovállalkozásnak minősülő adózó veheti igénybe – döntése szerint –, azaz utólag önellenőrzéssel nem érvényesíthető.

A kedvezmény adótartalma a közösségi előírások szerint csekély összegű állami támogatásnak minősül, ezért az igénybevételhez meg kell felelni az 1407/2013/EU rendeletben foglaltaknak.

Növelni kell az adózás előtti eredményt az átlagos állományi létszám előző adóévhez viszonyított csökkenése esetén a megelőző adóév első napján érvényes havi minimálbér adóévre számított összege szorzatának 20 százalékkal növelt összegével, de legfeljebb az igénybe vett kedvezmény 20 százalékkal növelt összegével. Ezt akkor kell érvényesíteni, ha a létszám csökkenése a kedvezmény érvényesítését követő három adóéven belül következik be. 

Nem kell a növelést figyelembe venni a létszámcsökkenés adóévében és a következő adóévben, ha a létszámcsökkenés oka, hogy a munkavállaló szülési szabadságot, gyermekgondozási ellátás miatt szabadságot vett igénybe, betegség miatt keresőképtelenné vált, katonai szolgálatát, büntetés végrehajtását kezdte meg, illetve meghalt, és a növelő tétel nem érné el az adóév első napján érvényes havi minimálbér összegét.

3.) A korábban még használatba nem vett (új), a műszaki gépek, berendezések és a – személygépkocsi kivételével – a járművek között nyilvántartott tárgyi eszköz üzembe helyezése adóévében a bekerülési érték 100 százalékának megfelelő értékcsökkenési leírással, ha a tárgyi eszközt a jogszabályban megnevezett szabad vállalkozási zónában helyezi üzembe az adózó. A tárgyi eszköz adózás előtti eredmény csökkentéseként figyelembe vett bekerülési értékének egy százaléka, jármű esetében 3 százaléka az állami támogatásokra vonatkozó rendelkezések alkalmazásában állami támogatásnak minősül. Ezért ehhez is meg kell felelni a három közösségi rendelet közül annak, amelynek alapján az állami támogatást az adózó meghatározza.

Az egyösszegű értékcsökkenési leírással az adóév utolsó napján kis- és középvállalkozásnak minősülő adózó élhet.

Adókedvezmény

Az adóból – annak 70 százalékáig – visszatartható a 2000. december 31-ét követően megkötött hitelszerződés alapján tárgyi eszköz beszerzéséhez, előállításához pénzügyi intézménytől igénybe vett, és kizárólag e célra felhasznált hitel (ideértve a felhasznált hitel visszafizetésére igazoltan felvett más hitel) kamatának – a 2016. adóévben – 60 százaléka (2013. december 31-éig megkötött hitelszerződés alapján fizetett kamat 40 százaléka), legfeljebb 6 millió forint.  Feltétel, hogy az eszköz még szerepeljen az adózó nyilvántartásában, és a hitelt az eredeti szerződés szerint még nem kellett visszafizetni.

Az adókedvezményt a hitelszerződés (ideértve a pénzügyi lízinget is) megkötése adóévének utolsó napján kis- és középvállalkozásnak minősülő adózó veheti igénybe.

Ez az adókedvezmény is állami támogatás a közösségi előírások szerint, ezért – szintén a már említett – három rendelet valamelyikének is meg kell felelni. (2017-től a kamat egésze lehet adókedvezmény). 

A három közösségi támogatási rendelet:

– elsődleges mezőgazdasági termelést szolgáló beruházás esetén a 702/2014/EU rendelet,

– élelmiszer-feldolgozást és -kereskedelmet szolgáló beruházás esetén – az adózó választása szerint a 702/2014/EU rendelet, a 651/2014/EU rendelet vagy az 1407/2013/EU rendelet.

– minden más esetben – az adózó választása szerint – a 651/2014/EU rendelet, vagy az 1407/2013/EU rendelet.

[Szakértőnk válaszában közöltek jogszabályi hivatkozásai: tao-törvény 7. § (1) bekezdés y) és zs) pont, (11)-(12) és (19)-(20) bekezdések, 8. § (1) bekezdés u) és v) pont, (6) bekezdés, 22/A §,  1. számú melléklet 14. pont.] 

OLVASSA EL kapcsolódó cikkeinket is a társaságiadó-bevallásra vonatkozó tudnivalókról:

Közeledik a határidő: fontos tudnivalók a taobevalláshoz
Újabb támpontok a taobevallás elkészítéséhez