Radikális reform a társasági adózásban

Megosztás Tetszik

Az Európai Bizottság a kontinens társasági adózási rendszerének radikális megreformálására vonatkozó akciótervvel állt elő az elmúlt napokban. A nyilvánosságra hozott elképzelés öt fő területre összpontosít, amelyek az adókikerülés visszaszorítását, a fenntartható bevételek biztosítását és az egységes piac megerősítését célozzák – emeli ki Fajcsák Gábor, az RSM DTM Zrt. adómenedzsere bejegyzésében.

Az adóügyért felelős EU biztos szerint a versenyképesség és méltányosság érdekében radikális reformra van szükség az uniós társasági adórendszereket illetően, hogy a szabályozás lépést tudjon tartani az egyre inkább digitális és globalizált gazdaság rohamos fejlődésével. A Bizottság egy menetrendet is közzétett, célja, hogy az adózás terén visszaszorítsa az egyes tagállamok szabályozásbeli különbségeinek kihasználását, az alábbi fókuszpontok mentén:

1. Egységes európai társasági adóalap megteremtése – a CCCTB (Common Consolidated Corporate Tax Base) projekt „újraélesztése”. Az unión belül egységes alapokra helyeznék a társasági adóalap megállapítási módszerét, egy közös adóalap bevezetésével. A CCCTB egyáltalán nem új fogalom, a 2011-ben elakadt projekt kaphat ezzel új lendületet.
2. A nyereség keletkezésének államában történő adóztatás megerősítése. Általános alapelvként a Bizottság azt szeretné elérni, hogy egy tevékenységének nyereségét ott adóztassák, ahol az értéket előállítják. Kiemelték, hogy nem feltétlenül kell rögtön az adókulcsok egységesítésére gondolni, mivel számos egyéb lehetőség van erre, például joghézagok megszüntetése, transzferár szabályok fejlesztése, kedvezményes adórendszerek szigorítása.
3. Vállalkozás-barátabb adózási és üzleti környezet biztosítása. A Bizottság célja alapvetően az egységes piac működésének egyszerűsítése, adózási és adminisztratív szempontból. Leginkább két új fő területre fókuszál az akcióterv egyebek mellett; a határokon átnyúló veszteségek elhatárolási lehetőségére és a kettős adóztatással kapcsolatos vitarendezési mechanizmusok lényeges javítására. Utóbbi kérdést jelenleg bilaterális egyezmények kezelik, ennél hatékonyabb és multilaterális eszköz például a transzferár kérdésekben alkalmazható Arbitrációs Egyezmény, így megvizsgálnák hatályának kiterjesztési lehetőségeit.
4. Adózási célú átláthatóság növelése EU-n belül és kívül is. A Bizottság célja kettős, szeretné megszüntetni a tagállamok közötti „szürke zónákat”, és EU-szinten egységesen fellépni az olyan harmadik országokkal szembeni, amelyek nem működnek együtt adózási és információcsere kérdésekben. Előbbit segítené a tagállamok a határokon átnyúló ügyletek esetén a hatósági feltételes adómegállapítások automatikus kicserélésére vonatkozó javaslat. A Bizottság közzétett egy páneurópai jegyzéket a tagállamok által feketelistára tett harmadik országokról és területekről.
5. Hatékonyabb együttműködés a tagországok adóhatóságai között. Az akcióterv a jelenleginél hatékonyabb együttműködést szorgalmaz, beleértve az adóellenőrzések összehangolását és a tapasztalatcserét is. Javasolja két, az unió káros adóztatási gyakorlatok és adóelkerülés elleni uniós szervezete hatáskörének bővítését is, amelyek jelentősen támogatták eddig is munkáját. A két szervezet a Code of Conduct for Business Taxation Group és a Platform on Tax Good Governance.