További témák
Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Mi a transzferár-nyilvántartások készítésének célja?

  • Kerényi Máté Fülöp, az Adótanácsadók Egyesületének szervezetfejlesztési alelnöke

Az újonnan megjelent NGM rendelet olvasásakor olyan érzés foghat el minket, mintha a jogalkotó nem lenne tisztában a transzferár-nyilvántartások készítésének céljával, így pedig nehéz jó előírásokat alkotni…

A társasági adóról szóló törvény (Tao.) 18. § (1) kimondja, hogy amennyiben a kapcsolt vállalkozások egymás közötti szerződésükben magasabb vagy alacsonyabb ellenértéket alkalmaznak a piaci árnál, a szokásos piaci ár és az alkalmazott ellenérték alapján számított különbözetnek megfelelő összeggel az adózó adózás előtti eredményét növeli vagy csökkentheti.

A transzferár-nyilvántartás készítésének célja tehát nem lehet más, mint meghatározása annak,

„amilyen ellenértéket független felek összehasonlítható körülmények esetén egymás között érvényesítenek vagy érvényesítenének (a továbbiakban: szokásos piaci ár)”.

A nagy öregek ezt még tudták, így a mindenkori PM rendelet – és az októberben elfogadott 32/2017 (X.18.) NGM rendelet – címe is tartalmazza, hogy a rendelet „a szokásos piaci ár meghatározásával összefüggő nyilvántartási kötelezettségről” szól.

Mindennek fényében érthetetlennek tartom a hatályos NGM rendelet 4. § (4) l) pontjában foglalt azon előírást, amely szerint a helyi dokumentum (összevont) ellenőrzött ügyletenként tartalmazza

„annak részletes bemutatását, hogy az ellenőrzött ügyletek során a kiválasztott szokásos piaci ár-megállapítási módszeren alapuló szokásos piaci árnak megfelelően alakították ki az árat;”

Ez az előírás a transzferár dokumentáció készítése céljának teljes félreértéséről tanúskodik: a nyilvántartásnak nem az a célja, hogy bizonyítsuk benne, hogy piaci árakat alkalmaztunk. A dokumentáció célja az, hogy meghatározzuk benne az egyes ügyletek piaci árát (ártartományát), és e dokumentum, mint bevallásaink „egyik alap bizonylata” segítségével megállapítsuk, hogy a kapcsolt vállalkozások által alkalmazott ellenérték piaci volt-e. (Amennyiben nem, úgy bevallásunkban – az eltérés irányától függően – szerepltet(het)jük a különbözet alapján számított összeget.)

Az már más kérdés, hogy az adózók legnagyobb része ügyel arra, hogy piaci árakat alkalmazzon, és ezért a legtöbb esetben magában a „piaci ár meghatározásával összefüggő” dokumentációban is bemutatja, hogy az ellenőrzött ügyletben alkalmazott ellenérték nem tér el a piaci ártól.

Ugyanakkor látni kell, hogy azok az vállalkozások is jóhiszeműen járnak el, akik a piaci áraktól eltérő árakat alkalmaznak, és ennek megfelelően korrigálják jövedelemadóik alapját. Ezeknek az adózóknak is meg kell adni annak lehetőségét, hogy a nyilvántartási kötelezettségüket – a jogszabályi előírásoknak megfelelően – teljesítsék. Márpedig, ha ők a dokumentációban szakszerűen meghatároztak egy piaci árat, és ez az ár eltér az ellenőrzött ügyletben alkalmazott ártól, akkor nem fogják tudni teljesíteni az előírást, mely szerint a dokumentációban szerepeltetni kell,

„annak részletes bemutatását, hogy az ellenőrzött ügyletek során a kiválasztott szokásos piaci ár-megállapítási módszeren alapuló szokásos piaci árnak megfelelően alakították ki az árat;”

Összefoglalva tehát, az adózók egy jóhiszemű csoportja nem tudja teljesíteni a 32/2017. (X.18.) NGM rendelet előírásait, ami 2-4-8 millió forintos mulasztási bírsággal fenyegeti őket. Ez semmi esetre sem erősíti a jogbiztonságba vetett hitet.

 

Az előfizetéssel elérhető tartalmak között további cikkeket olvashat a témáról.

Válasszon csomagajánlataink közül:

Ha előfizetőnk, lépjen be!

Ha most fizet elő a szolgáltatáscsomagra, akkor ajándéksorsoláson is részt vesz, ahol a nyaralás kellékeit is megnyerheti: az előfizetők és hosszabbítók között kisorsolunk 10 db kozmetikai ajándékcsomagot, 10 db vidám nyári hűtőtáskát és 10 db 5000 Ft-os JYSK vásárlási utalványt. Az akció feltételei a 2018. június 1-től 2018. július 17-ig megrendelt, és 2018. július 26-ig befizetett előfizetésekre vonatkoznak.
Részletek »

* A termékek külön megvásárlása esetén fizetendő ár.
** Az Adózóna.hu előfizetése után három személynek jár 2-2 kreditpont, amelyet elszámolhat a szakképzésébe. A kreditpontok kedvezettjeinek nevét és regisztrációs számát a rendeléskor megadott adatokkal a befizetés után kiküldött számlán tüntetjük fel.


Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR!
Ezért érdemes előfizetni!

Kérdések és válaszok

Készpénzes számla és nyugta

Magos Zoltánné

adószakértő

2018 június
H K Sze Cs P Sz V
28 29 30 31 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 1
hirdetés
FONTOS JOGSZABÁLYOK
  1. KATA és KIVA 2012. évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról
  2. Art. 2003. évi . XCII. törvény
  3. Áfa 2007. évi CXXVII. törvény
  4. Áht. 1992. évi XXXVIII. törvény
  5. EHO tv. 1998. évi LXVI. törvény az egészségügyi hozzájárulásról
  6. Ekho tv. 2005. évi CXX. törvény az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról
  7. EVA tv. 2002. évi XLIII. törvény az egyszerűsített vállalkozói adóról
  8. Helyi adó tv. 1990. évi C. törvény a helyi adókról
  9. Itv. 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről
  10. Jöt. 2003. évi CXXVII. törvény a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól
  11. Rega. tv. 2003. évi CX. törvény a regisztrációs adóról
  12. Szakhoz. tv. 2003. évi LXXXVI. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról
  13. Számv. tv. 2000. évi C. törvény a számvitelről
  14. Szja 1995. évi CXVII. törvény
  15. Szlarend 24/1995 PM rendelet
  16. Tao tv. 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról
  17. Tbj. 1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről
  18. Tbj. vhr. 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény végrehajtásáról
  19. Tny. 1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról
  20. Tny. vhr. 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról

Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

X