adozona.hu
Közterhek elengedett tagi kölcsön után
//adozona.hu/tarsasagi_ado_innovacios_jarulek/Kozterhek_elengedett_tagi_kolcson_utan_L1RQ3Z
Közterhek elengedett tagi kölcsön után
Tetszik
Ha egy kft.-nél a tagi kölcsönt el szeretnék engedni, mert ezzel a tavalyi év veszteségét ellensúlyoznák, akkor milyen adó- és illetékfizetés jár vele? Olvasói kérdésre Hunyadné Szűts Veronika igazságügyi adó- és járulékszakértő válaszolt.
SZAKÉRTŐNK VÁLASZA:
Illeték
Ha az elengedő magánszemély tag:
Az illetékekről szóló törvény értelmező rendelkezése előírja, hogy ingyenes vagyonszerzés (elengedés) esetén a követelés vagyoni értékű jognak minősül, amelyről ha ellenszolgáltatás nélkül lemondanak, abban az esetben ajándékozásiilleték-fizetési kötelezettség keletkezik. [Itv. 102. § (1) bekezdés d) pont és 11. § (1) bekezdés c) pont]
Az ajándékozási illeték általános mértéke a juttatott ajándék tiszta értéke után 18 százalék, amelyet ebben az esetben a szerző fél köteles megfizetni. [Itv. 12. § (1) bekezdés és 27. § (1) bekezdés]
(Megjegyzem, hogy sok adószakértő próbálja az adóhatósági megállapításokkal szemben vitatni az illeték kötelezettséget, mondván, a bevétel növelése nem azonos a vagyon növekedésével.)
A magánszemélynek nem keletkezik adófizetési kötelezettsége.
Ha az elengedő tag egy társaság:
Az illetékekről szóló törvény mentesíti az ajándékozási illeték alól a gazdálkodó szervezetek közötti követelés elengedését, ezért a gazdálkodó szervezetnek minősülő tulajdonos által egy másik gazdálkodó szervezet számára nyújtott tagi kölcsön elengedése esetén illetékfizetési kötelezettség nem keletkezik.
Az Itv. 11. §-ának (2) és 91. §-ának (2) bekezdése szerint be kell jelenteni az adóhatóságnak a végleges pénzeszköz átadást, akkor is, ha mentes.
Társasági adó:
A társasági adóban a magánszemély által elengedett tagi kölcsön – mint véglegesen kapott pénzeszköz – egyéb bevétel, s mint ilyen, adóalapot növel, tehát társasági adót kell fizetni utána.
Ha a tagi kölcsönt a társasági adó hatálya alá tartozó adózó nyújtotta és engedte el, a tagi kölcsönt elengedő félnél az adóalapot növelni kell a véglegesen átadott pénzeszközök könyv szerinti értékével, ha az adózó nem rendelkezik a juttatásban részesülő fél előzetes nyilatkozatával, amely szerint a juttatás adóévében az eredménye a juttatás következtében elszámolt bevétel nélkül számítva nem lesz negatív, amit a beszámoló elkészítését követően nyilatkozat útján igazolni kell. [Tao-törvény 3. számú melléklet 13. pont alapján]
A tao-törvény 8. § (1) (h) pont szerint az elengedés kapcsolt vállalkozások között mindig növeli az adóalapot.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
Hozzászólások (6) , melyek közül a legfrissebbek:
Elképesztő.
Megdöbbentésképpen imhol egy bírósági ítélet hajmeresztő indoklásának linkje, amely - bizonyítás nélkül - megállapítja a pótbefizetésről, hogy az a társasági adó és az illeték elkerülését célozta. A bíróság egyetértett a NAV-val, hogy a veszteséges cég a pótbefizetéssel "tartozott" a tulajdonosának, ami nettó hazugság, hiszen a saját tőkével nem "tartozik" a cég a tulajdonosa felé. Sebaj. Azóta tőkét emelünk, oszt nincs vita.
https://goo.gl/p34d9B
Ez azért kicsit necces, mert milyen jogon akar a NAV arra kényszeríteni valakit, hogy lemondjon egy követelésről? A pótbefizetést is vissza lehet kapni, ha úgy alakul, csak éppen a saját tőkében van. Hol van itt az adóelkerülés?
Sajnos manapság a pótbefizetést már támadja a NAV, állítják - külön bizonyítás nélkül - hogy a tagi kölcsön készpénzes törlesztése, majd pótbefizetésként való befizetése a cég kasszájába adóelkerülési célzatú. Itt "sima" magánokiratokat minősít a NAV, a bíróságok rendre úgy ítélik meg, hogy az ügylet adójogi átminősítésével a NAV nem sértett jogszabályt.
Egyedül a cégbírósági végzéssel nem tudnak mit kezdeni, ezért célszerű egy minimális tőkeemeléssel egyidejűleg tőketartalékba helyezést végezni. Az így képződött tőketartalék ami aztán a veszteségre felhasználható. Itt a NAV a közokiratot támadhatná, de nem teszi, mert a közokiratok adójogi tartalmát a bírók nem szokták puszta vélelem alapján megdőltnek tekinteni, ide konkrét bizonyíték kell. Ilyen lehet például az ügyvezető nyilatkozata, hogy "persze, hogy csak azért csinálták, hogy ne kelljen az elengedett kölcsön után adót és illetéket fizetni". Ehhez képest épeszű ügyvezető azt nyilatkozná, hogy "törvényes módon tőkeemelésről döntött a taggyűlés és a tőkeemeléssel egyidejűleg tőketartalékban is helyezett vagyont a tulajdonos, mindezt a tagi kölcsön apportjával valósította meg."
Megjegyzem, hogy a NAV elbukná az ázsiós tőkeemelés adójogi átminősítését az Európai Unió bíróságán is, hiszen egy adminisztratív adójogi hátrányt teremtő intézkedéssel akadályozná egy tagállami hatóság a tőke szabad áramlását.
Pótbefizetésbe is konvertálható.
Ázsiós tőkeemelést kellett volna javasolni, nem pedig leírni, hogy mennyi az adója egy rossz döntésnek.