További témák
Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Két úr szolgája, avagy több munkáltató általi foglalkoztatás

  • adozona.hu

Egy munkavállalót egyszerre egy kivás és egy társasági adós cég foglalkoztat. Hogyan rajzolja ez át a költségeket és az elszámolásokat? Olvasói kérdésre Pölöskei Pálné adószakértő válaszolt.

A kérdés részletesen így szólt: Egy kivaalany és egy tao hatálya alá tartozó társaság kettős foglalkoztatással alkalmaz egy magánszemélyt. A teljes adminisztráció a kivás munkáltatóhoz van delegálva. Jól gondolom-e, hogy a bérszámfejtést követően, a bruttó bér költségként való elszámolása után, a másik munkáltatóra jutó hányadot a költségről levezetve, követelésként előírom, majd a másik munkáltató általi kiegyenlítéskor ez a követelés megszűnik? A kérdésem az, hogy 1. Mit követelhetek a másik munkáltatótól? Csak a bruttó bért, vagy a személyi jellegű ráfordításra eső kivát is? 2. Mennyiben érinti az egész ügyletet, hogy a két társaság adózási formája más? A tao hatálya alá tartozó munkáltató milyen költségként fogja elszámolni a másik fél által ráterhelt kivát? 3. Ezzel az ügylettel, a nem kivaalany cég is profitál, adót spórol, hiszen a rá eső szocho és szakképzési hozzájárulás helyett csak a kivát kell megfizetnie. Jelent-e ez problémát?

SZAKÉRTŐNK VÁLASZA:

A kérdéssel kapcsolatosan a következő álláspont alakult ki:

A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) értelmében több munkáltató és a munkavállaló a munkaszerződésben egy munkakörbe tartozó feladatok ellátásában állapodhat meg úgy, hogy az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (Art.), illetve az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény [régi Art.] előírásának megfelelően kijelölik, hogy melyik munkáltató teljesíti a felmerülő adókötelezettségeket.

A több munkáltató által létesített munkaviszony esetén tehát, a jogviszonyban részt vevő munkáltatók mindegyike munkáltatónak minősül, azzal, hogy megállapodásuk arányában viselik a munkabért és annak terheit, amelyet mindegyik munkáltató – a rá eső rész erejéig – bérköltségként és bérjárulékként köteles kimutatni. A munkabér és a közterhek arányos részének összegét a nem kijelölt munkáltatónál bérköltségként és bérjárulékként, valamint a kijelölt munkáltatóval szembeni kötelezettségként kell a könyvekben kimutatni. Ezzel az összeggel a kijelölt munkáltató csökkenti a költségeit és követelésként mutatja ki a megtérítendő összeget.

A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény (Katv.) szerint személyi jellegű kifizetésnek azon személyi jellegű ráfordítás minősül, amely a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény szerint járulékalapot képez az adóévben, ide nem értve a kedvezményezett foglalkoztatott után érvényesíthető kedvezmény éves összegét. Ebből adódóan a kivaalany kijelölt munkáltatónak, a többi – nem kivaalany – munkáltatót terhelő szociális hozzájárulási adót, szakképzési hozzájárulást az adóhatósággal szembeni kötelezettségként kell kimutatnia. Ezen kötelezettségeket a kivaalany munkáltató saját nevében teljesíti Art. és a régi Art. alapján, függetlenül attól, hogy maga a kivaalany mentesül a fent említett kötelezettségek rá háruló, arányosan számított összegének megfizetése alól.

Mivel a nem kijelölt munkáltatóknak a kijelölt munkáltató részére átadandó pénzösszeget (azaz a munkavállalóhoz kapcsolódó rájuk eső bér, illetve adó és járulék összegét) kötelezettségként kell kimutatniuk (a kijelölt munkáltatónak pedig követelésként), az nem jelenik meg bevételként (sem nettó árbevételként, sem bármilyen más bevételként) a kijelölt munkáltató eredménykimutatásában. Így ezen a megtérítendő személyi jellegű kifizetés nem lesz része a kivaalapnak, ezért nem indokolt a kiva megtérítése a többi munkáltató részéről. 

[Mt. 195. §, Art. 8. §, régi Art 16. § (4a) bekezdés, Szt. 79. § (1) bekezdés, Katv. 20. § (3) bekezdés, 79/2012. Számviteli kérdés]

 

Az előfizetéssel elérhető tartalmak között további cikkeket olvashat a témáról.

Válasszon csomagajánlataink közül:

Ha előfizetőnk, lépjen be!

Ha most fizet elő a szolgáltatáscsomagra, akkor ajándéksorsoláson is részt vesz, ahol a nyaralás kellékeit is megnyerheti: az előfizetők és hosszabbítók között kisorsolunk 10 db kozmetikai ajándékcsomagot, 10 db vidám nyári hűtőtáskát és 10 db 5000 Ft-os JYSK vásárlási utalványt. Az akció feltételei a 2018. június 1-től 2018. július 17-ig megrendelt, és 2018. július 26-ig befizetett előfizetésekre vonatkoznak.
Részletek »

* A termékek külön megvásárlása esetén fizetendő ár.
** Az Adózóna.hu előfizetése után három személynek jár 2-2 kreditpont, amelyet elszámolhat a szakképzésébe. A kreditpontok kedvezettjeinek nevét és regisztrációs számát a rendeléskor megadott adatokkal a befizetés után kiküldött számlán tüntetjük fel.


Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR!
Ezért érdemes előfizetni!

Kérdések és válaszok

Vállalkozás megszüntetése

Szipszer Tamás

adószakértő

Telek

Hunyadné Szűts Veronika

igazságügyi adó- és járulékszakértő

Elszámolásra kiadott előleg maximuma

Hunyadné Szűts Veronika

igazságügyi adó- és járulékszakértő

2018 június
H K Sze Cs P Sz V
28 29 30 31 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 1
hirdetés
FONTOS JOGSZABÁLYOK
  1. KATA és KIVA 2012. évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról
  2. Art. 2003. évi . XCII. törvény
  3. Áfa 2007. évi CXXVII. törvény
  4. Áht. 1992. évi XXXVIII. törvény
  5. EHO tv. 1998. évi LXVI. törvény az egészségügyi hozzájárulásról
  6. Ekho tv. 2005. évi CXX. törvény az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról
  7. EVA tv. 2002. évi XLIII. törvény az egyszerűsített vállalkozói adóról
  8. Helyi adó tv. 1990. évi C. törvény a helyi adókról
  9. Itv. 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről
  10. Jöt. 2003. évi CXXVII. törvény a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól
  11. Rega. tv. 2003. évi CX. törvény a regisztrációs adóról
  12. Szakhoz. tv. 2003. évi LXXXVI. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról
  13. Számv. tv. 2000. évi C. törvény a számvitelről
  14. Szja 1995. évi CXVII. törvény
  15. Szlarend 24/1995 PM rendelet
  16. Tao tv. 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról
  17. Tbj. 1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről
  18. Tbj. vhr. 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény végrehajtásáról
  19. Tny. 1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról
  20. Tny. vhr. 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról

Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

X