hirdetés
További témák
Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Innovációs járulék és K+F: ezek a legfontosabb változások

  • adozona.hu

Módosult a kötelezettek köre az innovációs járuléknál és több ponton is változott a K+F minősítési eljárás. Ezenfelül szigorodtak a határidők pályázat benyújtásánál, illetve külföldi cégek magyarországi fióktelepeire is új szabály vonatkozik. A Deloitte hírlevele összeszedte a legfontosabb változásokat.

Innovációs járulék

2012-től az innovációs járulék szabályozásában több lényeges változás történt, többek között a kötelezettek köre is módosult - hangsúlyozta Veszprémi István a Deloitte adópartnere. A törvény értelmében a kis- és mikrovállalkozások nem alanyai a járuléknak. 2011-ig e státusz megítélése szempontjából nem kellett figyelembe venni a kapcsolt vállalkozásokat, csupán a saját értékadataik alapján kellett a cégeket besorolni. 2012-től azonban a vállalkozások besorolásánál figyelemmel kell lenni azok partner- és kapcsolt vállalkozásaira, ideértve a külföldi csoportvállalatokat is. Ebből kifolyólag a létszám és a pénzügyi mutatók alapján történő besoroláshoz a vállalatcsoport összegzett adatait (ha van konszolidált beszámoló, akkor annak az adatait) kell a kis- és középvállalkozásokról szóló törvényben leírt módon felhasználni. Fontos megjegyezni, hogy eltérő módon történik az előleg kiszámítása az üzleti évben első ízben kötelezetté váló és a járulékfizetésre folyamatosan kötelezett vállalkozások esetében. Előfordulhat, hogy a társaságokat korábban nem terhelte innovációs járulékfizetési kötelezettség, azonban a jogszabályváltozás hatására számolniuk kell ennek terhével, ezért érdemes az esetleges kötelezetti pozíció felülvizsgálatára időt fordítani.

K+F minősítési eljárás

hirdetés

A kutatás-fejlesztésről és a technológiai innovációról szóló 2004. évi CXXXIV. törvénybe 2012. február 1-jei hatállyal beiktatott, Kutatás-fejlesztési tevékenység minősítését szabályozni hivatott új fejezet értelmében - a hatálybalépést követően - lehetőség van a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalától (a továbbiakban: Hivatal) kérni annak minősítését, hogy:

• a tevékenység megfelel-e a kutatás-fejlesztés fogalmi kritériumainak,
• milyen arányt képviselnek a projektből az alapkutatási, alkalmazott kutatási és kísérleti fejlesztési részek és
• a projekt saját tevékenységi körben végzett kutatás-fejlesztésnek minősül-e.

A Hivatal papíralapú, illetve elektronikusan beadott kérelemre – adminisztratív díj ellenében – minősíti a projekteket a fentieknek megfelelően. A minősítést jövőbeni projektekre lehet kérni és a minősítés kötelező érvényű az adóhatóságra nézve. Fontos kiemelni, hogy amennyiben egy projekt tartalma, célkitűzése, iránya változik, úgy az már új projektnek minősül és új kérelem benyújtása válhat szükségessé. Figyelemmel arra, hogy egy kérelemben egy adott projekt minősítését lehet igényelni, felvetődik a kérdés, hogy pontosan mi tekintendő egy projektnek, illetve ki kerüljön kérelmezőként feltüntetésre a közös projektek esetében.

A K+F minősítés eldöntésére általánosságban használt Frascati kézikönyvre való hivatkozás a magyar adótörvényekben 2012. január 1-jével megszűnt, azonban a Hivatal ígéretet tett egy – a minősítés szempontrendszerét rögzítő – módszertani útmutató kiadására.

Pályázatok

Szigorúbb határidők a pályázók elektronikus tájékoztatásában:

A 4/2011. (I. 28) Korm. rendelet 2012. március 31-től hatályossá váló módosítása szigorítja a pályázók elektronikus úton történő értesítések kézhezvételének kézbesítési vélelmét - figyelmeztet Dr. Márkus Csaba, a Deloitte Zrt. Kutatás-fejlesztési és Állami támogatások üzletágának igazgatója. A kormányrendelet 120. § (2) szerint "amennyiben az adott pályázattal/szerződéssel kapcsolatban a Pályázati e-ügyintézés (EMIR) felületen érkezett üzenetek átvételének visszaigazolása a küldés napját követő hét napon belül nem történik meg, a dokumentumot - az ellenkező bizonyításáig - kézbesítettnek kell tekinteni". Ennek értelmében az EMIR felületen keresztül érkezett üzenetek átvételére 7 nap áll a pályázók rendelkezésre, ellenkező esetben beáll a kézbesítési vélelem. A fentiek miatt fontos, hogy rendszeresen ellenőrizzék az EMIR felületet, egyes esetekben ugyanis a határidők be nem tartása akár szerződéses kötelezettség megszegését is jelentheti.

Állami (pályázati) támogatások ösztönző hatásának bizonyításának kötelezettsége nagyvállalatok számára

A közelmúltban az Európai Bizottság több tagállam - köztük Magyarország - esetében is felhívta a figyelmet arra, hogy az Európai Bizottság 800/2008/EK Rendelete (Általános csoportmentességi rendelet) 8. cikkének (3) bekezdése alapján a jövőben kiemelten vizsgálhatja, hogy az EU társfinanszírozott (GOP, KMOP, stb.) vagy hazai (pl. képzési támogatás) forrásból nagyvállalatok által kapott állami támogatásnak van-e a támogatási projekt megvalósulására ún. ösztönző hatása. Ez annak vizsgálatát jelenti, hogy a támogatás segítségével lényegesen növekszik-e a projekt mérete, kiszélesedik-e a tevékenység köre, növekszik-e a kedvezményezett által a projektre fordítandó összeg, lényegesen felgyorsul-e a projekt végrehajtási üteme vagy - regionális beruházási támogatás esetében - a projekt a támogatás hiányában is megvalósulna-e az érintett régióban.

A beruházási jellegű (kapacitásbővítési) projektek mellett K+F vagy a képzési projektek esetében is - ide nem értve a de minimis támogatással megvalósuló projekteket - számítani lehet arra, hogy a kedvezményezettek (projekt gazdák) az ösztönző hatás alátámasztására irányuló megkeresést kapnak a Közreműködő Szervezettől vagy a Támogatótól, illetve a közelmúltban megjelent pályázati kiírásoknál ezen kötelezettség már a pályázati felhívásban is megjelenik. Az ösztönző hatás meglétét nem csak a még támogatási döntéssel nem rendelkező, hanem a már támogatási szerződéssel rendelkező projekteknél is vizsgálhatják.

Az ösztönző hatás alátámasztása során olyan dokumentációt kell előkészíteni, mely igazolja, hogy állami támogatás nélkül a támogatott projekt nem ugyanolyan méretben, tevékenységi körrel, kisebb költségvetéssel, vagy lényegesen lassabban valósult volna meg, vagy nem valósult volna meg egyáltalán, és az elemzést a támogatásra vonatkozó igény benyújtása előtt kell elvégezni. Az ösztönző hatásra vonatkozó összefoglalót szükség esetén (pl. egy helyszíni ellenőrzés során) belső, vállalati dokumentumokkal is alá kell támasztani. Kizárólag ún. átlátható vállalkozások jogosultak költségvetési (pl. állami, EU társfinanszírozott pályázati) támogatásra 2012. január 1-je óta

Az államháztartásról szóló 2011. évi  CXCV. törvény (Áht.) 50 §.-a értelmében 2012. január 1-től költségvetési támogatás abban az esetben nyújtható, ha a támogatási igény benyújtója - jogi személynek vagy jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezetnek minősülő igénylő esetén - átlátható szervezetnek minősül, azaz megfelel az alábbi jogszabályi feltételeknek:

• tulajdonosi szerkezete és tényleges tulajdonosa megismerhető,
• az Európai Unió tagállamában, az EGT-megállapodásban részes államban, az OECD tagállamában, vagy olyan államban rendelkezik adóilletőséggel, amellyel Magyarországnak kettős adózás elkerüléséről szóló egyezménye van,
• nem minősül a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerint meghatározott ellenőrzött külföldi társaságnak, és
• az államháztartáson kívüli jogi személyben vagy a jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezetben közvetlenül vagy közvetetten több mint 25 százalékos tulajdonnal, befolyással, szavazati joggal bíró államháztartáson kívüli jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezet tekintetében a fenti pontok szerinti feltételek fennállnak.

A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség napokban kiadott állásfoglalása alapján a 2012. január 1-je után megjelentetett pályázati kiírások esetében kötelezően alkalmazni kell az átlátható szervezetre vonatkozó fenti szabályokat, még akkor is, ha az adott pályázatra vonatkozó felhívásban vagy útmutatóban, illetve a támogatási szerződésben sem szerepelnek az átlátható szervezetre vonatkozó feltételek vagy a fenti, jogszabályi hivatkozás. Az állásfoglalás megerősíti továbbá, hogy a 2012. január 1-jét megelőzően megkötött és hatályba lépett támogatási szerződések tekintetében nem alkalmazhatóak az Áht. 50. §-ában foglalt feltételek.
Bár a pályázati kiírások többsége a pályázó közvetlen tulajdonosára, illetve a közvetlen tulajdonos vállalkozás más vállalkozásokban fennálló tulajdoni részesedésére vonatkozó adatokat kér feltüntetni az adatlapokon, nem zárható ki egy esetleges ellenőrzés kapcsán a teljes tulajdonosi szerkezetre vonatkozó információszolgáltatási kötelezettség sem, annak ellenére, hogy az erre vonatkozó hatósági gyakorlat még nem ismert.

Jogi kitekintés

Fontos adalék a cégeknek a Kúria által a közelmúltban hozott, 1/2012. PJE számú jogegységi határozatot - mondta Dr. Szarvas Júlia, Deloitte-tal együttműködő ügyvédi iroda ügyvédje. Az egységes eljárás megteremtésére hivatott döntés keretében a Kúria kimondta, hogy a külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeiről és kereskedelmi képviseletéről szóló 1997. évi CXXXII. törvény (Ftv.) szerinti, EGT-államban székhellyel rendelkező pénzügyi szektorhoz tartozó külföldi vállalkozás magyarországi pénzügyi fióktelepen nem rendelkezik perbeli jogképességgel. A döntés indokolása rámutatott az általános szabályok szerint létrehozott, és a pénzügyi fióktelepek közötti különbségekre, megállapítva, hogy ugyan a fióktelep mindkét fajtája a cégjegyzékbe bejegyzett, jogi személyiséggel nem rendelkező jogalany, a pénzügyi fióktelep (eltérően az általános fiókteleptől) az alapítója nevében, képviseletében jár el, így perbeli jogképességgel nem rendelkezik. Perbeli jogképesség hiányában a pénzügyi fióktelep nem lehet peres fél, azaz nem indíthat pert, nem perelhető, mindössze az alapítót képviselheti a peres eljárás során. Ugyanakkor a fenti határozat további kérdéseket is felvet. A jogegységi döntés alapján érdemes lehet átgondolni a pénzügyi fióktelepek eljárásjogi jogképességét közigazgatási eljárások tekintetében is, ezenfelül a határozat segíthet a pénzügyi fióktelepek „általános”, anyagi jogi jogképességével kapcsolatos kérdések tisztázásában is.

 

 

 

 

Az előfizetéssel elérhető tartalmak között további cikkeket olvashat a témáról.

Válasszon csomagajánlataink közül:

Ha előfizetőnk, lépjen be!

Adózóna.hu

365 napos Adózóna előfizetés

HVG Klubkártya

14 990 Ft + áfa HVG Klubkártyával 11 992 Ft + áfa

Mit tartalmaz a csomag?

Az Adózóna.hu alapcsomagjának előfizetéshez az alábbi szolgáltatásokat biztosítjuk:

  • » Hasznos, gyakorlatias cikkek adózási és azzal összefüggő területekről
  • » Kérdés-Válasz szolgáltatás és az archívum korlátozás nélküli használata
  • » Napi és heti hírlevelek valamint VálaszAdó havi adózási magazin a legizgalmasabb szakmai hírekről, törvényváltozásokról
  • » Jogszabályok szakértői kommentárjai
  • » Törvényjavaslatok és azok indokolása
  • » Praktikus kalkulátorok az adózás, számvitel és TB területeiről
  • » Eseménynaptár
  • » Időgép funkcióval ellátott online jogtár (adózás, számvitel, társadalombiztosítás, társasági jog, munkajog, vámjog és devizajog területeken)
  • » Jogesetek, bírósági határozatok
  • » HVG Klubkártyával csak 11 992 Ft + áfa
Kipróbálom

14 napig ingyen

Az Adózóna.hu 14 napos ingyenes kipróbálásához az alábbi szolgáltatásokat biztosítjuk:

  • » Hasznos, gyakorlatias cikkek adózási és azzal összefüggő területekről
  • » Kérdés-Válasz szolgáltatás egyszeri igénybevétele és az archívum használata
  • » Napi és heti hírlevelek a legizgalmasabb szakmai hírekről, törvényváltozásokról
  • » Jogszabályok szakértői kommentárjai
  • » Törvényjavaslatok és azok indokolása
  • » Praktikus kalkulátorok az adózás, számvitel és TB területeiről
  • » Eseménynaptár
  • » Időgép funkcióval ellátott online jogtár (adózás, számvitel, társadalombiztosítás, társasági jog, munkajog, vámjog és devizajog területeken)
  • » Jogesetek, bírósági határozatok
A választott csomagnak megfelelő további szolgáltatásokat abban az esetben tudja igénybe venni, ha a 14 nap alatt úgy dönt, hogy megrendeli a szolgáltatásunkat.

Adózóna Max-csomag

365 napos Adózóna előfizetés

HVG Adószám 2015

2015-ös HVG Adó- és Tb-különszám

HVG Klubkártya

19 990 Ft + áfaHVG Klubkártyával 15 992 Ft + áfa(24 170 Ft + áfa helyett*)

Mit tartalmaz a csomag?

Az Adózóna Max előfizetéshez az alábbi szolgáltatásokat biztosítjuk:

  • » 2015-ös HVG Adó-különszám
  • » 2015-ös HVG Tb-különszám
  • » Napi és heti hírlevelek valamint VálaszAdó havi adózási magazin a legizgalmasabb szakmai hírekről, törvényváltozásokról
  • » Hasznos, gyakorlatias cikkek adózási és azzal összefüggő területekről
  • » Kérdés-Válasz szolgáltatás és az archívum korlátozás nélküli használata
  • » Jogszabályok szakértői kommentárjai
  • » Törvényjavaslatok és azok indokolása
  • » Praktikus kalkulátorok az adózás, számvitel és TB területeiről
  • » Eseménynaptár
  • » Időgép funkcióval ellátott online jogtár (adózás, számvitel, társadalombiztosítás, társasági jog, munkajog, vámjog és devizajog területeken)
  • » Jogesetek, bírósági határozatok
  • » HVG Klubkártyával csak 15 992 Ft + áfa
Kipróbálom

14 napig ingyen

Az Adózóna.hu 14 napos ingyenes kipróbálásához az alábbi szolgáltatásokat biztosítjuk:

  • » Hasznos, gyakorlatias cikkek adózási és azzal összefüggő területekről
  • » Kérdés-Válasz szolgáltatás egyszeri igénybevétele és az archívum használata
  • » Napi és heti hírlevelek a legizgalmasabb szakmai hírekről, törvényváltozásokról
  • » Jogszabályok szakértői kommentárjai
  • » Törvényjavaslatok és azok indokolása
  • » Praktikus kalkulátorok az adózás, számvitel és TB területeiről
  • » Eseménynaptár
  • » Időgép funkcióval ellátott online jogtár (adózás, számvitel, társadalombiztosítás, társasági jog, munkajog, vámjog és devizajog területeken)
  • » Jogesetek, bírósági határozatok
A választott csomagnak megfelelő további szolgáltatásokat abban az esetben tudja igénybe venni, ha a 14 nap alatt úgy dönt, hogy megrendeli a szolgáltatásunkat.

* A termékek külön megvásárlása esetén fizetendő ár.
** Az Adózóna.hu előfizetés után három könyvelési szolgáltatást végző személynek jár 2-2 kreditpont, amelyet elszámolhat a szakképzésébe. A kreditpontok kedvezményezettjeinek neve és regisztrációs száma a befizetés után kiküldött számlán lesz feltüntetve. 


HVG HIRDETÉSFELHŐ

Könyvelő állás az Audinál Mérlegképes továbbképzés 2014.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás



ELAKADT? SEGÍTÜNK!
hirdetés
AJÁNLAT

Számítunk a véleményére – és még meg is ajándékozzuk érte!

Kérjük, töltse ki rövid kérdőívünket! Az első 300 válaszadó garantált ajándékot kap. Ha ön az Adózóna alapcsomagjának előfizetője (HVG különszámok nélkül), kérjük segítse azzal a munkánkat, hogy kitölti rövid kérdőívünket.

hirdetés
Ajánlat
hirdetés

Kérdések és válaszok

Autókereskedő illetékmentessége

Sinka Júlia

adó és számviteli tanácsadó

2014 szeptember
H K Sze Cs P Sz V
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 1 2 3 4 5
hirdetés
FONTOS JOGSZABÁLYOK
  1. KATA és KIVA 2012. évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról
  2. Art. 2003. évi . XCII. törvény
  3. Áfa 2007. évi CXXVII. törvény
  4. Áht. 1992. évi XXXVIII. törvény
  5. EHO tv. 1998. évi LXVI. törvény az egészségügyi hozzájárulásról
  6. Ekho tv. 2005. évi CXX. törvény az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról
  7. EVA tv. 2002. évi XLIII. törvény az egyszerűsített vállalkozói adóról
  8. Helyi adó tv. 1990. évi C. törvény a helyi adókról
  9. Itv. 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről
  10. Jöt. 2003. évi CXXVII. törvény a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól
  11. Rega. tv. 2003. évi CX. törvény a regisztrációs adóról
  12. Szakhoz. tv. 2003. évi LXXXVI. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról
  13. Számv. tv. 2000. évi C. törvény a számvitelről
  14. Szja 1995. évi CXVII. törvény
  15. Szlarend 24/1995 PM rendelet
  16. Tao tv. 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról
  17. Tbj. 1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről
  18. Tbj. vhr. 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény végrehajtásáról
  19. Tny. 1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról
  20. Tny. vhr. 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról

Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

X