További témák

Adó és költségelszámolás tagok javára kötött nyugdíjbiztosításnál

  • adozona.hu

Egy társaság a hamarosan nyugdíjjogosult tagjai javára kötne üzleti nyugdíjbiztosítást. Elszámolhatja-e e kiadásokat költségként, hogyan kell adózni utánuk, érvényesíthetnek-e kedvezményt a magánszemélyek? Olvasói kérdésre Surányi Imréné okleveles közgazda válaszolt.

A kérdés részletesen így szólt: Egy cég személyesen közreműködő két tagjára egy biztosító társasággal nyugdíjbiztosítást szeretne kötni. A szerződő a cég, kedvezményezett a két magánszemély tag lenne. Az egyik tag férfi, 6 év múlva betölti a nyugdíjkorhatárt (most 59 éves). A másik tag egy hölgy, most 55 éves, 7 év múlva meglesz a 40 év szolgálati ideje így jogosult lesz a nők kedvezményes öregségi nyugdíjára. Alkalmazott nincs a cégben, csak a két tulajdonos magánszemély tag. A fenti biztosítás megkötése esetén a cég elszámolhatja-e költségként a befizetett biztosítási díjakat? A 130 ezer forint adójóváírás/év megilleti-e a magánszemélyeket? A nyugdíjkorhatár elérésekor, a biztosító szolgáltatása esetén a magánszemélyek részére kifizetett összeg adókötelesnek minősül-e, ha igen, milyen adókötelezettség terheli a szolgáltatást mind a cég mind a magánszemélyek esetében? A szolgáltatás felvehető-e egyösszegben vagy csak járadék formájában?

SZAKÉRTŐNK VÁLASZA:

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (szja-törvény) 70. § (1) bekezdésének c) pontja szerint a kifizető által magánszemély javára kötött személybiztosítási szerződés alapján kifizető által fizetett adóköteles biztosítási díj egyes meghatározott juttatásnak minősül, amely után a kifizetőt 1,18x(0,15 szja+0,195 eho) terheli. A nyugdíjbiztosítás személybiztosításnak minősül [szja-törvény 3. § 90., 92., 93. pont].

A társasági adóról és osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (tao-törvény) 3. számú mellékletének B)/8. pontja értelmében a biztosítás díja, ha a biztosított az adózó tevékenységében személyesen közreműködő tagja, a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek minősül.

A 130 ezer forint adójóváírás/év azt magánszemélyt illeti meg, aki a nyugdíjbiztosítás szerződője [szja-törvény 44/C § (1) bekezdés]. Vagyis, ha a szerződő a cég, akkor a kedvezmény nem érvényesíthető.

A nyugdíjbiztosítási szolgáltatás adómentes [szja-törvény 1. számú melléklet 6.6. pont], figyelembe véve, hogy nyugdíjbiztosításnak az olyan életbiztosítás minősül [szja-törvény 3. § 93. pont], amely esetében „a biztosító teljesítésére – a haláleseti szolgáltatást kivéve – a nyugdíjbiztosítási szerződés egész tartama alatt a biztosított jogosult, és a biztosító szolgáltatását a biztosított

a) halála,

b) társadalombiztosítási nyugellátásról szóló jogszabály szerinti saját jogú nyugellátásra való jogosultságának megszerzése (ez alatt a tényleges nyugdíjas állapotot kell érteni),

c) egészségi állapotának legalább 40 százalékos mértéket elérő károsodása, feltéve, hogy a nyugdíjbiztosítási szerződés létrejöttének időpontjában a biztosított egészségkárosodása a 40 százalékos mértéket nem éri el (függetlenül attól, hogy rokkantsági vagy rehabilitációs ellátásra jogosult-e vagy sem), vagy

d) a szerződés létrejöttekor érvényes öregségi nyugdíjkorhatár biztosított általi betöltése

váltja ki, feltéve, hogy a nyugdíjbiztosítási szerződés létrejöttétől (az ajánlat vagy a szerződésmódosítás ügyfél részéről történő aláírásának napjától) a biztosító biztosítási eseményre tekintettel történő teljesítéséig (kivéve a biztosított halálát, a biztosított legalább 40 százalékos mértékű egészségkárosodását, valamint kivéve, ha a biztosító teljesítése nem csökkenő összegű járadékszolgáltatás és a járadékszolgáltatást a szerződés létrejöttétől számított legalább 10. év végéig vagy a biztosított haláláig nyújtják) legalább 10 év eltelik, azzal, hogy a nyugdíjbiztosítási szerződésnek az a)–d) pontokban szereplő biztosítási eseményeket – a c) pont kivételével, ha a biztosított egészségkárosodása a nyugdíjbiztosítási szerződés létrejöttekor a 40 százalékos mértéket már eléri – tartalmaznia kell, és az a)–d) pontokban szereplő biztosítási eseményeken kívül más biztosítási eseményt nem tartalmazhat. Amennyiben a járadékszolgáltatás egy hónapra jutó várható összege az ötezer forintot nem éri el, a járadékszolgáltatás – a szerződés létrejöttétől számított 10. év letelte előtt – egy összegben is teljesíthető.”

Amennyiben az előző feltételek nem teljesülnek, a biztosítónak a kifizetéskor az összeg hozamrészéből kamatjövedelmet kell megállapítania és abból a 15 százalék szja-t le kell vonnia (eho nincs). A rendszeres díjú biztosítások esetében nem kell megfizetni a kamatjövedelem utáni adót, ha a biztosítói kifizetés a szerződés létrejöttét követő 10. év elteltével vagy az után következik be, illetve a kamatjövedelem fele utáni adót, ha a biztosítói kifizetés a szerződés létrejöttét követő 6. év elteltével vagy az után, de a 10. év elteltét megelőzően következik be. Az egyszeri díjas biztosítások esetében a kamatjövedelem utáni adót szintén nem kell megfizetni, ha a biztosítói kifizetés a szerződés létrejöttét követő 5. év elteltével vagy az után következik be, illetve a kamatjövedelem fele utáni adót, ha a biztosítói kifizetés a szerződés létrejöttét követő 3. év elteltével vagy az után, de az 5. év elteltét megelőzően következik be.

Az előbbi kedvezmények nem alkalmazhatók a sem egyszeri díjas biztosításnak, sem rendszeres díjas biztosításnak nem minősülő biztosításra és az erre a biztosításra történő díjfizetésre a biztosítás teljes tartama alatt, kivéve, ha az utolsó elvárt díjon felüli díjfizetés, vagy az utolsó, a törvényi követelményeket ki nem elégítő díjnövekedés időpontjától számítva a kedvezmény feltételéül szabott idő már eltelt [szja-törvény 65. § (1) bekezdés d) pont; (3) bekezdés ac)–ad) pont; (3a), (3b), (6a) bekezdés].

Hangsúlyozom, hogy pontos konkrét választ adni, a tényállást megállapítani csak a biztosítási szerződés tartalmának és az összes körülménynek ismeretében lehet.

Az előfizetéssel elérhető tartalmak között további cikkeket olvashat a témáról.

Válasszon csomagajánlataink közül:

Ha előfizetőnk, lépjen be!

Ha most fizet elő a szolgáltatáscsomagra, akkor ajándéksorsoláson is részt vesz, ahol a nyaralás kellékeit is megnyerheti: az előfizetők és hosszabbítók között kisorsolunk 10 db kozmetikai ajándékcsomagot, 10 db vidám nyári hűtőtáskát és 10 db 5000 Ft-os JYSK vásárlási utalványt. Az akció feltételei a 2018. június 1-től 2018. július 17-ig megrendelt, és 2018. július 26-ig befizetett előfizetésekre vonatkoznak.
Részletek »

* A termékek külön megvásárlása esetén fizetendő ár.
** Az Adózóna.hu előfizetése után három személynek jár 2-2 kreditpont, amelyet elszámolhat a szakképzésébe. A kreditpontok kedvezettjeinek nevét és regisztrációs számát a rendeléskor megadott adatokkal a befizetés után kiküldött számlán tüntetjük fel.


Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR!
Ezért érdemes előfizetni!

Kérdések és válaszok

Utazási bérlet

Surányi Imréné

okleveles közgazda

Számlareklamáció

Verbai Tamás

jogász

Különbözet szerinti adózás

Nagy Norbert

adószakértő

2018 június
H K Sze Cs P Sz V
28 29 30 31 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 1
hirdetés
FONTOS JOGSZABÁLYOK
  1. KATA és KIVA 2012. évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról
  2. Art. 2003. évi . XCII. törvény
  3. Áfa 2007. évi CXXVII. törvény
  4. Áht. 1992. évi XXXVIII. törvény
  5. EHO tv. 1998. évi LXVI. törvény az egészségügyi hozzájárulásról
  6. Ekho tv. 2005. évi CXX. törvény az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról
  7. EVA tv. 2002. évi XLIII. törvény az egyszerűsített vállalkozói adóról
  8. Helyi adó tv. 1990. évi C. törvény a helyi adókról
  9. Itv. 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről
  10. Jöt. 2003. évi CXXVII. törvény a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól
  11. Rega. tv. 2003. évi CX. törvény a regisztrációs adóról
  12. Szakhoz. tv. 2003. évi LXXXVI. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról
  13. Számv. tv. 2000. évi C. törvény a számvitelről
  14. Szja 1995. évi CXVII. törvény
  15. Szlarend 24/1995 PM rendelet
  16. Tao tv. 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról
  17. Tbj. 1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről
  18. Tbj. vhr. 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény végrehajtásáról
  19. Tny. 1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról
  20. Tny. vhr. 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról

Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

X