hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Használja ki a k+f kedvezményeket! Ha erre figyel, nem kell félnie az ellenőrzéstől

  • adozona.hu

Kevesebben veszik igénybe a vállalati k+f kedvezményeket, mint ahányan ténylegesen élhetnének velük – hívja fel a figyelmet a LeitnerLeitner.

A kutatás-fejlesztési tevékenység kitüntetett helyzetben van a magyar adórendszerben. Az állam számos adókedvezménnyel és pályázati támogatással igyekszik ösztönözni a vállalkozásokat, hogy minél több innováció szolgálja gazdaságunk fejlődését. Ugyanakkor mivel az erre vonatkozó jogszabályok nem elég egyértelműek, viszont a terület ellenőrzése és szankcionálása szigorú, sokan – ha egy kicsit is bizonytalanok a jogosultságban – nem élnek a lehetőséggel. Így kevesebben veszik igénybe ezeket a kedvezményeket, mint ahányan ténylegesen tehetnék, pedig szakértő bevonásával, megfelelő gondossággal és szabályos ügymenettel kockázatok nélkül lehet élni a kedvezményekkel – ecseteli Jancsa-Pék Judit, a LeitnerLeitner vezető tanácsadója.

A megfelelő előkészítés egyértelműen megerősíti vagy kizárja, hogy jogosult-e az adott tevékenység a k+f kedvezményekre. Az óvatosság azonban nem árt, hiszen miközben az ellenőrzések száma évről évre csökken, a megállapított adókülönbözet – arányaiban mindenképpen, de néha még összegszerűen is – nő, 2016-ban adóellenőrzésekként megközelítette a 11 millió forintot.

A megelőzés első lépése, hogy előzetes minősítést kérjenek az érintettek a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalától a k+f besorolásra. Ezt a NAV és minden más hivatal – kivéve a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatalt – köteles elfogadni. Ugyan a projektek utólagos minősítése is lehetséges, ám az egyrészt drágább, másrészt – ha nem az adózó kéri, hanem az adóhatóság – akkor már nem segít a kockázatok csökkentésében, és az adózónak is kevesebb a hatása a minősítési döntésre.

Adótörvényeink lehetőséget biztosítanak a saját tevékenységi körben végzett kutatás-fejlesztési projekthez kapcsolódóan adóalap-kedvezmények, adott esetben társaságiadó-, iparűzésiadó- és innovációsjárulék-kedvezmények igénybe vételére. A 100 millió forint értékű, alapkutatást, alkalmazott kutatást vagy kísérleti fejlesztést szolgáló beruházás megvalósításához fejlesztési adókedvezmény igénybevételére is mód van.

Lehetőség van a felmerült közvetlen költségek kétszeres – illetve bizonyos további feltételek mellett négyszeres – figyelembe vételére is. A szociális hozzájárulásból is igénybe vehető adókedvezmény. Továbbá a szabadalmakból, oltalmakból és szoftverek szerzői jogából származó eredmény jogdíjnak minősülhet, melyhez kapcsolódóan újabb kedvezményeket lehet érvényesíteni.

A vállalkozások azonban csak ritkán élnek ezekkel a lehetőségekkel. Talán nem is ismerik ezeket, néha a szabályok is bonyolultak, és túl sok feltétel együttes teljesítését várják el tőlük. Így egy idő után a vállalkozók és kisebb-nagyobb vállalatok is feladják a szabályokkal való küzdelmet. Ráadásul, mivel bizonytalanok a k+f besorolást illetően, nem csökkentik az adózás előtti eredményüket a maximális mértékben.

A félelem annyiban jogos, hogy a fejlesztési adókedvezménnyel megvalósuló vagy más módon támogatott projektek biztosan számíthatnak adóellenőrzésre. Tapasztalatok szerint a legtöbb bírságot azért szabják ki, mert a felmerült költségek nem kötődnek közvetlenül k+f tevékenységhez, vagy nem a vállalkozás érdekében merültek fel.

Az is jelentős probléma, ha az elkészült tanulmány nem tartalmaz újszerűséget. A k+f tevékenységgel kapcsolatban ugyanis ez alapvető elvárás. Sokan azonban plagizálnak, már létező vívmányokat mutatnak be saját újításként. Korábban ennek felismerése nehézkes volt a hatóság számára, de a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának (SZNTH) 2012-es létrejötte óta az ál k+f tevékenységek már fennakadnak a szűrőn.

Ugyanakkor az is elképzelhető, hogy valóban jóhiszemű adózókat is megbírságolják eljárási hibák miatt. Ez akkor történhet meg, ha a vállalkozás nem dokumentálja megfelelően a k+f tevékenységet.

A jogosulatlanul igénybe vett kedvezményeket vissza kell fizetni, ráadásul adóhiányt is eredményeznek, amelyre vonatkozóan az adóhatóság 50 százalékos adóbírságot és a jegybanki alapkamat kétszeresének megfelelő késedelmi pótlékot vethet ki. A dokumentáció hiányosságait ezen felül 500 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal is szankcionálhatja.

Ha tehát az adózók csökkenteni szeretnék a bírságok kockázatát, a legfontosabb, hogy mindent dokumentáljanak: attól kezdve, hogy ki volt az ötletgazda, az e-maileken, jegyzőkönyvön át a feladathoz szükséges munkák pontos időráfordításáig. Fontos, hogy a projekt eredménytelenségét is részletes szakmai-műszaki és nem utolsó sorban pénzügyi-számviteli dokumentumokkal támasszák alá. Tehát már a projekt elején gondolni kell rá és fel is kell készülni az adóellenőrzésekre.

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Szakdolgozói bértámogatás

Széles Imre

tb-szakértő

Munkabér csökkentése

dr. Hajdu-Dudás Mária

ügyvéd

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 április
H K Sze Cs P Sz V
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 1 2 3 4 5

Együttműködő partnereink