Ők lehetnek családi gazdaság tagjai, és így adóznak

Megosztás Tetszik

Hol kell élniük a családi gazdaság tagjainak, hogyan és hová kell iparűzésiadó-bevallást benyújtaniuk, s milyen járulékszabályokkal kell tisztában lenni – tudakolta olvasónk. Sinka Júlia, okleveles adószakértőnk válaszolt.

"Családi gazdaság vezetője részmunkaidőben dolgozik. Kell neki őstermelőként is mint a családi gazdaság vezetője járulékot fizetni, vagy elég az, hogy van egy teljesen más jellegű részmunkaidős munkája? Beléphet a családi gazdaságba egy másik településen élő kiskorú, aki a vezető gyermeke? Ha igen, iparűzési bevallás tekintetében hova kell a kiskorú nevében bevallást benyújtani, ahol él vagy ahol a többi tag él és ahol a földek is vannak? Tag kilépésekor a kilépés napja, amikor az elszámolás megtörténik a kilépésről vagy amikor ezt jóváhagyja az illetékes kormányhivatal és elküldi erről a határozatot? Iparűzési bevallást a kilépés évében vagy az utána következő évben kell beadnia a kilépő tagnak? Felnőtt családtag belépésekor hogyan kell az illetőnek járulékot fizetni, ha év közben lép be, tartós munkanélküli és a családi gazdaság egy főre jutó előző évi bevétele 8 millió alatti?" – kérdezte olvasónk.

A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény (5. § 8. pont) szerint gazdálkodó család tagjának minősül a családi gazdálkodó, annak házastársa, élettársa, kiskorú gyermeke, unokája, valamint a gazdálkodó család tagjaként bejelentkezett nagykorú gyermeke, szülője, nagyszülője, testvére; gyermeken az örökbe fogadott, a mostoha és a nevelt gyermeket is érteni kell.

(Ez azt jelenti, hogy a gazdálkodó család tagjának tekinthető életkortól függetlenül valamennyi felsorolt személy, tehát nem feltétel a legalább 16 éves életkor betöltése.)

A családi kötelékben együtt gazdálkodók alapíthatnak családi gazdaságot. A gazdálkodó család tagjai a termőföldet közösen művelik. A tagok a termőföld művelése során keletkezett javak elosztásának módjáról szerződésben döntenek. A családi gazdaság nyilvántartásba vételét a családi gazdálkodó a gazdálkodó család tagjai közös kérelmének benyújtásával kérheti.

A családi gazdaságot nyilvántartásba bejegyeztető személy az lehet, aki élethivatásszerűen mezőgazdasági, illetve mezőgazdasági és kiegészítő tevékenységet folytat, mezőgazdasági vagy erdészeti szakirányú képzettséggel rendelkezik, vagy ennek hiányában igazolja, hogy legalább 3 éve folytatja a mezőgazdasági, illetve mezőgazdasági és kiegészítő tevékenységét, és ebből  árbevétele származott, legalább 3 év óta a bejelentett állandó lakhelye a családi gazdaság központjaként megjelölt településen van.

Fentiekből következően a családi gazdaság vezetőjének kell eleget tennie annak az elvárásnak, hogy a családi gazdaság központjaként megjelölt településen rendelkezzék bejelentett, állandó lakhellyel (a családi gazdaság létrehozásakor legalább 3 éve). A gazdaság tagjaival szemben ez nem elvárás, így a kérdésben említett kiskorúval szemben sem.

Az iparűzési adót azon a településen kell megfizetni, ahol a családi gazdaság központja van. A kiskorú tag lakóhelyén csak akkor merül fel iparűzésiadó- kötelezettség, ha a lakóhely szerinti önkormányzat területén ténylegesen folytat iparűzési tevékenységet a családi gazdaság.

A közös őstermelői tevékenységet folytató családtagok – a családi gazdaság tagjai – külön-külön tesznek eleget iparűzésiadó-kötelezettségüknek, ők valamennyien önállóan alanyai az iparűzési adónak. Ebből következően mindannyian egyenként kötelesek adókötelezettségüket (bejelentkezést, bevallásbenyújtást, adófizetést) az önkormányzati adóhatósághoz teljesíteni.

Ez azt is jelenti, hogy ha a családi gazdaság valamely tagja kilép a családi gazdaságból, és őstermelői tevékenységét önállóan sem folytatja tovább, akkor a kilépés (az elszámolás) napját követő 30 napon belül soron kívül iparűzésiadó-bevallást kell tennie a gazdaság központja szerint illetékes (illetve az esetleges telephelyek szerinti) önkormányzathoz.

Az őstermelői tevékenység – és ez érvényes a családi gazdaság tagjára is – akkor hoz létre biztosítási jogviszonyt, ha az alábbi feltételek teljesülnek:

1.) A rá irányadó nyugdíjkorhatárig hátralévő időben az őstermelő által még megszerezhető és a már megszerzett szolgálati idő együttesen legalább 20 év. Ugyanis a teljes nyugdíj megállapításához minimum 20 év szolgálati idő szükséges.

2.) Az őstermelő már nem kiskorú, de még nem nyugdíjas. Nyugdíjasnak minősül a saját jogú nyugdíjas – beleértve a 40 éves jogosultsági idővel nyugdíjban részesülő nőket is – és az özvegyi nyugdíjban részesülő személy, aki a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte.

Fenti feltételek együttes teljesülése esetében sem lesz az őstermelő e minőségében biztosított, ha van más olyan jogviszonya – mondjuk munkaviszony, egyéni vagy társas vállalkozói jogviszony – amely alapján a biztosítási kötelezettsége megállapítható.

Jelen esetben a családi gazdaság vezetője munkaviszony mellett folytatja az őstermelői tevékenységet, így őstermelőként nem biztosított, e minőségében járulékfizetési kötelezettsége nincs. Viszont őstermelőként ehofizetési kötelezettséggel számolnia kell: ezt az őstermelői tevékenységére tekintettel megállapított jövedelme alapulvételével kell megállapítani, a 22 százalék ehót a teljes őstermelésből származó jövedelme után kell megfizetnie.

A kérdésben említett – a családi gazdaságba történő belépését megelőzően tartósan munkanélküli – magánszemély kezdő őstermelőnek minősül a belépése évében. Amennyiben a szolgálati időre vonatkozó, fentiekben részletezett feltételnek eleget tesz, úgy a minimálbérnek megfelelő összeg után fizeti meg a 4 százalék természetbeni egészségbiztosítási járulékot, a 3 százalék pénzbeli egészségbiztosítási járulékot, valamint a 10 százalék nyugdíjjárulékot. Továbbá a minimálbér után köteles megfizetni a 22 százalékos mértékű szociális hozzájárulási adót is.

Ez a szabály érvényes a nem kezdő, de a megelőző évben az őstermelői tevékenységből 8 millió forintnál nagyobb bevételt elérő tagokra is.

Ha az őstermelésből származó, tárgyévet megelőző évben elért bevétel nem haladja meg a 8 millió forintot. akkor a társadalombiztosítási közteherfizetésnél az őstermelő tárgyévet megelőző évi bevételének 20 százalékát kell alapul venni, havi szinten ennek is az egytizenketted részét. Így például, ha az őstermelő (a családi gazdaság tagjára eső) 2016. évi  bevétel 6 millió forint volt, akkor havi szinten az 1,2 millió forint egytizenkettedét kell alapul venni és ebből kell megfizetni a  4 százalékos mértékű természetbeni egészségbiztosítási járulékot és a 10 százalékos nyugdíjjárulékot.