Osztalék-kalkulátor 2015 – használati útmutató

Megosztás Tetszik

Mit számol a kalkulátor? Az osztalék-kalkulátor a fizetendő közterheket, valamint a nettó jövedelmet számítja ki a személyi jövedelemadó (szja) kötelezettség szempontjából kizárólag a belföldi (magyarországi) illetőségű, ehoköteles magánszemély osztalékként adóköteles belföldről (Magyarországról) vagy külföldről származó bevétele, illetve osztalék címén kifizetett, de egyéb jövedelemként adóköteles külföldről származó bevétele esetében.

Kapcsolódó jogszabályok:

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. (szja) törvény

Az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. (eho) törvény

Nemzetközi egyezmények a kettős adóztatás elkerüléséről

Szja-kötelezettség

A belföldi illetőségű magánszemélynek a belföldről és külföldről származó osztalékként adóköteles bevétele után Magyarországon szja-t kell fizetnie.

A szja-törvény szerint a magyarországi szja-kötelezettség szempontjából osztalékként adóköteles

–        a társas vállalkozás magánszemély tagja számára kifizetett, a társas vállalkozás által felosztani rendelt, a számviteli törvény szerint meghatározott adóévi adózott eredmény, illetve a szabad eredménytartalékkal kiegészített adóévi adózott eredmény terhére jóváhagyott részesedés;
–        az adóévi várható osztalékra tekintettel az adóévben kifizetett előleg;
–        a külföldi állam joga szerint osztaléknak minősülő jövedelem;
–        a kamatozó részvény kamata;
–        a kockázatitőkealap-jegy hozama;
–        a bizalmi vagyonkezelési szerződés alapján a kezelt vagyon hozamainak terhére a vagyonkezelő által a kedvezményezett vagy a vagyonrendelő magánszemély részére juttatott vagyoni érték;
–        a kisadózó vállalkozás kisadózóként be nem jelentett tagja részére a társaság nyereségéből való részesedésként kifizetett összeg,
–        az adóévi várható osztalékra tekintettel az adóévben kifizetett osztalékelőleg.

A fizetendő szja 16 százalék, amelyből külföldről származó osztalék esetében levonható

• a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény szerint az osztalék forrás-országában megfizetett adó, de legfeljebb ennek az osztaléknak a 16 százaléka, azzal, hogy nem vonható le a külföldön megfizetett adónak az a része, amely nemzetközi szerződés rendelkezése vagy külföldi jog alapján a magánszemély részére visszajár;
• adóegyezmény hiányában az osztalék után az osztalék forrás-országában megfizetett adó, azzal, hogy a külföldön megfizetett adó levonása következtében a fizetendő szja nem lehet kevesebb az osztalék 5 százalékánál, illetve nem vonható le a külföldön megfizetett adónak az a része, amely nemzetközi szerződés rendelkezése vagy külföldi jog alapján a magánszemély részére visszajár.

A magyarországi adókötelezettség szempontjából nem osztalékként, hanem egyéb jövedelemként szja-köteles az ellenőrzött külföldi adózó által, vagy megbízása alapján a belföldi illetőségű magánszemélynek fizetett osztalék (osztalékelőleg).

Ellenőrzött külföldi adózó: az olyan államban illetőséggel bíró jogi személy, egyéb szervezet, vagy egyébként az ellenőrzött külföldi társaság, amely államban törvény nem ír elő a társasági adónak megfelelő adókötelezettséget vagy az előírt adómérték legfeljebb 10 százalék, kivéve, ha az állammal Magyarország egyezményt kötött a kettős adóztatás elkerülésére a jövedelem- és a vagyonadók területén.

Az ellenőrzött külföldi adózó által, vagy megbízása alapján osztalék címén fizetett, egyéb jövedelemként szja-köteles bevétel után az adókötelezettséget Magyarországon kell teljesíteni. A fizetendő szja az osztalék 0,78-szorosa után 16 százalék, amelyből levonható a jövedelem forrás-országában megfizetett adó 90 százaléka, de legfeljebb ennek a jövedelemnek a 0,78-szorosa után számított 16 százaléka, illetve nem vonható le a külföldön megfizetett adónak az a része, amely nemzetközi szerződés rendelkezése vagy külföldi jog alapján a magánszemély részére visszajár.

Eho-kötelezettség

Az osztalék után ehót kell fizetnie annak, aki a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló törvény szerint belföldinek minősül, azaz annak, aki

–        Magyarország területén bejelentett lakóhellyel rendelkező magyar állampolgár,
–        bevándorolt és a letelepedett jogállású, valamint a menekültként elismert személy,
–        a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező azon személy, aki a szabad mozgás és a három hónapot meghaladó tartózkodás jogát Magyarország területén gyakorolja, és bejelentett lakóhellyel rendelkezik,
–        hontalan,

kivéve annak, aki a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek hatálya alá tartozó magánszemélyként másik tagállamban biztosított.

Az előzőekben említett eho-fizetésre kötelezett magánszemélyek esetében

–        az osztalékként adóköteles bevétel után fizetendő eho 14 százalék, de legfeljebb a hozzájárulás-fizetési felső határt meg nem haladó összeg, amely az adóévben 450 ezer forint, csökkentve a magánszemély által

• a biztosítási jogviszonyában megfizetett természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulékkal,
• az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló törvény alapján megfizetett egészségbiztosítási járulékkal,
• a megfizetett egészségügyi szolgáltatási járulékkal,
• az eho törvény 3. § (3) bekezdésének a)-e) pontjában meghatározott külön adózó jövedelmek után a tárgyévben már megfizetett 14 százalékos ehóval.

–        az egyéb jövedelemnek minősülő osztalék után a fizetendő eho a bevétel 0,78-szorosa után 27 százalék.

Nem kell megfizetni a százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást bármely EGT-államban működő, a tőkepiacról szóló törvény szerint elismert (szabályozott) piacnak minősülő tőzsdére bevezetett értékpapírnak az adott tagállam joga szerint osztaléknak (osztalékelőlegnek) minősülő hozama után.

FONTOS!

Ha Ön bejelölte, hogy az osztalék olyan országból származik, amellyel van Magyarországnak a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezménye, a „külföldön megfizetett osztalékadó” cellába az igazoltan levont összeget, de legfeljebb az egyezmény szerint megengedett adókulccsal számított összeget írja be. Ha az utóbbi összeg kevesebb az igazoltnál, a különbözet az adott állam adóhatóságától jár vissza.

Készítette: Béres Molnár Gergely eredeti kalkulátora alapján a BDO Magyarország Kft.
Szakértő: Surányi Imréné