hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Őstermelő adóelőlege, mentessége, ehója és kedvezményei. Példákkal

  • Lepsényi Mária adószakértő
1

Április 12-e az őstermelők számára is 2018. évi I. negyedéves adóelőleg-fizetési kötelezettség határideje. Lehetséges azonban, hogy mégsem kell előleget fizetni az őstermelésből származó jövedelem után, az adóelőleg alapjának megállapítására vonatkozó speciális szabályok miatt. Ismertetjük az előírásokat.

Az adóelőleg alapja a választott adózási módtól függ, ami azt jelenti, hogy a mezőgazdasági őstermelők választásuknak megfelelően tételes költségelszámolás keretében, vagy átalányban állapíthatják meg a jövedelmüket (a 10 százalék költséghányad alkalmazása nem jellemző és nem is célszerű, de a lehetőség fennáll).

A bevételek megállapítása a személyi jövedelemadóról szóló törvény (szja-törvény) 5. számú melléklete szerinti alapnyilvántartás és az értékesítési betétlap alapján történhet a pénzforgalmi szemlélet alapján. 

Tételes költségelszámolás

A bevétellel szemben a jövedelem megállapításakor – tételes költségelszámolás esetén – elszámolható a bevétel megszerzése érdekében az adóévben ténylegesen felmerült, az szja-törvény 3. számú melléklet rendelkezései szerint elismert és igazolt és az igazolás nélkül elszámolható költség. Az értékcsökkenési leírás az egyéni vállalkozókra vonatkozó rendelkezések szerint – az szja-törvény 11. számú mellékletében foglaltak szerint – számolható el időarányosan, amennyiben a beszerzési ár egyösszegben történő elszámolásának nincsenek meg a feltételei. (A 100 ezer forint egyedi érték alatti tárgyi eszközök beszerzési ára egyösszegben számolható el. Családi gazdaságok esetében viszont elszámolható a tárgyi eszközök beszerzési ára értékhatártól függetlenül az üzembe helyezés időpontjában. Ugyancsak elszámolható a műszaki gépek, berendezések, és a személygépkocsi kivételével a járművek beszerzési ára egyösszegben.)

Mezőgazdasági kistermelők esetében a kistermelői költséghányad is figyelembe vehető, ami a bevétel 40 százaléka lehet. Fontos tudni, hogy akkor minősül a magánszemély kistermelőnek, ha a bevétele az adóévben a 8 millió forintot nem haladja meg.

A fizetendő adóelőleg összegének megállapításakor az előző évről áthozott veszteség összege a jövedelem 50 százalékáig érvényesíthető.

OLVASSA TOVÁBB CIKKÜNKET, amelyből megtudja, ki választhatja az átalányadózást, ki mentesük az adóelőleg fizetése alól, továbbá milyen kedvezményeket érvényesíthetnek az őstermelők!

A teljes cikkhez előfizetőink, illetve 14 napos próba-előfizetőink férnek hozzá, ha e-mail-címük és jelszavuk megadásával belépnek az oldalra.

A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A teljes cikket előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink olvashatják el! Emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (1)
BaláZsani Bt.

Tisztelt Szakértő!
Az alábbi részt nem teljesen értem a tételes költség-elszámolásnál:
"Ugyancsak elszámolható a
műszaki gépek, berendezések, és a személygépkocsi kivételével a járművek beszerzési ára egyösszegben.)"
Én úgy tudtam, hogy a 100 ezer Ft alatti eszközöket bárki, a 100 ezer Ft feletti eszközöket csak a családi gazdálkodók számolhatják el egy összegben, de a műszaki gépek, berendezések, és a személygépkocsi kivételével a járművek beszerzési ára csak akkor számolható el egy összegben amennyiben a tárgyi eszközt szabad vállalkozási zóna területén helyezi üzembe.
Helyesen ismerem a szabályokat?
Köszönettel!

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Cserepótló vétel, illeték

dr. Buzády Csongor, LL.M. (Berlin)

ügyvéd, vállalatfinanszírozási szakjogász

Buzády és Udvari Ügyvédi Iroda, partner

Szerződéskötés

dr. Buzády Csongor, LL.M. (Berlin)

ügyvéd, vállalatfinanszírozási szakjogász

Buzády és Udvari Ügyvédi Iroda, partner

EPR

Tüske Zsuzsanna

vámszakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 április
H K Sze Cs P Sz V
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 1 2 3 4 5

Együttműködő partnereink