hirdetés
További témák
Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Nyilatkozat családi kedvezményről: zűrzavar az élettársaknál

  • Surányi Imréné

Olvasóink kérdéseiből kiderült, hogy a családi kedvezmény érvényesítését kérő adóelőleg-nyilatkozathoz kiadott Tájékoztató élettársak esetében, ha a közös gyermekeket saját háztartásukban nevelik nem pontos, és ezért félreérthető, de legalább is bizonytalanságot okoz. Mi az igazság?

hirdetés
hirdetés

A családi kedvezmény érvényesítését kérő adóelőleg-nyilatkozathoz kiadott NAV-tájékoztatót olvasva, aggódva kérdezik például, hogy, ha egy élettartási kapcsolatban tartósan közös lakásban élő párnak két közös gyermeke van, de hivatalosan nincs igazolásuk az élettársi kapcsolatukról, érvényesítheti-e az apa a családi kedvezményt az adóelőlegnél, ha az anya kapja a két gyermek után a családi pótlékot, miközben gyesen van, és ezért nincs olyan jövedelme, amelyből a családi kedvezményt igénybe vehetné?

A tájékoztató szerint (többek között)

„A családi kedvezmény érvényesítésére jogosult

– az a magánszemély, aki jogosult a családi pótlékra, …

– a családi pótlékra jogosult szülővel együtt élő élettárs is akkor, ha az érintett gyermekkel közös lakó vagy tartózkodási hellyel rendelkezik és a szülővel élettársként legalább 1 éve szerepel az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásában, vagy a szülővel fennálló élettársi kapcsolatát az ellátás megállapítására irányuló kérelmet legalább egy évvel megelőzően kiállított közokirattal igazolja...”

Az aggodalom jogos, hiszen a szja-törvény 48. paragrafusának (4) bekezdése értelmében, ha a magánszemély az adóévben megszerzett bármely bevételét terhelő adóelőleg megállapításához tett nyilatkozatában a nyilatkozattételkor fennálló körülmények ellenére a családi kedvezmény érvényesítését jogalap nélkül kérte (aminek következtében utóbb befizetési különbözet mutatkozik), a befizetési különbözet 12 százalékát különbözeti bírságként az adóévre vonatkozó bevallásban külön kötelezettségként kell feltüntetnie, és a személyijövedelemadó-fizetési kötelezettség szerint kell megfizetnie (kivéve, ha a befizetési különbözet a 10 ezer forintot nem haladja meg).

Az okozza az érintettek körében a bizonytalanságot, hogy az útmutató második állítása sajnos félreérthető, mert abból nem tűnik ki, hogy a leírtak csak az élettársak nem közös gyermekei tekintetében igazak. Hiányossága, hogy nem hívja fel a figyelmet, miszerint az élettársi kapcsolat legalább egy évi fennállásának említett igazolása csak akkor feltétele a közös igénybevételnek az adóelőlegnél, ha valamelyikük a másik fél (előző kapcsolatából származó, de a jelenlegi élettárssal közös háztartásban nevelt) gyermeke után (is) érvényesíteni kívánja (egyedül vagy megosztva) az adóelőlegből a családi kedvezményt.

A közös igénybevétel ugyanis csak akkor jöhet szóba, ha az ugyanazon kedvezményezett eltartott után a családi pótlékra, és így a családi kedvezményre jogosult személyek között történik, ez a feltétel pedig élettársak esetében a nem közös gyermekek tekintetében csak akkor teljesül, ha igazolják, hogy legalább egy éve szerepelnek az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásában, vagy tettek élettársi kapcsolatukról közjegyzőnél nyilatkozatot.

Ekkor a közös háztartásban nevelt közös és nem közös gyermekek után járó családi pótlék tekintetében egyaránt mindkét fél jogosultnak minősül a családi pótlékra (függetlenül attól, hogy azt melyiküknek folyósítják), így a családi kedvezményre való jogosultság is mindkét felet megilleti. (Megjegyzendő, hogy a legalább egy éve nem regisztrált/igazolt élettársak – azon túl, hogy az eltartottak/kedvezményezett eltartottak száma, illetve a kedvezmény mértéke is különböző lehet – a nem közös gyermek után járó kedvezményt csak az adóbevallásukban/munkáltatói adó-megállapításukban oszthatják meg, feltéve hogy egyikük sem vesz igénybe a gyermekét egyedülállóként nevelőt megillető, emelt összegű családi pótlékot.)

Az élettársak közös gyermekei tekintetében viszont egyértelműen az útmutató első állítása a mérvadó, ugyanis a vér szerinti szülő (akár házastársként, akár élettársként) a saját háztartásában nevelt gyermek után mindenképpen jogosult a családi pótlékra, ebből következően a családi kedvezményre is. Így élettársak esetében, ha a vér szerinti közös gyermekeket a saját háztartásukban nevelik – függetlenül attól, hogy a családi pótlékot melyiküknek folyósítják – bármelyikük érvényesítheti (egyedül vagy megosztva) az adóelőlegből is a családi kedvezményt, akkor is, ha nem szerepelnek legalább egy éve az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásában, vagy nem tettek élettársi kapcsolatukról közjegyzőnél nyilatkozatot.

Vagyis a példa szerinti esetben az élettársaknak nem kell tartaniuk szankciótól, jogszerűen tehetnek közös nyilatkozatot arról, hogy a két közös gyermek után járó családi kedvezményt az apa kéri figyelembe venni az adóelőlegből, illetve a járulékokból.

Aki a nyilatkozatát már megtette, és be nem jegyzett élettársként a félreérthető tájékoztatás miatt nem kérte az élettársával közös gyermekek után a családi kedvezmény érvényesítését az adóelőlegnél, a túlvont adóelőleget utólag, az adóbevallása alapján igényelheti vissza, illetve a nyilatkozat bármikor módosítható, mely esetben a kifizetőnek az új nyilatkozatot a továbbiakban a még nem számfejtett összegekre figyelembe kell vennie.

Az előfizetéssel elérhető tartalmak között további cikkeket olvashat a témáról.

Válasszon csomagajánlataink közül:

Ha előfizetőnk, lépjen be!

Most még idei áron rendelheti meg előfizetését, előfizetéséhez már 2018-as HVG Adó- és Tb-különszámot küldünk, és ingyenesen vehet részt a System Media Kft. Adózás-2017 című képzésén is!
Az akció feltételei a 2017. szeptember 29-étől november 30-áig megrendelt, és 2017. december 8-áig befizetett előfizetésekre vonatkoznak.

* A termékek külön megvásárlása esetén fizetendő ár.
** A csomag megvásárlásával most akár 24 kreditpontot is szerezhet: az Adózóna.hu előfizetése után három személynek jár 2-2 kreditpont; és ha most rendel, kreditpont gyűjtő akciónk keretében további 22 kreditpontot gyűjthet a System Media Kft. online képzésével. Részletek>>


Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR!
Ezért érdemes előfizetni!
hirdetés

Kérdések és válaszok

Igazolás a dolgozó nyilvántartásba vételéről

dr. Radics Zsuzsanna

tb-szakértő

2017 október
H K Sze Cs P Sz V
25 26 27 28 29 30 1
2 3 4 5 6 7 8
9 10 11 12 13 14 15
16 17 18 19 20 21 22
23 24 25 26 27 28 29
30 31 1 2 3 4 5
hirdetés
hirdetés
FONTOS JOGSZABÁLYOK
  1. KATA és KIVA 2012. évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról
  2. Art. 2003. évi . XCII. törvény
  3. Áfa 2007. évi CXXVII. törvény
  4. Áht. 1992. évi XXXVIII. törvény
  5. EHO tv. 1998. évi LXVI. törvény az egészségügyi hozzájárulásról
  6. Ekho tv. 2005. évi CXX. törvény az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról
  7. EVA tv. 2002. évi XLIII. törvény az egyszerűsített vállalkozói adóról
  8. Helyi adó tv. 1990. évi C. törvény a helyi adókról
  9. Itv. 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről
  10. Jöt. 2003. évi CXXVII. törvény a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól
  11. Rega. tv. 2003. évi CX. törvény a regisztrációs adóról
  12. Szakhoz. tv. 2003. évi LXXXVI. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról
  13. Számv. tv. 2000. évi C. törvény a számvitelről
  14. Szja 1995. évi CXVII. törvény
  15. Szlarend 24/1995 PM rendelet
  16. Tao tv. 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról
  17. Tbj. 1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről
  18. Tbj. vhr. 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény végrehajtásáról
  19. Tny. 1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról
  20. Tny. vhr. 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról

Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

X