hirdetés
További témák
Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Kiderül, hogy az eladott telek és vásárolt lakás után kell-e adót fizetni

  • adozona.hu

Házaspár tavaly adott el telket, idén vásárolt lakást, egyikük sem érte el a 35 évet. Itt most nem az a kérdés, hogy hány éves a kapitány, hanem, hogy mennyi szja-t és illetéket kell fizetni. Dr. Szeiler Nikolett ügyvéd, adótanácsadó minden részletre kiterjedően válaszolt.

hirdetés

Olvasónk így ismertette a helyzetet: egyik ügyfelem az építési telket 2015. február 13-án adta el, 1 800 000 forintért. A bérházi lakást 2016. február 5-én vásárolták meg az élettársával, 3 500 000 forint vételárért, amiben az ügyfelem tulajdonjoga 2/3, ennek értéke közel 2 300 000 forint. Kérdésem a következő: ilyen esetben kell-e személyi jövedelemadót fizetnie, mennyi illetéket kell fizetniük, ha ez a bérház az első lakásuk, és mind a ketten 35 év alattiak.

Személyi jövedelemadó fizetése a telek eladással kapcsolatban

A kérdésében nem írta, hogy a telket mikor, milyen feltételekkel szerezték meg.

A 2016. évi ingatlan átruházásából származó jövedelem után – a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint – 15 százalék személyi jövedelemadót kell fizetni. Az adófizetési kötelezettség megállapításakor a bevételből levonhatók a költségek, mint például a megszerzésre fordított összeg.


„62. § (1) Az ingatlan, a vagyoni értékű jog átruházásából származó bevételből (a szerzés időpontja szerint megosztott bevételből) le kell vonni az átruházó magánszemélyt terhelő következő igazolt költségeket, kivéve azokat, amelyeket valamely tevékenységéből származó bevételével szemben költségként elszámolt:

a) a megszerzésre fordított összeget, és az ezzel összefüggő más kiadásokat;

b) az értéknövelő beruházásokat;

c) a szerzési időponthoz tartozó bevételrész arányában az átruházással kapcsolatos kiadásokat, ideértve az adott ingatlannal kapcsolatban az állammal szemben vállalt kötelezettség alapján igazoltan megfizetett összeget is.”

A számított összeg a megszerzés időpontja és az értékesítés időpontja közt eltelt időtől függően a 6. évtől az alábbiak szerint csökkenthető a nem lakás céljára szolgáló ingatlanok esetében:

6. évben 10 százalékkal

7. évben 20 százalékkal

8. évben 30 százalékkal….. és így tovább, amíg a 15. évben már 100 százalékkal lesz csökkenthető, így akkor már nem keletkezik jövedelem. A számításnál a szerzés évét 0.évnek kell tekinteni.

Ha a fenti szabályok szerint keletkezik adófizetési kötelezettség, akkor kérhető annak elengedése az adóhatóságtól.

Szja tv. 63. §

(7) Az állami adóhatóság az adó fizetésére kötelezett magánszemély kérelmére jövedelmi, vagyoni és szociális körülményeire, valamint az ingatlan, vagyoni értékű jog átruházásából származó jövedelem felhasználási körülményeire figyelemmel (különös tekintettel, ha a felhasználás saját maga, közeli hozzátartozója, a vele egy háztartásban élő élettársa, volt házastársa lakhatását biztosító célra történik), az (1) bekezdés szerinti adót mérsékelheti, vagy elengedheti.

Illetékfizetési kötelezettség az ingatlanvásárlással kapcsolatban

Az illetékekről szóló törvény (Itv.) 26. §-ának (6) bekezdése szerint az illeték 50 százalékáig jogosult kedvezményre, aki 35 évesnél fiatalabb  és az illetékfizetési kötelezettsége az első lakásának megszerzésekor merül fel, ahol a lakás értéke nem több, mint 15 000 000 forint.

6) Az illetékkötelezettség keletkezésekor a 35. életévét be nem töltött fiatal az első lakástulajdonának (tulajdoni hányadának) megszerzése esetén az egyébként fizetendő illeték 50%-ig terjedő kedvezményre jogosult, ha az egész lakástulajdon forgalmi értéke a 15 000 000 forintot nem haladja meg. Ilyen forgalmi értékű lakás tulajdoni hányadának megszerzése esetén a vagyonszerzőt a szerzett tulajdoni hányaddal arányos mértékű kedvezmény illeti meg.

A visszterhes vagyonátruházási illeték általános mértéke ingatlan megszerzése esetén ingatlanonként 1 milliárd forintig 4 százalék, a forgalmi érték ezt meghaladó része után 2 százalék, de ingatlanonként legfeljebb 200 millió forint.

További kedvezmény, hogy a magánszemély vagyonszerző első lakástulajdonának (tulajdoni hányadának) megszerzése esetén az állami adóhatóság a vagyonszerző kérelmére – a kérelemben megjelölt időtartamra, de legfeljebb az esedékességtől számított 12 hónapra – havonként egyenlő részletekben teljesítendő pótlékmentes részletfizetést engedélyez.

Felhívjuk figyelmét, hogy válaszunk tájékoztató jellegű, teljes körű válaszadásra konkrét ügyben csak az iratok, dokumentumok áttanulmányozása után tudunk vállalkozni.

Az előfizetéssel elérhető tartalmak között további cikkeket olvashat a témáról.

Válasszon csomagajánlataink közül:

Ha előfizetőnk, lépjen be!

Ha most fizet elő, részt vesz a sorsoláson is, ahol két főre és két éjszakára szóló kupont nyerhet a veszprémi OLIVA Hotel & Étterembe, félpanziós ellátással! Az akció feltételei a 2016. december 1-jétől 2017. január 4-éig megrendelt, és 2017. január 17-éig befizetett előfizetésekre vonatkoznak.
* A termékek külön megvásárlása esetén fizetendő ár.
** Az Adózóna.hu előfizetése után három személynek jár 2-2 kreditpont, amelyet elszámolhat a szakképzésébe. A kreditpontok kedvezettjeinek nevét és regisztrációs számát a rendeléskor megadott adatokkal a befizetés után kiküldött számlán tüntetjük fel.


Hozzászólások (0)

Új hozzászólás



TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR!
Ezért érdemes előfizetni!
hirdetés

Kérdések és válaszok

Ingatlan tehermentesítési díjának elszámolása

Antretter Erzsébet

adószakértő, mérlegképes könyvelő

Niveus Consulting Group Kft.

Katás adózás

Szipszer Tamás

adószakértő

Közúti árufuvarozó egyéni vállalkozó

Kneitner Lea

okleveles nemzetközi és igazságügyi adószakértő

2016 december
H K Sze Cs P Sz V
28 29 30 1 2 3 4
5 6 7 8 9 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28 29 30 31 1
hirdetés
FONTOS JOGSZABÁLYOK
  1. KATA és KIVA 2012. évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról
  2. Art. 2003. évi . XCII. törvény
  3. Áfa 2007. évi CXXVII. törvény
  4. Áht. 1992. évi XXXVIII. törvény
  5. EHO tv. 1998. évi LXVI. törvény az egészségügyi hozzájárulásról
  6. Ekho tv. 2005. évi CXX. törvény az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról
  7. EVA tv. 2002. évi XLIII. törvény az egyszerűsített vállalkozói adóról
  8. Helyi adó tv. 1990. évi C. törvény a helyi adókról
  9. Itv. 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről
  10. Jöt. 2003. évi CXXVII. törvény a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól
  11. Rega. tv. 2003. évi CX. törvény a regisztrációs adóról
  12. Szakhoz. tv. 2003. évi LXXXVI. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról
  13. Számv. tv. 2000. évi C. törvény a számvitelről
  14. Szja 1995. évi CXVII. törvény
  15. Szlarend 24/1995 PM rendelet
  16. Tao tv. 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról
  17. Tbj. 1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről
  18. Tbj. vhr. 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény végrehajtásáról
  19. Tny. 1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról
  20. Tny. vhr. 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról

Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

X