hirdetés
További témák
Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Megvan, ki dönt arról, hogy közvetett adó lesz-e a telefonadó

  • Angyal József (okleveles adószakértő)

Matolcsy György (május 9-én) szerdán többek között bejelentette az új telefonadót és a tranzakciós adót. Rögtön megindult az új adók kommunikációja. Giró-Szász András szerint ezek nem adók, hanem illetékek. Ez adószakmai tévedés. Mi a különbség valójában?

hirdetés
hirdetés

Az a különbség az adó és illeték között, hogy az adóval szemben semmilyen közvetlen állami ellenszolgáltatás nem jár, addig az illetékért cserébe állami ellenszolgáltatás jár. Tehát mindenfajta kommunikációs szándék és elnevezés ellenére a bejelentett terhek egyértelműen adók és nem illetékek.A másik feszegetett kérdés, hogy kit fognak terhelni az új adók: a lakosságot és a vállalkozásokat, vagy a szolgáltatót.

Ennek a kérdésnek az eldöntésénél nem az a meghatározó, hogy ki az adó alanya, hanem hogy közvetlen vagy közvetett adóról van-e szó. Közvetlen adó például a személyi jövedelemadó, közvetett adó például az áfa. A közvetett adó megjelenik a fogyasztónak küldött számlában, míg a közvetlen adó nem. Tehát ha a telefonadó közvetlen adó lesz, akkor ez a magánszemélyeknek, vállalkozásoknak kiküldött számlában nem jelenik meg. Közvetlenül a telefontársaságokat terheli. Ez csak úgy hárítható át a fogyasztóra, ha például 2 forinttal emelik a percdíjat a szolgáltatók. A percdíj emelése, csökkentése valóban versenykérdés, azt nem az új adó befolyásolja. Ha közvetlen adó lesz a telefonadó, akkor az ütközik az uniós szabályokkal, mert az ebből befolyó összeg a költségvetés számára nem szabadon felhasználható. Hasonló ügyben (a távközlési cégeket terhelő válságadó miatt) már van egy ügyünk az Európai Bíróság előtt.

Ha közvetett adó lesz a telefonadó, akkor azt a számlában, az áfa alapjában fel kell tüntetni, tehát a 2 forintos percdíj-adó az áfának is alapja lesz, tehát a lakosságot, vállalkozásokat összességében 2,54 forint adó fogja terhelni. Ez utóbbi viszont az EU forgalmi adóra vonatkozó szabályaival fog ellenkezni. Giró-Szász András ma a TV2 mokka című adásában arra hivatkozott, hogy más országokban is fontolgatják például a tranzakciós adó bevezetését, sőt Brüsszel is foglalkozik ilyen adók bevezetésének kérdésével. Szögezzük le: bárki ötletelhet új forgalmi adóról, de döntési joga Brüsszelnek van.

Új forgalmi adók kivetése körében a tagállamoknak nincs szabad döntési lehetősége. Forgalmi adók terén tagállami egyetértés esetén az EU határozhat meg forgalmi típusú adókat. A tagállamok forgalmi adó bevezetései az egységes belső piacot veszélyeztetik, a tőke, szolgáltatások, áruk szabad áramlását. A kormány most újra  átlépett egy határt: nem csak ötletel valamiről és várja Brüsszel döntését, hanem maga kíván dönteni olyan kérdésben, amiben nincs döntési kompetenciája. Mindenesetre meg kell várni a normaszöveget. Abból fog kiderülni, hogy valójában a lakosságot és a vállalkozásokat terhelő közvetett fogyasztási típusú adóról van szó vagy közvetlen, a szolgáltatók versenyhelyzetét korlátozó adókról. Bármelyiket rögzíti is majd a javaslat, megint a farok próbálja csóválni a kutyát.
 

Az előfizetéssel elérhető tartalmak között további cikkeket olvashat a témáról.

Válasszon csomagajánlataink közül:

Ha előfizetőnk, lépjen be!

Most még idei áron rendelheti meg előfizetését, előfizetéséhez már 2018-as HVG Adó- és Tb-különszámot küldünk, és ingyenesen vehet részt a System Media Kft. Adózás-2017 című képzésén is!
Az akció feltételei a 2017. szeptember 29-étől november 30-áig megrendelt, és 2017. december 8-áig befizetett előfizetésekre vonatkoznak.

* A termékek külön megvásárlása esetén fizetendő ár.
** A csomag megvásárlásával most akár 24 kreditpontot is szerezhet: az Adózóna.hu előfizetése után három személynek jár 2-2 kreditpont; és ha most rendel, kreditpont gyűjtő akciónk keretében további 22 kreditpontot gyűjthet a System Media Kft. online képzésével. Részletek>>


Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR!
Ezért érdemes előfizetni!
hirdetés

Kérdések és válaszok

Kivafizetés osztalékdöntés esetén

Pölöskei Pálné

adószakértő

Németországi munkavállalás

dr. Radics Zsuzsanna

tb-szakértő

Távmunka

dr. Radics Zsuzsanna

tb-szakértő

2017 november
H K Sze Cs P Sz V
30 31 1 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 29 30 1 2 3
hirdetés
FONTOS JOGSZABÁLYOK
  1. KATA és KIVA 2012. évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról
  2. Art. 2003. évi . XCII. törvény
  3. Áfa 2007. évi CXXVII. törvény
  4. Áht. 1992. évi XXXVIII. törvény
  5. EHO tv. 1998. évi LXVI. törvény az egészségügyi hozzájárulásról
  6. Ekho tv. 2005. évi CXX. törvény az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról
  7. EVA tv. 2002. évi XLIII. törvény az egyszerűsített vállalkozói adóról
  8. Helyi adó tv. 1990. évi C. törvény a helyi adókról
  9. Itv. 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről
  10. Jöt. 2003. évi CXXVII. törvény a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól
  11. Rega. tv. 2003. évi CX. törvény a regisztrációs adóról
  12. Szakhoz. tv. 2003. évi LXXXVI. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról
  13. Számv. tv. 2000. évi C. törvény a számvitelről
  14. Szja 1995. évi CXVII. törvény
  15. Szlarend 24/1995 PM rendelet
  16. Tao tv. 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról
  17. Tbj. 1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről
  18. Tbj. vhr. 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény végrehajtásáról
  19. Tny. 1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról
  20. Tny. vhr. 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról

Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

X