hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Adómentes perselypénz, avagy papok, egyházi személyek közterhei

  • Surányi Imréné okleveles közgazda

Adjátok meg mindenkinek, amivel tartoztok: akinek az adóval, annak az adót, akinek a vámmal, annak a vámot, akinek a félelemmel, annak a félelmet, akinek pedig tisztelettel: a tiszteletet. Pál apostol rómaiakhoz írt levelét (13:7) citálva összefoglaltuk, hogy Magyarországon milyen közterheket viselnek a vallási közösségek szolgálatában álló személyek, illetve milyen mentességek, kedvezmények illetik meg ezt a kört.

Krisztus koporsóját sem őrizték ingyen (Máté 27.62–66). A tétel a magyarországi egyházak esetében beigazolódik állami támogatásukban, a magánszemélyek adójának 1 százalékos felajánlásában, de az egyházi személyek méltányos közteherviselésében. is

A vallási közösségek szolgálatában álló személyek járandóságai és a vallási közösségek juttatásai után fizetendő adó- és járulékkötelezettségek a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvény (Lvtv.) 2013. augusztus 1-jétől hatályba lépett változásai következtében módosultak.

A változás azzal függ össze, hogy az Lvtv. a vallási közösségeket és a szolgálatukban álló személyeket a vallási közösségek jogállása szerint két körbe sorolja:
–        Az egyházi jogi személyek a bevett egyházak és azok belső egyházi jogi személyei. A bevett egyház azonos hitelveket valló természetes személyekből álló, önkormányzattal rendelkező autonóm szervezet, amelynek ezt a közjogi jogállást az Országgyűlés a közösségi célok érdekében történő együttműködés céljából biztosítja. A 27 bevett egyház felsorolását az Lvtv. melléklete tartalmazza. Az egyházi személyek a bevett egyház belső szabályában meghatározott, az egyházi jogi személyek szolgálatában álló, egyházi szolgálatot sajátos egyházi szolgálati viszonyban, munkaviszonyban vagy egyéb jogviszonyban teljesítő természetes személyek.
–        A vallási tevékenységet végző szervezet olyan egyesület, amelynek tagjai azonos hitelveket valló természetes személyek, és amelynek alapszabályában meghatározott célja vallási tevékenység végzése. A vallási tevékenységet végző szervezet vallásos szertartást hivatásszerűen végző tagjai a vallási tevékenységet végző szervezet szolgálatában álló, munkaviszonyban foglalkoztatott természetes személyek.

Az adózás rendjéről szóló törvény szerint [178. § 22. pont] az egyházi személyt is munkaviszonyban állónak kell tekinteni, így a vallási közösségek mindkét formájában a közösség szolgálatát ellátó személyek havi járandóságának adókötelezettségére a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. (szja) törvény 24-27. §-aiban foglalt rendelkezések irányadóak, továbbá e személyeket is megilletik a vallási közösség által munkáltatói minőségében adható (béren kívüli és egyes meghatározott) juttatások, lakáscélú támogatások, hitelek.

Ezzel szemben az általános járulékfizetésre, szociális hozzájárulási adóra vonatkozó szabályok csak a ténylegesen munkaviszonyban vagy egyéb munkavégzésre irányuló jogviszonyban állókra vonatkoznak, míg az egyházi szolgálatot sajátos egyházi szolgálati viszonyban ellátó egyházi személy után az adott egyház – a minimálbér alapul vételével – havonta központilag fizeti meg a nyugdíjjárulékot és a természetbeni egészségbiztosítási járulékot, vagyis a járulékot nem az érintett járandóságából kell levonni. E sajátos egyházi szolgálati viszony alapján az egyházi személy nem jogosult a pénzbeli egészségbiztosítási ellátásokra, illetve álláskeresési támogatásra. Az egyházi szolgálati viszonyban álló egyházi személy után az egyházi jogi személy ugyancsak a minimálbér alapján kötelezett a szociális hozzájárulási adó fizetésére. (Az egyházi jogi személyek adózásáról szóló cikkünket itt olvashatja el.)

A szja törvény 1. számú melléklete a vallási közösségeket érintő számos adómentes (ebből következően teljesen köztehermentes) jogcímet is felsorol. Ezek közül azonban az egyházi jogi személy mellett, az egyesületi formában működő vallási tevékenységet végző szervezetre csak az évente egy alkalommal 5000 forint értékben adható tárgyjutalom juttatásának adómentessége vonatkozik [szja tv. 1. számú melléklet 8.18 pont];

Ugyanakkor a bevett egyházak és azok belső egyházi jogi személyei esetében adómentesek a következők:
–        a bevett egyház belső szabálya szerint létrehozott és az egyházi jogi személy által működtetett nyugdíjalapból a bevett egyház idős, rokkant egyházi személy tagja vagy az említett tag özvegye számára folyósított nyugellátás vagy nyugdíj-kiegészítés [szja tv. 3. § 23./j) pont; 1. számú melléklet 1.2. pont];
–        az egyházi jogi személy által juttatott szociális segély [szja tv. 1. számú melléklet 1.3. pont];
–        az egyházi személynek vagy az egyházi jogi személy részére végzett tevékenység ellátásáért rendszeres havi díjazásban részesülő magánszemélynek, elkülönített nyilvántartás alapján
      -        juttatott olyan vagyoni érték (így különösen a perselypénz, az egyházfenntartói járulék vagy az adomány, ide nem értve az egyházi jogi személy számára közcélú adományként átadott pénzösszeget), amelyet egyházi szertartásért vagy egyházi szolgálatért magánszemély közvetlenül vagy közvetve nyújt,
      -        a központi költségvetésből jövedelempótlék vagy annak megfelelő jogcímen nyújtott támogatás [szja tv. 1. számú melléklet 4.8. pont],
–        az egyházi jogi személy által a tanuló, hallgató részére e jogviszonyára tekintettel jogszabályban meghatározott feltételek szerint adott pénzbeli juttatás [szja tv. 1. számú melléklet 4.13. pont];
–        az egyházi jogi személy forrásából nyújtott oktatási, egészségügyi és szociális ellátás (ideértve a gyermek, a tanuló, a beteg, illetve a szociális ellátásra jogosult részére ingyenesen vagy kedvezményesen természetben biztosított étkeztetést is) azzal, hogy az üdültetés és a gyógy-üdültetés nem minősül egészségügyi, illetőleg szociális ellátásnak [szja tv. 1. számú melléklet 8.1. pont];
–        a bevett egyház belső szabályában meghatározott tartási kötelezettségből adódó juttatás, ideértve az egyházi jogi személy által a kezelésében levő egyházi üdülőben egyházi személynek nyújtott ingyenes üdülést is, valamint a bejegyzett szerzetesrend közösségében élő magánszemély tagnak a rendtől – egyéni szükségleteinek fedezetére – kapott pénzbeli vagy nem pénzbeli juttatás [szja tv. 1. számú melléklet 8.20. pont];
–        az a juttatás, amelyet az egyházi jogi személy forrásából
      -        a közoktatásról szóló törvény szerinti sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló kulturális, sport és más hasonló rendezvény alkalmával nem pénzbeli formában kap, ideértve a rendezvényhez kapcsolódó utazást, szállást, étkezést és egyéb, a rendezvénnyel szokásszerűen együtt járó juttatást is;   
      -        a közoktatásban vagy hasonló képzésben részt vevő gyermek, tanuló a tanulmányi kirándulás, táborozás, tanulmányi verseny alkalmával kap (ideértve az iskolai könyvjutalmat is);
      -        az előzőekben említett rendezvényeken a gyermekek, tanulók felügyeletét ellátó magánszemély a jelenlétének, közreműködésének biztosításához nem pénzbeli (utazás, szállás, étkezés) formában kap [szja tv. 1. számú melléklet 8.22. pont];
–        az egyházi jogi személy által a lakosság, a közösség széles körét érintő (nem zártkörű), azonos részvételi feltételekkel szervezett kulturális, hagyományőrző, sport, szabadidős és más hasonló közösségi rendezvényen helyben nyújtott szolgáltatás, helyi fogyasztásra juttatott étel, ital, valamint – legfeljebb a rendezvény összes költségének 10 százalékáig terjedő együttes értékben – résztvevőnként azonos értékű, ajándék [szja tv. 1. számú melléklet 8.35. pont].

Az egyesületi formában működő vallási tevékenységet végző szervezet esetében – amennyiben a hitéleti tevékenysége mellett közfeladat vállalásával közhasznúnak minősül – a létesítő okiratában rögzített közhasznú céljával összhangban a közhasznú cél szerint címzett magánszemélynek nem pénzben adott juttatás, pénzben történő juttatás esetén legfeljebb a minimálbér 50 százalékát meg nem haladó összegben havonta adott támogatás lehet adómentes [szja tv. 1. számú melléklet 3.3. pont].

Nem adómentes azonban az a juttatás,
–        amelynek címzettje az alapító, az adományozó, a támogató – kivéve az orvosi javaslat alapján fogyatékosságával, gyógyításával összefüggő termék, szolgáltatás formájában nem pénzben megszerzett bevételt –,
–        amelyet a kifizetővel munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban vagy más, a Polgári törvénykönyv szerinti olyan szerződéses jogviszonyban álló magánszemély kap, amelynek alapján a kifizetés (juttatás) a magánszemélyt
      -        az általa végzett tevékenység mennyiségi és/vagy minőségi jellemzőire tekintettel,
      -        termék értékesítésének, szolgáltatás nyújtásának ellenértékeként,
      -        jog alapításának, joggyakorlás átengedésének, jogról való lemondásnak ellenértékeként
illeti meg [szja tv. 1. számú melléklet 3.4. pont].

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Növénybiztosítás díjbekérő, számla?

Nagy Norbert

adószakértő

Autóbérlés 3. országbelinek

Bunna Erika

adótanácsadó

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 április
H K Sze Cs P Sz V
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 1 2 3 4 5

Együttműködő partnereink